Jászai Gellért portugál tulajdonostársához kerül a 15 nyelven működő Euronews. Pedro Vargas David nem csak a 4iG-n keresztül üzletel a magyar állammal, hanem közös tőkealapot vezet az Eximmel. Pedro Vargas David apja pedig Orbán Viktor évtizedes barátja, a miniszterelnök közvetlen tanácsadója.
Pénteken jelentették be, hogy új többségi tulajdonosa lesz az Euronewsnak. A portugál befektetési cég az Alpac Capital vásárolja meg a 15 nyelven működő tartalomszolgáltató 88 százalékát. Azt nem közölték, mennyiért vásárolták meg az anyagi nehézségekkel küzdő Euronewst, de a tervezett tőkeemelések következtében tovább nőhet a portugál tulajdon a 145 millió embert elérő csatornában. Az ügylet 2022 elején zárulhat le.
Ugyanakkor a vevő, Alpac Capital több szálon is kötődik Magyarországhoz.
Az Alpac ügyvezető igazgatója, Pedro Vargas David közös befektetési céget alapított a magyar állami Exim Bankkal, és érdekelt Jászai Gellért állami megrendelésekkel kitömött 4iG-jében is. Édesapja, Mario David jobboldali politikus, Orbán Viktor tanácsadója, és a miniszterelnök „igaz barátja”.
Ez a háttér azért érdemel figyelmet, mert az utóbbi években Magyarországot komoly kritikák érték a sajtószabadság kormányzati korlátozása miatt, ráadásul Orbán Viktor szövetségesei Szlovéniában és Észak-Macedóniában is jobboldali pártokhoz köthető kiadványokat vásároltak fel.
Az Euronews szerint a tulajdonosi háttér megváltozása nem hoz változást sem a szerkesztési elvekben, sem a szerkesztői szabadság terén.
A magyar állammal üzletelő Alpac Capital az új tulajdonos
Az Alpac Capital vezetője Pedro Vargas David, aki politikus apjához hasonlóan otthonosan mozog Magyarországon. 2017 novemberében ugyanis Szijjártó Péter külügyminiszter egy magyar-portugál tőkealap indítását jelentette be. Az East West European Venture Capital Fund alapkezelője az Euronews új tulajdonosa, az Alpac Capital, magyar részről pedig az állami Exim, valamint az OTP és a Mol szállt be pénzzel. Az alapot 20 millió eurósra (6 milliárd forint) tervezték indulásakor, jelenleg 17,8 milliót kezel az Exim honlapja szerint. Az Alpac Capitalnak Lisszabon és Budapest mellett az Egyesült Arab Emírségekben van irodája, de Kolumbiában is van leányvállalata.
Pedro Vargas David e mellett közvetlenül is üzletel a kormányközeli üzletemberekkel, ugyanis közvetlen üzlettársa Jászai Gellértnek.
A Bartolomeu Investmentsen keresztül 5,25 százalékos tulajdonrésze van a 4iG-ben, és a portugál tagja a cég igazgatóságának is. A 4iG nem csak a magyar informatikai közbeszerzéseket tarolta le az utóbbi években, de állam hamarosan átadja az Antenna Hungária többségi részesedését a cégnek, az AH meghatározó kormányzati távközlési infrastruktúrájával együtt. Az Alpac Capital ráadásul részt vesz a 4iG 120 milliárd forintos tőkeemelésében is a német hadiipari óriással, a Rheinmetall AG-val közösen.
Pedro Vargas Davidról a tőkealap indulásakor az Index közölt részletes portrét, ami szerint a portugál üzletember 2019-ben Budapesten élt. Iskoláit a Harvardon illetve az INSEAD-on végezte, aztán a McKinsey tanácsadó cégnél dolgozott. Az Index is felidézte azt a portugál cikket, amiben politikai ellenfelei azt állították, hogy Mário David visszaélt politikai hatalmával, és hogy Pedro üzleti sikereit részben apja politikai sikereinek köszönheti, valamint pénzügyi visszaéléseket, luxembourgi offshore-cégek üzemeltetését kötötték össze Pedro Vargas Daviddal, aki tagadja az ellene felhozott vádakat.
