Magyarországon a férfiak hét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nők, a magyarok pedig négy és fél évvel előbb halnak meg, mint az Európai Unió többi országának lakói. Az ország népessége gyorsan öregszik, a depresszió és a szorongásos zavarok jelentik a legnagyobb mentális egészségügyi problémát, amelyek leginkább az alacsonyabb jövedelmű csoportokat érintik.
Ilyen és ehhez hasonló megállapítások olvashatók az Európai Bizottság Magyarországról készített egészségügyi országprofiljában, amely 24 oldalon keresztül taglalja, hogyan látják Brüsszelben a magyar egészségügy állapotát.
Az összefoglaló, amely egy sorozat része, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), valamint az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontja közreműködésével valósult meg. Készítőinek szándéka szerint tömör, szakpolitikai áttekintést ad a magyar népesség egészségi állapotáról, az ország egészségügyi rendszeréről.
Az elemzés emellett foglalkozik egyebek között az egészséget meghatározó tényezőkkel, különös tekintettel a viselkedési kockázati tényezőkre, és a magyar egészségügyi rendszer hatékonyságával, hozzáférhetőségével. Idén külön fejezetet szenteltek a népesség mentális egészségi állapotának, az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak.
A jelentés főbb megállapításai
A koronavírus-világjárvány előtt a magyar lakosság várható élettartama fokozatosan közeledett az uniós átlaghoz. Ezt a folyamatot a járvány megszakította, a különbség 2022-ben négy és fél év volt, vagyis a magyarok ennyivel rövidebb ideig élnek az Európai Unió többi országának lakóihoz képest. A várható élettartam növekedése a világjárvány előtt a keringési betegségek okozta halálozás csökkenésének volt tulajdonítható. A második leggyakoribb halálozási ok Magyarországon a rákos megbetegedés. A magyar férfiak hét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nők, ez a jelentés szerint a férfiak körében tapasztalható nagyobb kockázati tényezőknek tudható be.
A magyar népesség gyorsan öregszik, 2020-ban az ország több mint egyötöde 65 év feletti volt, sokan közülük több krónikus betegségben is szenvednek. A tanulmány szerint az Európai Unió országai közül Magyarországon a legmagasabb azoknak az idős férfiaknak és nőknek az aránya, akiket mindennapi életvitelükben korlátoznak a betegségek.
Az egészségtelen táplálkozás és a dohányzás jelentős népegészségügyi kockázatot jelent Magyarországon: 2019-ben a magyarok voltak a legerősebb dohányzók az EU-ban. Jelentős a nemek közötti különbség, a férfiak több mint egyharmada dohányzik naponta, míg a nők több mint egyötöde. Egyre nagyobb problémát jelent az elhízás. Míg 2009-ben 29 százalék számított túlsúlyosnak vagy elhízottnak, ez 2019-re 33 százalékra nőtt, és különösen a serdülők körében ad okot aggodalomra: 2022-ben a magyar 15 évesek 25 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott. A jelentés készítői megjegyzik, hogy mint minden uniós országban, Magyarországon is markáns különbségek tapasztalhatók a kockázati tényezők hatásában az eltérő társadalmi-gazdasági csoportok között.
Magyarországon az egyik legmagasabb a megelőzhető halálozási arány az EU-ban. Míg az elmúlt évtizedben ez a szám százezer lakosra vetítve 315 volt, 2020-ra 350-re nőtt. A jelentés szerint ez részben azzal magyarázható, hogy a koronavírusnak tulajdonított halálozásokat 2020 óta megelőzhetőnek minősítik a halálozási statisztikákban.
2022 februárjában Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt kérdeztük az elmúlt tizenkét év egészségügyi kormányzati lépéseiről. A szakember egyebek között arról beszélt, hogyan mérhető egy ország egészségügyi rendszerének teljesítménye.
