Az Európai Bizottságtól származó információink szerint még a Mol is cáfolja Szijjártó Péter külügyminiszternek azt az állítását, hogy az ukrán szankciók miatt nem áramlik a kőolaj a Barátság vezetéken. Brüsszelben arra is rámutatnak, hogy az orosz kőolaj részaránya 2021 és 2023 között 58 százalékról 77 százalékra nőtt a teljes magyar olajimportban, ami példa nélküli az EU-ban.
A süketek párbeszédére emlékeztet a magyar külügyminiszter és az Európai Bizottság között hetek óta folyó üzengetés arról, hogy az orosz Lukoil cég által Ukrajnán át szállított kőolajra bevezetett kijevi szankciók miatt valóban drámai mértékben csökkent-e, sőt szünetel a Barátság vezetéken az olajszállítás, és a lépés veszélybe sodorja-e Magyarország olajellátását és energiabiztonságát, ahogy Szijjártó Péter többször állította.
Jön vagy nem jön olaj a Barátság vezetéken?
A külügyminiszter legutóbb a külügyi tanács informális brüsszeli ülése után intézett éles kirohanást az ukrán döntés és az Európai Bizottság ellen, amely állítása szerint nemcsak tétlenül nézi, hogy „Ukrajna szórakozik” két uniós tagállam energiaellátásával, de azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy Kijevet egyenesen Brüsszelből utasították arra, hogy ilyen módon nyomást gyakoroljon a két „békepárti” országra.
Szijjártó az eredetileg Budapestre tervezett, de az emlékezetes július eleji Orbán-békemisszió elleni tiltakozásul Brüsszelbe áthelyezett informális külügyi tanácsülés közben tartott sajtóértekezletén többek között azt mondta, hogy az ukrán döntés „az Oroszországból származó olajimport egyharmadát gyakorlatilag jogi eszközökkel ellehetetleníti”, és hogy „nem jön az olaj” az ukrán területet átszelő Barátság kőolajvezetéken.
Az Európai Bizottság érdeklődésünkre határozottan cáfolta Szijjártó állításait, hangsúlyozva, hogy „ez idáig egyáltalán nem észleltünk csökkenést az olaj áramlásában Magyarország felé az ukrán szankciók bevezetése óta”. A bizottság részéről Olof Gill, a kereskedelmi ügyekért felelős szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Mol augusztus 9-én arról tájékoztatott, hogy addig nem észlelt zavarokat az Ukrajnán át érkező kőolajszállításban, de megteszi az olajellátás hosszú távú biztosításához szükséges lépéseket. „A Mol jelezte, hogy amennyiben jelentősen visszaesne a szállítás a Barátság vezetéken keresztül, a vállalat képes lenne kibővíteni az Adria olajvezeték használatát, ezáltal biztosítani százhalombattai és pozsonyi kőolaj-finomítói kapacitásainak nyolcvan százalékát” – húzta alá lapunk kérdésére adott válaszában a bizottság.
Olof Gill szerint az ukrán intézkedésnek nincs azonnali hatása Magyarország és Szlovákia olajellátásának biztonságára, mivel mindkét ország az előírt szinten tartja stratégiai olajtartalékait, és alternatív szállítók révén júliusban képes volt kiváltani a Lukoil által szállított mennyiséget (ez a magyar kőolajimport körülbelül egyharmada). „A Lukoil kieső mennyiségét különböző szállítók és kereskedők révén pótolták a Barátság kőolajvezetéken keresztül” – húzta alá a bizottsági szóvivő, lényegében cáfolva Szijjártó állításait az olajszállítások csökkenésével kapcsolatban Egy, a Szabad Európának nyilatkozó, nevének mellőzését kérő energiaszakértő is úgy tudja, hogy a Lukoiltól más cégek, köztük az orosz Transznyefty vette át az olajszállítást, a kőolaj átcímkézése tehát lényegében már megtörtént.
A külügyminiszter sajtótájékoztatóján ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy hamarosan megállapodás jön létre a kormány és az érintett orosz és ukrán cégek (utóbbi esetben a rendszerirányító) között, ami hosszú távú megoldást nyújthat a problémára.
Az energiatémára szakosodott Argus Media adatai szerint – amelyeket a Politico idézett – egyébként Magyarország és Szlovákia együtt 720 ezer tonna kőolajat importált a Barátság vezetéken keresztül augusztusban, valamivel kevesebbet, mint júliusban (792 ezer), és jóval többet, mint júniusban (610 ezer tonna).