Az Alpac Capitalnál ugyanakkor nem csak Pedro Vargas David személye érdekes. A cég második embere, Luís Santos szintén befolyásos családból származik. Pedro Vargas Davidhoz hasonlóan ő is a McKinseynél dolgozott, és az ő apja Fernando Santos híres futballista és edző. Fernando Santos volt görög szövetségi kapitány, 2014 óta a portugál futballválogatott szövetségi kapitánya. Az ő vezetésével lett Európa-bajnok Portugália 2016-ben.
Az Alpac Capital egyik menedzsere Vajai Péter, aki az első hazai bizalmi vagyonkezelőben, az Apelso Trustban is érdekelt. Az Apelso a magyar szupergazdagoknak segít a vagyonkezelésben, a generációváltásban, az ilyen jellegű vagyonkezelés az 500 milliós – egymilliárdos családi vagyonoknál jöhet szóba.
Az Apelso egyik alapítója és tulajdonosa az az Illés István, aki életrajza szerint segítette az Orbán-kormányt az új Polgári Törvénykönyv megalkotásában 2013-ban.
Ma már 15 nyelven készít tartalmat az Euronews, ami az európai háztartások 68 százalékában, havonta 145 millió embert ér el. Az Euronewst azzal a céllal alapították 1990-ben, hogy legyen az legyen az „Európai CNN”. Kezdetben egy európai köztévékből álló konzorcium kezében volt a csatorna.
A többségi tulajdonrészétől most megváló egyiptomi Naguib Sawiris 2015-ben lett az Euronews fő tulajdonosa, a luxembourgi székhelyű Media Globe Networks holdingján keresztül, írja a Reuters. Az amerikai Comcast tulajdonában álló NBC News tavaly adta el 25 százalékos Euronews-részesedését Sawirisnak.
A mostani dealben nem érintett 12 százaléknyi Euronews részvény marad köztévék és helyi hatóságok konzorciumának (például a France Télévisions vagy az olasz RAI), valamint az Abu Dhabi Media Investment Company tulajdonában. De ez a részesedés csökkenhet, mert az új tulajdonosnak köszönhetően az Euronews tőkeemelésre készül.
Az utóbbi időszakban nehéz anyagi helyzetbe került a társaság. Tavaly 23 százalékkal, 58 millió euróra csökkent a cég bevétele a koronavírus-járvány következtében, közölte a cég leköszönő vezérigazgatója, Michael Peters. Az elnökként a csatornánál maradó Peters arra számít, hogy az idei 16 millió eurós veszteség után 2022-t 8 millió eurós veszteséggel zárhatja az Euronews.
Mário David Orbán Viktor tanácsadója
Mário Henrique de Almeida Santos David portugál jobboldali politikus, volt Európai parlamenti képviselő és államtitkár. E mellett Orbán Viktor tanácsadója, és a miniszterelnök „igaz barátja” több mint két évtizede, akivel „félszavakból is megértik egymást”. Ezekkel a szavakkal maga Orbán jellemezte így Mário Davidot, amikor 2016 áprilisában kitüntette őt a Magyar Érdemrend középkeresztjével Lisszabonban. A portugál politikus „magyar érdekek támogatásáért” kapta meg a kitüntetést. A díj átadásakor Orbán hosszan ecsetelte, hogy Mário David „akkor is mellettünk állt, amikor mások hátat fordítottak Magyarországnak”, és hogy 2012-ben „az igazságtalan és durva hangok káoszában egyszerre csak rendet teremtett egy sokunk számára ismerős, baráti, tiszta hang. Mario David hangja volt ez.” Kettejük barátságát méltatta a portugál politikus is a kitüntetés átvételekor.
A két politikus kapcsolata szintet lépett 2018 júliusában, amikor is Mário David a miniszterelnök tanácsadója lett Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda honlapjára feltöltött szerződéslista alapján Mário Davidnak 2021 végéig van szerződése, és tanácsait térítésmentesen adja a miniszterelnöknek.
