Valóban készült egy tényszerű háttéranyag az EU-tanács főtitkárságán a magyar gazdaság kilátásairól, de az az FT cikkének állításával szemben semmilyen tervet nem vázol fel az Orbán-kormánnyal szemben – állítja egy nevének mellőzését kérő, magas rangú EU-tisztviselő.
A Financial Times vasárnap esti cikkének legmeredekebb állításait cáfolta hétfő kora délután egy nevének mellőzését kérő, magas rangú EU-tisztviselő, aki elismerte egy, a magyar gazdaság állapotáról szóló tanácsi főtitkársági háttéranyag létezését, de kategorikusan cáfolta, hogy a papír bármilyen tervet kilátásba helyezne arra az esetre, ha a magyar miniszterelnök a csütörtöki rendkívüli csúcson újra blokkolná az ukrán pénzügyi csomagot.
Az FT szerint ugyanakkor a birtokába került dokumentumban az áll, hogy kudarc esetén „az állam- és kormányfők nyilvánosan bejelentenék, hogy a magyar miniszterelnök destruktív hozzáállására való tekintettel (…) elképzelhetetlennek tartják, hogy az EU pénzügyi forrásokat folyósítson Budapestnek”. E források nélkül – idézi a lap a dokumentumot – „a pénzpiacok és az európai és nemzetközi cégek kevesebb késztetést érezhetnek aziránt, hogy Magyarországon fektessenek be”. Egy ilyen „büntetés” hamar megnövelhetné az államháztartási hiány finanszírozásának költségeit, és a valuta árfolyamesését eredményezhetné a dokumentumot ismertető lap szerint.
A kiszivárogtatásra rendkívül kényes időpontban került sor, amikor javában zajlanak a tárgyalások a színfalak mögött az uniós vezetők főtanácsadói, az úgynevezett serpák között a többéves keretköltségvetés félidei felülvizsgálata és az ötvenmilliárd eurós ukrán pénzügyi csomag elfogadásáról, illetve – ami ezzel szorosan összefügg – egy esetleges újabb magyar vétó elhárításáról.
A magyar gazdaság aktuális helyzetéről és kilátásairól készült háttéranyag uniós források szerint a tanácsi főtitkárság saját kezdeményezésére született. „Ez egy tényszerű anyag, amely nem tükrözi az MFF-ről a serpák és a vezetők között folyamatban lévő tárgyalások állását. A feljegyzés nem vázol fel semmilyen, az MFF-re vagy az Ukrajna-eszközre vonatkozó specifikus tervet, és Magyarországra vonatkozó tervet sem” – szögezte le a névtelenségbe burkolózó uniós tisztviselő.
Arra ugyanakkor egyelőre nem kaptunk világos választ, hogy vajon miért készült éppen a magyar gazdaság állapotáról egy tényszerű felmérés, és miért éppen az ukrán finanszírozásról is dönteni hivatott csúcstalálkozó előtt.
„Hihetetlen és felelőtlen. Egyértelműen ártó szándék állhat a kiszivárogtatás mögött. Senkinek nincs esze ágában sem játszadozni a magyarok sorsával” – kommentálta a nagy vihart kavaró cikket és állításait lapunknak egy bennfentes tanácsi forrás.
Úgy tudjuk, hogy az FT-cikk állításával ellentétben Bóka János nem terjesztett be szombaton semmilyen új magyar javaslatot, amely tehát marad a régi: a kormány kész lenne EU27-es körben és az MFF-en belül hozzájárulni a négy évre szóló ukrán támogatási csomaghoz, de azzal a feltétellel, hogy évente egyhangú döntéssel kelljen megerősíteni (lényegében felülvizsgálni). Úgy tűnik, hogy ez a központi eleme a csomagnak, amelyről kiélezett egyeztetés folyik a magyar kormány és uniós partnerei között.
Az EU-csúcs a tervek szerint csütörtök délelőtt veszi kezdetét, videókonferencián bejelentkezik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.