Az Adria vezetéken keresztül pótolható lenne az orosz kőolaj, de drágább is
Brüsszelben alternatív megoldásként azt is megemlítik, hogy a magyar és a szlovák fél Horvátországból, a Janaf olajvezetéken keresztül növelheti az importot, tekintettel arra, hogy a vezeték elegendő kapacitással rendelkezik mindkét ország igényeinek kielégítésére.
A magyar kormány azonban valamilyen oknál fogva idegenkedik a horvát megoldástól, valószínűleg azért, mert ez többe kerülne az orosz kőolajimportnál. Ilona Gizińska, a Keleti Tanulmányok Központjának szakértője a Politicónak nyilatkozva rámutatott: Budapest a világpiaci árnál kevesebbet fizetett az orosz kőolajért, az árkülönbség szerinte hordónként öt és harminc dollár között ingadozott az orosz kőolajra bevezetett embargó óta. A relatíve olcsó orosz kőolaj lehetővé tette Orbán számára a csökkentett rezsi fenntartását, így a társadalmi béke biztosítását. A Politico szerint úgy tűnik, a magyar vezető hamarosan búcsút inthet a kedvezménynek.
A Horvátországból érkező kőolaj az orosznál magasabb világpiaci ár mellett a rendszerhasználati díj miatt is drágább. Magyar politikusok – köztük Szijjártó – gyakran ezt az érvet hozzák fel amellett, miért nem jó alternatíva a horvát olajvásárlás. Egy hazai szakértő szerint ez ugyanakkor mondvacsinált ok lehet, ugyanis a rendszerhasználati díj mértéke – ami az üzemben tartás költségeit és más költségeket fedez – független a lekötött kőolaj mennyiségétől. Minél nagyobb mennyiséget köt le tehát a Mol a rendelkezésre álló kapacitásból, annál kisebb a fajlagos költség, és annál jobban megéri a szállítás.
Miközben Szijjártó lényegében a két tagállam panaszainak elszabotálásával vádolja a bizottságot, Brüsszelben azzal vágnak vissza, hogy a két ország által még augusztus 2-án a testület kérdéseire küldött válaszok hiányosak és elnagyoltak. A bizottság továbbra is nyomon követi a helyzetet, és folytatja az egyeztetést a felekkel – tette hozzá a testület szóvivője.
Brüsszel szerint nem arra kaptuk a derogációt, hogy növekedjen az orosz függőség
Brüsszel ugyanakkor arra is felszólítja a két országot, hogy fokozza erőfeszítéseit az orosz üzemanyagról való leválás érdekében. „Megjegyezzük, hogy más tagállamok erőfeszítéseitől eltérően 2021 és 2023 között a teljes behozatal 58 százalékáról 77 százalékra nőtt az Oroszországból származó magyar kőolajimport” – szúrt oda a bizottság a magyar kormánynak. Szlovákia olajimportján belül ugyan valamelyest csökkent az orosz kőolaj aránya, de 2023-ban még így is 84 százalékon állt. Eközben uniós szinten a teljes behozatal mindössze három százalékát teszi ki.
A tengeri kijárattal nem rendelkező Magyarország, Szlovákia és Csehország 2021-ben ideiglenes felmentést kapott az orosz kőolaj-behozatalra bevezetett uniós embargó alól. A három tagállam azzal a feltétellel kapott meghatározatlan időre szóló derogációt, hogy ezalatt gondoskodnak olajellátásuk alternatív forrásokból való megoldásáról. „Ideiglenes kivételről volt szó, hogy időt adjunk ezeknek a tagállamoknak alternatív beszerzési források felkutatására, és hogy elkerüljék a hirtelen olajellátási problémákat” – nyomatékosította Olof Gill, a bizottság kereskedelem- és agrárpolitikai szóvivője.
Írásban kérdéseket tettünk fel a külügyminisztériumnak arról, hogy milyen intézkedéseket hozott a kormány és személy szerint a külügyminiszter az elmúlt két-három évben a magyar kőolajellátás több lábra állítása és az orosz olajimporttól való függőségének csökkentése érdekében. Mihelyt a válaszok megérkeznek, bővítjük cikkünket.
