Az Európai Unió súlyos gazdasági szankciókkal fenyegetőzött arra az esetre, ha Moszkva megtámadja Ukrajnát, Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig csütörtökön a szövetségesekkel találkozott a háború megelőzése érdekében Oroszországgal folytatandó végső válságtárgyalások előtt.
A nyugati országok egységes diplomáciai arculat felmutatására törekszenek, mielőtt Blinken pénteken Genfben találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A találkozót széles körben az egyik utolsó lehetőségnek tekintik arra, hogy megállítsák Oroszországot, mielőtt új támadást indítana.
Blinken szerdán Kijevbe látogatott, csütörtökön pedig Berlinben találkozott német, francia és brit miniszterekkel. Szerdán Joe Biden amerikai elnök minden eddiginél világosabban jelezte, hogy valószínűnek tart egy orosz támadást.
„Arra tippelek, hogy bevonul – mondta Biden Vlagyimir Putyin orosz elnökről. – Tennie kell valamit.”
Nyugati országok attól tartanak, hogy Oroszország új támadást tervez Ukrajna ellen, csaknem nyolc évvel azután, hogy csapatai bevonultak Ukrajnába, és elfoglalták a Krím félszigetet. Oroszország az elmúlt hónapokban több tízezer katonát vont össze az ukrán határ közelében. Tagadja, hogy támadást tervezne, de azt mondja, meg nem határozott katonai lépésekre kerülhet sor, hacsak nem teljesülnek a követelései, köztük az, hogy a NATO ígérje meg: soha nem veszi fel tagjai közé Kijevet.
Biden és más nyugati vezetők súlyos gazdasági büntetőintézkedésekkel fenyegették meg Oroszországot, ha ismét megtámadja Ukrajnát. A 2014 óta szankciók alatt álló Oroszország nagyrészt figyelmen kívül hagyta a fenyegetést.
„Felkészültünk”
Ursula von der Leyen, az EU végrehajtó testülete, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy Európa egy újabb támadásra „súlyos gazdasági és pénzügyi szankciókkal fog válaszolni. A transzatlanti közösség szilárdan kitart emellett.”
„Nem fogadjuk el Oroszország próbálkozását, hogy befolyási övezetekre ossza Európát – mondta. – Ha támadás lesz, készen állunk.”
A Kreml csütörtökön annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok figyelmeztetései az Oroszországot érintő esetleges katasztrofális következményekről nem segítik az Ukrajna miatt kialakult feszültség csökkentését, sőt tovább destabilizálhatják a helyzetet.
Blinken szerdán Kijevben azt ígérte, hogy Washington ameddig csak lehet folytatja a diplomáciai erőfeszítéseket. Berlinben beszédet mond, és megpróbálja az ukrajnai válságot a szabályokon alapuló nemzetközi rend kritikus próbatételeként jellemezni – mondta a külügyminisztérium egyik illetékese.
Moszkva az energiakiszolgáltatottságban bízik
Moszkva a múlt heti tárgyalásokon biztonsági követelések listáját terjesztette a Nyugat elé, amivel nem hozott áttörést.
A 2014 óta ismétlődő gazdasági szankciók csekély hatást gyakoroltak az orosz politikára, miután Moszkva, Európa fő energiaszállítója úgy számol, hogy a Nyugat nem tesz olyan komoly lépéseket, amelyekkel beavatkozna a gázexportba. Amerikai és európai tisztviselők szerint még mindig vannak olyan erős pénzügyi intézkedések, amelyeket nem próbáltak ki.
Németország kedden jelezte, hogy leállíthatja az Északi Áramlat 2.-t, az Ukrajnát elkerülő új orosz gázvezetéket, ha Moszkva támad.
Oroszország csapatokat küldött Belaruszba az úgynevezett közös hadgyakorlatra, és vannak katonái Moldova egy szakadár régiójában is, így lehetősége nyílik Ukrajna megtámadására mind a négy oldalról. Moszkva nyolc évvel ezelőtt elfoglalta a Krímet, és támogatja azokat a szeparatista erőket, amelyek Kelet-Ukrajna nagy része fölött átvették az ellenőrzést.
Oroszország tagadja, hogy új inváziót tervezne, ugyanakkor azt állítja, hogy fenyegetve érzi magát Kijev egyre erősebb kapcsolatai miatt a Nyugattal. Meg akarja akadályozni, hogy Ukrajna valaha is csatlakozzon a NATO-hoz, és el akarja érni, hogy a szövetség visszavonja csapatait és fegyvereit Kelet-Európából.