Amikor António Costa, Portugália miniszterelnöke tavaly nyáron Budapestre látogatott, Mário David a magyar delegáció tagjaként vett részt a tárgyaláson, számolt be a portugál Observador (a képen David a kép jobbszélén látható, Orbán munkatársai között). A portugál lap szerint Mário David már a berlini fal leomlása után kapcsolatba lépett a Fidesszel és Orbánnal, és a portugál politikusnak abban is szerepe volt, hogy a Fidesz 2000-ben kilépett a Liberális Internacionáléból és a konzervatív Európai Néppárt Tagja lett. A lap felidézi, hogy amióta David Orbán tanácsadója, gyakran utazik Budapestre.
Mário David több autoriternek tartott politikusokkal is jó kapcsolatot ápol. Választási megfigyelőként elégedetten nyilatkozott a 2016-os azerbajdzsáni népszavazásról (itt arról voksoltak a helyiek, hogy meghosszabbítsák az elnök mandátumát 5-ről 7 évre. Ilham Alijev ennek köszönhetően maradhatott elnök. Egyúttal elnöki jogköreit is megerősítették az Orbán Viktorral jó kapcsolatban lévő Alijevnek)
Az Európai Bizottság komoly összegekkel támogatja az Euronewst
A Politico arra emlékeztet, hogy 2019-ben az Európai Számvevőszék aggályosnak találta, hogy az Euronews 2014 és 2018 között 122 millió euró értékben támaszkodott az Európai Bizottságtól származó finanszírozásra. Ez a csatorna bevételeinek mintegy egyharmadát tette ki. A számvevők szerint az Európai Bizottságnak rendelkeznie kellene egy olyan mechanizmussal, amely ellenőrzi, hogy az Euronews „betartja-e a szerkesztői pártatlanság megőrzésére vonatkozó kötelezettségvállalásokat”. A Szabad Európa úgy értesült, hogy a csatorna tavaly 23,6 millió eurót kapott a Bizottságtól, idén azonban ennél kevesebb pénzre számíthat.
A támogatásokkal kapcsolatban az Európai Bizottság szóvivője arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy 2021 márciusában döntöttek az Euronews-zal kötött partneri megállapodás megújításáról. A júliusban aláírt szerződés tehát 2023-ig terjed, de ez a keretmegállapodás „nem tartalmaz közvetlen finanszírozási kötelezettségeket, viszont lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy egyedi finanszírozási szerződéseket írjon alá”, közölte a szóvivő. Ennek értelmében 2021 novemberében a bizottság több támogatási szerződést is aláírt a csatornával, összesen 16 millió euró értékben „az EU-val kapcsolatos tartalmak előállítására és terjesztésére, valamint többnyelvű (görög, magyar, portugál és arab) kínálat” fenntartására is.
A Bizottság tehát külön támogatta az Euronews magyar és portugál nyelvű adásait.
A Bizottság „figyelemmel kíséri a fejleményeket”
A tulajdonosváltást nem kommentálta a Bizottság szóvivője, mondván az Euronews egy magáncég. Az Európai Bizottságnak pedig nincs érdekeltsége a csatornában, ahogyan a pénzügyi, menedzsment és személyi döntések meghozatalában sincs semmilyen szerepe. „Ennek ellenére szorosan figyelemmel kísérjük a fejleményeket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a vállalat vezetésében vagy a szerkesztési munkafolyamatokban bekövetkező változások nem befolyásolják szerződéses megállapodásainkat”, áll a bizottság szóvivőjének válaszában.
Az Európai Számvevőszék kritikájáról és az Euronews pártatlanságának garantálásáról a szóvivő azt mondta, hogy a partneri megállapodás előtt az „Euronews tájékoztatást nyújtott programtervezési prioritásairól, digitális stratégiájáról, szerkesztőségi felügyeletéről, nézettségi és terjesztési adatairól, költségszerkezetéről és mutatóiról”, és ezek megfeleltek a Bizottság feltételeinek. Ezeket a feltételeket pedig „rendszeresen és szigorúan” értékeli Bizottság független, külső szakértők bevonásával. A Bizottság szóvivője azt is hozzátette, hogy az Euronews megerősítette szerkesztői bizottságát, évente kiadja átláthatósági jelentését és egy független testület ellenőrzi működését.
