Egy készülő jogszabály értelmében minden uniós országban garantálni kell a közmédia függetlenségét, átláthatóvá kell tenni az állami médiakiadásokat és a média tulajdonviszonyait, védeni kell a szerkesztői függetlenséget, és a médiapluralizmust biztosító és a médiakoncentrációt megakadályozó biztosítékokat kell beépíteni a tagállami szabályozásba, mindezeket pedig egy uniós testület fogja felügyelni.
Egészen biztos, hogy a magyar médiaviszonyoktól nem függetlenül készül az a jogszabály, amely rendet akar vágni az átláthatatlan sajtóviszonyok között. Az Európai Bizottságot ugyanis sok bírálat érte, hogy nem lép fel például a magyar kormánypárti sajtótermékek rendkívüli méretű koncentrációjával és a kormányzati anyagi és politikai túlhatalommal szemben. A megoldás azonban mégis egy európai léptékű szabályozás lesz, amelyet böngészve a magyar olvasó tapasztalhat áthallásokat.
Néhány nappal ezelőtt az uniós tagállamok állandó képviselői megállapodtak „a tömegtájékoztatás szabadságának, függetlenségének és a médiapluralizmusnak az EU-n belüli védelmét” célzó új jogszabályra vonatkozó tanácsi álláspontról.
A jogszabály közös keretet hoz majd létre a médiaszolgáltatások számára az EU belső piacán, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja az újságírók és a médiaszolgáltatók politikai beavatkozástól való védelme, valamint az EU belső határain belüli működésük megkönnyítése.
„Nagy örömömre szolgál, hogy az uniós tagállamok megállapodásra jutottak – kommentálta a döntést a soros svéd elnökség nevében Parisa Liljestrand svéd kulturális miniszter. – A tömegtájékoztatás szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalom számára, ugyanakkor mind az EU-n belülről, mind azon kívülről egyre fokozódó fenyegetésekkel néz szembe. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabállyal kapcsolatos tanácsi álláspont megerősíti a médiaszolgáltatók és forrásaik védelmét, és nagyobb felelősséget ró a nemzeti szabályozóhatóságokra a bizottsággal a médiaszolgáltatások belső piacának megfelelő működésével kapcsolatban folytatott együttműködés és a bizottság számára való tanácsadás tekintetében, miközben biztosítja, hogy továbbra is virágozhasson minden tagállam egyedi médiakörnyezete.”
Ehhez kapcsolódóan: Médiapluralizmus-monitor: Csak Törökországban rosszabb a helyzet a magyarnál
Mondhatjuk, hogy rövid időn belül jutott el a jogalkotási folyamat erre a pontra. Az Európai Bizottság ugyanis tavaly szeptemberben terjesztette elő javaslatát, azt követően, hogy a Médiapluralizmus-monitor közelmúltbeli jelentései számos, az EU-ban fennálló aggályra világítottak rá többek között a média átpolitizálódása, tulajdonviszonyainak átláthatósága és a médiaszabályozók függetlensége terén. Például Magyarországon.
A javasolt rendelet – legalábbis a törvényalkotók szilárd meggyőződése szerint – választ ad az EU-ban egyre növekvő aggodalmakra „a média átpolitizálódásával, valamint a média tulajdonviszonyainak és az állami hirdetések médiaszolgáltatók számára történő kiosztásának átláthatóságával kapcsolatban”. A javaslat arra törekszik, hogy mind a magán-, mind a közszolgálati médiaszolgáltatók tekintetében biztosítékokat vezessen be a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozás elleni küzdelem céljából, védje az újságírókat és forrásaikat, valamint garantálja a tömegtájékoztatás szabadságát és a médiapluralizmust.
A fentiek védelme, hatékony megvalósítása érdekében egy új, Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Testület létrehozása is szerepel a javaslatban, amely egy korábbi, a szabályozással foglalkozó csoport helyébe lép majd. Ez a testület a nemzeti médiahatóságokból fog állni, és tanácsokkal látja el és támogatja a bizottságot az új jogszabály rendelkezéseinek valamennyi tagállamban történő következetes alkalmazása érdekében.
A tagállamok tárgyalási mandátumának része, hogy pontosítják a tagállamok azon felelősségét, hogy garantálják a határaikon belül működő „közszolgálati médiaszolgáltatók pluralitását, függetlenségét és megfelelő működését”. Rendelkezéseket állapít meg az újságírók és az újságírói források védelmének megerősítésére, és korlátozza az olyan kényszerintézkedések alkalmazását, mint például kémszoftverek ilyen információk megszerzése céljából történő telepítése. Szélesíti az átláthatóságra vonatkozó követelmények hatályát, például a tulajdonviszonyok tekintetében – amely a javaslat szerint valamennyi médiaszolgáltatóra alkalmazandó –, illetve az állami hirdetések áttekinthetősége kapcsán is. Utóbbiak esetében a kisvállalkozásokra vonatkozó nemzeti mentességek lehetősége jelentősen csökken.
A tanács elnöksége tehát immár megbízással rendelkezik arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel, amint ez utóbbi kialakította álláspontját a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabállyal kapcsolatban. A Szabad Európa úgy tudja, hogy a bizottság, a tanács és a parlament közös célja, hogy a közelgő európai parlamenti választások előtt lezárja a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabállyal kapcsolatos tárgyalásokat.
Egy háttérbeszélgetésen a magyar viszonyokat jól ismerő egyik francia európai parlamenti képviselő arra a kérdésre, hogyan lehetne megtörni a kormányzati médiamonopóliumot Magyarországon, és a törvény alkalmas lesz-e erre, ezt válaszolta: „Inkább válasszanak maguknak másik kormányt!”
