Részletes magyarázó oldalt készített a Magyar Helsinki Bizottság és az Átló csapata arról, hogy pontosan milyen uniós pénzeket függesztettek fel a magyar kormány elől, és miért. A fő okok a rendszerszintű korrupció, a gyenge minőségű hazai szakpolitikai megoldások vagy például az alapvető jogok megsértése. Azt is megnézheti, hogy mit kéne tennie a kormánynak ahhoz, hogy újra hozzáférjen ezekhez a támogatásokhoz.
Az aktuális, 2021–2027 közötti európai uniós költségvetésből több csatornán keresztül összesen 21,8 milliárd eurót (több mint 8300 milliárd forintot) tart vissza az EU a magyar kormány elől.
Többféle indok alapján, de közülük is kiemelkedik például, hogy
attól tartanak, hogy ezeket az uniós pénzeket Magyarországon leginkább ellopják,
azaz a rendszerszintű korrupció martalékává lehet a nagy része. Leegyszerűsítve ebben az esetben a német, holland, svéd, belga és egyéb nettó befizető országok polgárainak Magyarországra küldött adóbefizetése nemhogy nem a hazai felzárkózást szolgálja, hanem kifejezetten kárt okoz.
Sokszor előkerülő indok még számos szakpolitikai hiba és hiányosság is, vagy az alapvető jogok magyarországi megsértése.
Ennyi pénzt és ennyiféle kritikát viszont még a szakembereknek is nehéz áttekinteniük, nemhogy az átlagos hírolvasónak.
Ezért készített a Magyar Helsinki Bizottság és az Átló csapata egy részletes, interaktív honlapot, amelyen bárki egyszerűen végigböngészheti, hogy milyen pénzek miért lettek befagyasztva, és mit kéne tennie az Orbán-kormánynak ahhoz, hogy újra hozzájuk férjen.
Mi, honnan, mennyi, miért?
Az Eltékozolt lehetőségek – Befagyasztott uniós források Magyarországnak oldal készítői azt ígérik, hogy amennyiben egyes pénzeket feloldanak a kormány számára, az gyorsan frissülni fog náluk is.
„Minél bonyolultabb egy téma, annál hasznosabb képekben megjeleníteni, és – amennyire csak lehet – közérthetően megértetni az alapvető összefüggéseket. Ráadásul olyan megoldásra volt szükségünk, amivel dinamikusan, a jövőben is meg tudjuk mutatni, mely források szabadulnak fel vagy maradnak visszatartva” – közölte Gaál Balázs, az oldal egyik készítője az Átlátszó cikke szerint.
A magyar kormánynak egyébként típustól függően kétféle EU-s intézményt kell meggyőznie arról, hogy hajlandó volt kezelni az adott fajta problémát. Az egyik az Európai Bizottság, a másik a tagállamok minisztereit tömörítő Európai Tanács.
Nagy vonalakban
- a magyar kormánynak biztosítania kellene a bíróságok politikai befolyástól mentes működését;
- emellett végre kellene hajtania a magyar kormány által vállalt 17 korrupcióellenes intézkedést a feltételességi eljárás keretében;
- biztosítania kellene a tudomány szabadságát a privatizált magyar egyetemeken, vissza kellene vonnia a homofób propagandatörvény jogsértő rendelkezéseit, és biztosítania kellene a menedékjogot az azt megilletőknek;
- és megfelelő színvonalra kellene hoznia számos állami szolgáltatás szakpolitikai tervezését.
A további részleteket megtalálja a tájékoztató oldalon.
