Sorra zuhannak ki az EU-s konzorciumokból a hazai egyetemi kutatóközpontok. A Mol-koncesszió ára: egy monitor hulladékdíja közel ötször drágább lett, mint Ausztriában. Nyugat felé vinné az országot a többség, de Oroszország egyre népszerűbb. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Sorra zuhannak ki az EU-s konzorciumokból a hazai egyetemi kutatóközpontok
Az alapítványi kuratóriumok körüli vita megoldatlansága miatt a hazai egyetemi kör fél év alatt tíz-tizenöt EU-s kutatási konzorciumban való részvételtől eshetett el Kasza Gyula, az Állatorvostudományi Egyetem kutatójának becslése szerint. Eközben Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora egy EP-meghallgatáson úgy vélte, hogy „alapjaiban téves ismereteken nyugszik” az Erasmus+ programokbeli részvételt ellehetetlenítő döntés.
A Mol-koncesszió ára: egy monitor hulladékdíja közel ötször drágább lett, mint Ausztriában
Miután a kormány koncesszióba adta a Molnak a hazai hulladékkezelés nagy részét, durva díjemelést jelentettek be: van olyan anyagáram, ahol 979 százalékos a drágulás. Ezt közvetlenül a Mol cégének kell majd befizetniük a gyártóknak, akik a drágítást várhatóan be fogják építeni a termékek árába. Azaz nem csökken a szemétszállítás díja, sőt valójában a boltok kasszájánál fogja a lakosság megfizetni a Mol busás bevételével együtt. Az osztrák díjak is alacsonyabbak a magyarnál.
Nyugat felé vinné az országot a többség, de Oroszország egyre népszerűbb
Jelentősen befolyásolja a viszonyulás a kormánypárthoz és az, hogy az adott személy milyen médiából tájékozódik azt, ki mit gondol a külpolitikáról. A legtöbb külpolitikai kérdésben a Mi Hazánk szavazói közelebb állnak a többi ellenzéki párt szavazóihoz, mint a fideszesekhez, akik a leginkább Nyugat-ellenesek. A többség szerint Magyarország helye továbbra is Nyugaton van, de jelentősen nőtt azok száma, akik inkább Oroszországhoz közelednének. Az ukrán menekültek megítélése jelentősen romlott a háború kitörése utáni hónapokhoz képest.
Amerikát is meglepte, hogy Magyarország azonnal otthagyta az orosz „kémbankot”
Hideg zuhanyként érte a kormányt, hogy amerikai szankciós listára került az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank, ugyanis erről szinte a nyilvánossággal egy időben értesültek. Washingtonban sem számítottak arra, hogy Magyarország erre válaszul azonnal kilép a „kémbankból” – tudta meg a Szabad Európa diplomáciai forrásokból.
Gyalog galopp tempóban egyezkedik a kormány az EU-s feltételek teljesítéséről
A Szabad Európa értesülései szerint az utolsó, májusi magyar ajánlat sem üti meg azt a szintet, amely alapján tovább lehetne lépni a jogállami feltételességi eljárásban. Ennél is rosszabbul áll az alapítványi kuratóriumok szénája, ami a szűk határidőre való tekintettel egyre közelebb hozza a kudarcot az új Erasmus-ösztöndíjak ügyében.
Várjuk az uniós pénzeket, mégis halasztana Magyarország egy 114 milliárd forintos támogatást
Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen működő Szénrégió Bizottság 114 milliárd forintnyi EU-s forrás felhasználásának késleltetését kérte Magyarország nevében. A klímasemlegesség felé történő átmenetet segítő Igazságos Átmenet Alap támogatásaira Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegye lenne jogosult. Halasztást más országok is kértek, de szakmai forrásunk szerint nem indokolt a magyar kérelem, amelynek – ha elfogadják – súlyos hatása lesz a helyi társadalmi-gazdasági viszonyokra és a környezeti állapotra. A késleltetés okára vonatkozó kérdéseinkre sem az ezt kérő szervezet, sem a kormány képviselői nem válaszoltak.
Darabokra szedték a szakszervezetek Pintér Sándor tájékoztatóját a benyújtott státusztörvényről
Szemenszedett hazugság, párhuzamos valóság, propagandaanyag, már a címe sem igaz – válogatott kritikákkal minősítették a szakszervetek Pintér Sándor belügyminiszter levelét, amelyet minden tanár megkapott kedd este. Ebből kiderül, hogy benyújtották az Országgyűlésnek a státusztörvényt, amely minden idők legjobban egyeztetett törvényjavaslata a kormány szerint, és a pedagógusok megbecsülésének emelését szolgálja. A szakszervezetek és a civilek másképp látják.
Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy két évtized tapasztalattal Romániában harminc, Szlovákiában pedig hatvan százalékkal többet keresnek a pedagógusok, mint Magyarországon. A határhoz közel élő tanároknak jobban megéri e szomszédos országokban lévő magyar iskolákban tanítani, többen élnek is a lehetőséggel.
Hiába csökken az infláció, az élelmiszerek ára tovább nőtt
A májusi 24-ről 21,5 százalékra csökkent az éves átlaginfláció, de az élelmiszerek drágultak havi alapon. Elemzők szerint a csökkenő trend ellenére nem ért véget az áremelkedés elleni küzdelem. A boltokban vegyesen alakultak az árak, a kávé drágult, a tej olcsóbb lett.
Buszkörkép: izzasztó élmény nyáron a vidéki városok helyi járatain utazni
Míg Budapesten majdnem minden buszban van klíma, a megyeszékhelyekről ez nem mondható el. Szekszárdon és Nagykanizsán egy darab klímás busz sincs a helyi járaton. Ez nemcsak az utasoknak kellemetlen, hanem a sofőröknek is. A fővárosban 98 százalék a klímás buszok aránya. Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt két évtizedben nagyon sok településen használt buszokat vettek. Voltak korrupciógyanús beszerzések is. Új buszok is kerültek a flottába, de sokszor légkondicionáló nélkül, mert úgy olcsóbb volt.
Brüsszelben indít híroldalt a kormány egyik korábbi kommunikációs tanácsadója
Sorra jelennek meg Brüsszelben az európai uniós közbeszéd befolyásolására törekvő, fideszes vagy kormányzati kötődésű szervezetek. Kedden elindul a Fidesz egyik korábbi amerikai kommunikációs tanácsadójának új európai uniós híroldala, a Brussels Signal. Kormányzati pozícióban dolgozó forrásunk szerint a brüsszeli közbeszéd eddig „egyszólamú” volt, ami a várakozások szerint most megváltozhat.
Hogyan lett a belvárosi önkormányzaté az erdélyi Gyilkos-tó körüli terület hasznosításának joga?
A testvérvárosi együttműködésből mára az lett, hogy Belváros-Lipótváros évtizedekig teljesen egyedül, a területet tulajdonló gyergyószentmiklósi önkormányzat nélkül dönthet az idegenforgalmi célpontnak számító Gyilkos-tó környékének hasznosításáról. A kilencvenes években közösen létrehozott cégből a helyiek kiszorulnak.
Ukrajnai gátrobbantás: mi történik és mi forog kockán?
A Dnyeper felső szakaszán fekvő Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbantása nyomán kizúduló víz jelentős pusztítást végez a környezetben és komoly károkat okoz a térségben élőknek. Cikkünkben azt vettük végig, milyen következményekkel járhat a katasztrófa a környezet, a víz- és energiaellátás, illetve a harctéri helyzet szempontjából.