Az egyik mutató az úgynevezett elkerülhető halálozások alakulása, ezen belül is a kezelhető halálozások mértéke. Ebbe a kategóriába tartozik például a későn vagy rosszul felállított diagnózis vagy az, ha a mentő nem ér ki időben az infarktusos beteghez. Ebben Magyarország évek óta rosszul teljesít, az uniós átlag csaknem kétszerese a szám. Rosszul teljesít az ország az elkerülhető halálozások másik kategóriájában, az úgynevezett prevencióval megelőzhető halálozások számában is. Gondolhatunk itt jellemzően az alkoholfogyasztásra vagy a dohányzásra. Itt azonban Sinkó Eszter szerint már árnyaltabb a kép, hiszen nemcsak az egyén felelősségéről van szó, arról, hogy mennyire törődik az egészségével, hogyan próbál egészségtudatosan élni, hanem arról is, hogy milyen környezetben él, milyen például a levegő minősége ott, ahol lakik, hogy tud táplálkozni, és ebben döntő momentum az, milyen anyagi körülmények közepette él, mennyire szegregált közösségben.
A most megjelent országprofil szerint a megelőzhető halálozás három fő oka Magyarországon 2020-ban a tüdőrák (18 százalék), az ischaemiás szívbetegség (15 százalék) és az alkohollal összefüggő betegségek (11 százalék) voltak. Az uniós tagországok közül Magyarországon a legmagasabb a megelőzhető tüdőrák okozta halálesetek előfordulási gyakorisága.
Az uniós országprofil készítői megállapítják, hogy Magyarországon nőttek az egészségügyi kiadások az elmúlt években, amiben a koronavírus-járványhoz kapcsolódó kiadások is szerepet játszottak. Ennek ellenére Magyarországon a kormányzat 2021-ben az egy főre jutó uniós átlag felét költötte csak egészségügyre, a hatodik legkevesebbet az uniós országok között. Bár 2021-ben kevesebbet költöttek saját zsebből egészségügyi szolgáltatásra (25 százalék), de ez így is jelentősen meghaladja az uniós átlagot (15 százalék). A háztartások egészségügyi kiadásainak csaknem fele gyógyszerekre megy el, emellett leggyakrabban a képalkotó diagnosztikai vizsgálatokért, fogászati beavatkozásokért, orvostechnikai eszközökért fizetnek a magyarok.
A magyarországi ellátás továbbra is nagymértékben kórházközpontú, az ágysűrűség jóval meghaladja az uniós átlagot, és az egészségügyi kiadások közel egyharmada a fekvőbeteg-ellátásra fordítódik. A tanulmány ugyanakkor megemlíti, hogy a 2022 decemberében elfogadott széles körű új egészségügyi reform célja az alapellátás megerősítése, a krónikus betegségekben szenvedők integrált ellátásának javítása és jobb megelőző szolgáltatások biztosítása.
Pár nappal azután, hogy kiderült, a budapesti Szent János kórházban több osztályon is akadozik a betegellátás (gasztroenterológia, endokrinológia és anyagcsere, neurológia, stroke-ügyelet, gyomor-bélrendszeri vérző betegek akut ellátása), húsz különböző, úgynevezett kijelölő határozattal frissítette oldalát a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNK) – vette észre a G7.
A lista lényegében az ország egész területéről jelez problémákat, és mint az indoklásból kiderül, elsősorban a szakemberhiány áll a háttérben. Van olyan intézmény, ahol a kórboncnok és a patológus hiánya miatt a halottak boncolását és a szövettant sem tudják elvégezni.
Az uniós tanulmány szól a magánegészségügyi rendszer erősödéséről, arról, hogy emiatt sok szakember több munkahelyen is dolgozik az állami és a magánszektoron belül. Mint írják, a magasabb fizetés és a jobb külföldi munkakörülmények továbbra is ösztönzik az egészségügyi dolgozók kivándorlását más országokba. Az egészségügyi munkaerő megtartásával kapcsolatos kihívásokat a magyar kormány az elmúlt három évben részben az orvosok és a gyógyszerészek bérének jelentős, szakaszos emelésével kezelte – írják az országprofil készítői.
Külön fejezet foglalkozik az elemzésben a mentális egészséggel. Ebben megállapítják, hogy Magyarországon a depresszív és szorongásos zavarok jelentik a legnagyobb mentális egészségügyi problémákat, amelyek leginkább az alacsonyabb jövedelmű csoportokat érintik. Az Európai Unión belül Magyarországon az egyik legmagasabb a férfiak öngyilkossági aránya. A jelenleg kidolgozás alatt álló, 2030-ra szóló új Nemzeti Népegészségügyi Program várhatóan mentálhigiénés stratégiát is megfogalmaz majd – áll az Európai Bizottság Magyarországról készített egészségügyi országprofiljában.
