A Szabad Európa birtokába jutott az a tervezet, amely arra utal, hogy kompromisszumot talált az Unió soros elnökségét adó Németország Varsóval és Budapesttel. A két tagállam a jogállami mechanizmus miatt blokkolta az uniós költségvetés és a pandémia gazdasági hatásait kezelő mentőcsomag elfogadását.
Meglepő, de Magyarország és Lengyelország végül változatlan formájában elfogadhatja az úgynevezett “jogállami mechanizmust”, amely megfoszthatná őket az uniós támogatásoktól, ha az EU úgy találná, hogy nem tartják be a demokratikus normákat.
A két tagállamra gyakorlatilag már most is így tekintenek sok uniós tagállamban, és éles bírálatok érték őket. Budapest és Varsó válasza az volt, hogy vétóval fenyegetőztek az EU következő, hétéves költségvetéséről és a 750 milliárd eurós koronavírus-mentőcsomról szóló szavazás előtt.
Miért adhatják fel a vétót?
Ami ráveheti őket, hogy hagyjanak fel a blokkolással, az az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanács szerdai nyilatkozattervezete.
Eszerint a tagállamok elfogadják a jogállamiságról szóló mechanizmust, viszont a jogszerűségéről szóló európai bírósági döntésig nem alkalmazzák azt. Azaz, lehet, hogy csak két év múlva tehet lépéseket Brüsszel azért, hogy uniós pénzeket vonjon meg Magyarországtól vagy Lengyelországtól - már ha nem húzódik tovább a folyamat.
Mi áll a Szabad Európa birtokába jutott tervezetben?
A komplikált jogi nyelvezetbe csomagolt alku nem említi név szerint sem Magyarországot, sem Lengyelországot.
A jogállamiság körüli vitára és a cserébe megfogalmazott vétófenyegetésre annyi utal, hogy “a Tanács megállapítja, hogy a tagállamok elkövetezték magukat az Unió alapértékei mellett és hogy kölcsönösen kielégítő megoldást kell találni a megfogalmazott aggodalmakra” továbbá “az Uniós költségvetés védelmére”.
Az anyag szerint a tagállamok döntéshozó szerve, az Európai Tanács megállapodott, hogy a jogállami mechanizmus “objektív, fair, pártatlan, tényekre épülő, szabálykövető, a diszkriminációt kerülő lesz és egyenlő elbánásban részesíti a tagállamokat”.
Valószínűleg nem befolyásolja a magyar választási kampányt
A kompromisszumra utaló szövegből továbbá kiderül: “a szabályozás érvénytelenítésére vonatkozó kérés esetén… a szabályozás végrehajtásáról szóló ajánlásokat az Európai Bíróság döntése után véglegesítik”. És, amíg ez nem történik meg, “addig a Bizottság nem javasol intézkedéseket a szabályozás alapján” - tehát ez az a rész, ami arra utal, hogy a bíróság munkatempója miatt leghamarabb 2022-ben, a következő magyarországi általános választások évében születhet döntés a mechanizmus aktiválásáról.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyugodtan kampányolhat, mert a választások előtt az Unió valószínűleg nem tudja leállítani a Magyarországnak juttatott forrásokat.
A szövegben szerepel egy még világosabb kitétel, ami megnyugathatja Budapestet és Varsót: “pusztán az a tény, hogy megállapítják, hogy megsértették a jogállamiságot, még nem elegendő a mechanizmus aktiválásához” - azaz a ténymegállapítást is hosszadalmas procedúra követheti.
Továbbá, a potenciális büntetés késleltetésére utal, hogy “a folyamat hivatalos elindítása előtt, alapos párbeszédet kezdeményeznek az érintett tagállammal, hogy lehetőséget adjanak neki a helyzet korrigálására”.
A mechanizmus intézkedéseinek bevezetéséről “autonóm módon”, kizárólag a Brüsszeli Bizottság dönt és a testület teljes felelősséget vállal azokért az információkért és megállapításokért, amelyekre építi véleményét.
Az anyagban szerepel továbbá, hogy a szabályozás ‘integráns része az új költségvetési ciklusnak”, ezért jövő év januárjától és kizárólag az új keretköltségvetés és nem a jelenlegi költségvetés kifizetéseire vonatkozik.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