A legutolsó értékelések szerint az Euronews továbbra is erős európai és határokon átnyúló nézőpontot képvisel, ami számos nyelven elérhető, sok európai országban több platformon is. Ezen túl a Bizottság szóvivője azt is elmondta, hogy a testület több okból is felmondhatja az Euronews-zal kötött megállapodást. Ilyen ok az újságírói függetlenség sérülése is. „Jelenleg azonban úgy véljük, hogy nincs okunk azt feltételezni, hogy az Euronews megszegte volna a velünk kötött szerződést”.
Az Európai Unió és a sajtószabadság
Az utóbbi években az Európai Bizottság számos bírálatot kapott, amiért alig tett lépéseket a sajtószabadság elleni támadások megfékezésére. Idén például 16 médiaszabadságért küzdő szervezet írt levelet a testületnek. Ebben azt írták, hogy az Európai Unió tétlensége is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar kormány a médiapiacot eltorzító lépéseit másolni kezdte Lengyelország és emiatt romlik a médiapiac sokszínűsége Európában.
Az egyik elrettentő példa Magyarország, melyet többek közt a törvényi szabályozások és az ellehetetlenített független szerkesztőségek miatt érnek kritikák. Míg 2010-ben még 23. helyen állt Magyarország a Riporterek Határok nélkül sajtószabadság-listáján, addig 2021-re a 92. helyre csúszott vissza a listán. Arról, hogy miként épült le a magyar sajtószabadság, itt írtunk részletesen.
Az utóbbi években problémássá vált a lengyel sajtóhelyzet is, ahol a kormány az egyik legnagyobb, külföldi tulajdonú tévécsatornát próbálta meg kiszorítani az országból. A harmadik problémás ország Szlovénia, ahol a kormány megvonta az állami támogatást a nemzeti hírügynökségtől. Tavasszal az Európai Parlamentben a képviselők a tanácsi és bizottsági tisztviselőkkel együtt vitáznak a lengyel, a magyar és a szlovén hatóságok független média elhallgattatására irányuló kísérleteiről.
Ilyen előzmények után jelentette be október végén Vera Jourová, az Európai Bizottság egyik alelnöke, hogy a testület több olyan előterjesztésen is dolgozik, melynek célja a média szabadságának és sokszínűségének védelme. Jourová szerint pár hónapon belül elkészülhet az újságírók megfélemlítésére és elhallgattatására szolgáló indokolatlan jogi eljárások visszaszorítását célzó szabályozás. Jövő nyárra pedig elkészülhet a médiaszabadságról szóló törvény tervezete, amely elfogadása esetén egy teljesen új eszköz lesz az Európai Unió kezében.
Az új szabályozás elsősorban a sajtó elfoglalása, politikai érdekek vagy gazdasági haszonszerzés érdekében történő felhasználása ellen nyújtana védelmet, idézte a politikust a Népszava. „Számos kísérletet látunk kormányok részéről a médiaszabadság aláásására, a médiapiac torzítására. Magyarországon a KESMA (a kormányközeli Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) kapja a legtöbb állami hirdetést, hogyan boldogulna ilyen környezetben bármely új szereplő akár a hazai színtérről, akár az EU-ból?”, utalt a biztos a magyar sajtószabadság helyzetére, a lap tudósítása szerint, de kiemelte a lengyel médiaszabályozást, és a szlovén állami hírügynökség támogatásának megvonását is.
December elsején pedig azt jelentették be, hogy 16 nemzeti hírügynökség bevonásával közös hírügynökséget hoz létre az Európai Unió az álhírek elleni küzdelem céljából. A közös hírügynökség működését évi 1,8 millió euróval támogatják és egyelőre két évre terveznek. A közös munkát a német DPA vezeti, az összefogásban többek között benne van a francia, a román, az olasz, az osztrák, a boszniai, a horvát, az észak-macedón, a szlovén, a szerb és a szlovák hírügynökség is. A Magyar Távirati Iroda nem része az együttműködésnek.
