A magyar kormány két tagja is ígéretet tett a bel- és migrációügyi biztosnak arra, hogy összhangba fogják hozni a magyar szabályozást az Európai Unió Bíróságának ítéletével. A kormánynak a magyar kártyaprogram ügyében sikerült eloszlatnia a kételyek többségét – nyilatkozta a Szabad Európának Ylva Johansson.
Mind a magyar Európa-ügyi miniszter, mind az igazságügy-miniszter arról biztosította az uniós bel- és migrációügyi biztost, hogy Magyarország a törvény módosításával meg fog felelni az Európai Bíróság magyar menekültügyi szabályozást elmarasztaló ítéletének – ezt Ylva Johansson nyilatkozta a Szabad Európa kérdésére egy több európai lapnak adott interjúban.
A migrációért felelős és tisztjéről hamarosan távozó biztos hozzátette, hogy várják a beígért törvénymódosítást. Ha a kormány betartja az ígéretét, és valóban összhangba hozza a magyar menekültügyi szabályozást az Európai Unió Bíróságának 2020. decemberi ítéletével, megállíthatja a szóban forgó bírósági ítélet végrehajtásának elszabotálása miatt idén júniusban kiszabott, napi egymillió eurós pénzbírság gyarapodását.
Mint a napokban írtunk róla, a számláló már 150 millió eurónál tart, miután a kormány öt hónapja nem hozta meg a szükséges lépéseket a büntetés alapjául szolgáló mulasztás korrigálása érdekében. A kétszázmillió eurós átalánybírság mellett így a kormánynak – és rajta keresztül a magyar adófizetőknek – már 350 millió euróba fáj a bírósági döntés végrehajtása körüli huzavona. És ez még nem a végleges számla, hiszen a pénzbírság minden egyes nappal egymillió euróval növekszik egészen addig, amíg a bizottság, majd a bíróság meg nem állapítja az ítéletnek való megfelelést.
A magyar miniszterelnök egy, a Budapesten rendezett uniós informális csúcs közben tartott sajtótájékoztatón az uniós migrációs szabályok figyelmen kívül hagyására szólított fel, és október végén levelet is írt Ursula von der Leyennek, érvelve az igaza mellett és a pénzbírság ellen. Az Európai Bizottság több ízben cáfolta Orbán Viktornak azt az állítását, hogy a bírósági ítélet végrehajtása – amely a menedékkérők fogadására és jogaira vonatkozó magyar szabályozást meszelte el – megnyitná az utat az illegális migráció előtt.
A migrációért felelős uniós biztos szerint azonban egy dolog a retorika és egy másik dolog, hogy mi történik a gyakorlatban. Ylva Johansson a magyar belügyminiszterre hivatkozva megemlítette, hogy a kormány már dolgozik a migrációs paktum előkészítésén, amely alól nemrég kimaradási lehetőséget kért a holland kormánnyal együtt. Elmondta, hogy nem lát okot a nyugtalanságra, a paktumot Magyarország végre fogja hajtani.
Ylva Johansson abban is biztos, hogy a migrációs paktumot – amelyet közel tíz éven tartó, késhegyre menő viták után fogadott el az EU, és amelyet ötéves biztosi megbízatása egyik nagy sikerének tart – nem fogják újranyitni, mert szerinte nagyon stabil alapokon nyugszik.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb számla ment ki Brüsszelből, már 350 millió eurónál tart a magyar pénzbírság
Budapesti kísérlet a bolgár és a román végleges Schengen-csatlakozás időpontjának kijelölésére
A biztos pénteken Budapestre utazik, ahol a magyar, az osztrák, a bolgár és a román kormány képviselőivel kísérletet tesznek a Bulgária és Románia végleges schengeni csatlakozásának útjában álló akadályok elhárítására és – a repülőterek után – a szárazföldön is a belső határellenőrzés megszüntetése időpontjának rögzítésére. Johansson reméli, hogy még idén megszülethet a végleges döntés.
Eloszlatták a magyar kártya körüli jogi kételyeket
A biztos ugyancsak a Szabad Európa kérdésére közölte, hogy a magyarkártya-program orosz és belorusz állampolgárokra való kiterjesztésének ügyében még folyik ugyan a párbeszéd a bizottság és a magyar kormány között, de úgy tűnik, hogy Magyarországnak mostanra sikerült tisztáznia és eloszlatnia a programmal kapcsolatos kételyek többségét. Hozzátette, hogy a magyar döntésnek ettől függetlenül rossz a politikai üzenete, ha jogilag nem is kérdőjelezhető meg.
Ylva Johansson emlékeztetett rá, hogy miután a bizottság két évvel ezelőtt, az ukrajnai háború alatt az orosz állampolgároknak kiadandó schengeni vízumok szigorítására vonatkozó iránymutatásokat tett közzé, kilencven százalékkal csökkent az oroszoknak kiadott vízumok száma az EU-ban. Ennek ellenére a tagállamok – közülük is szerinte főképp a kedvelt turisztikai célpontnak számító országok – évente még mindig ötszázezer beutazóvízumot állítanak ki orosz állampolgároknak, ami aggodalomra adhat okot. A biztos ezért kezdeményezte az iránymutatások további szigorítását, amiről a döntést már az új bizottságnak kell meghoznia.
