Az európai vezetők csütörtökön Zelenszkij ukrán elnökkel találkoznak Granadában, hogy hosszú távú támogatásukról biztosítsák, miután Joe Biden amerikai elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kongresszusban zajló republikánus belharcok árthatnak a Kijevnek nyújtott amerikai segélyeknek.
Zelenszkij az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára érkezett a dél-spanyolországi Granadába – ez a fórum tavaly jött létre, Oroszország Ukrajna elleni inváziója után, hogy elősegítse az együttműködést a több mint negyven ország között Norvégiától Albániáig.
„Ukrajna kulcsfontosságú prioritása, különösen a tél közeledtével, a légvédelem megerősítése. Már leraktuk az alapot az új megállapodásokhoz a partnerekkel, várjuk a jóváhagyásukat és végrehajtásukat” – közölte Zelenszkij a közösségi médiában.
„Különös figyelmet fogunk fordítani a fekete-tengeri térségre, illetve a globális élelmezésbiztonság és a hajózás szabadságának megerősítésére irányuló közös erőfeszítéseinkre.”
Oroszország júliusban kilépett abból a megállapodásból, amely lehetővé tette Ukrajnának – a világ egyik vezető gabonaexportőrének –, hogy biztonságosan szállíthasson élelmiszert a Fekete-tengeren keresztül.
Oroszország eddig elutasította az ENSZ ajánlatait a megállapodás újjáélesztésére, Ukrajna pedig bizonyos szinten folytatja az exportot a teherhajóknak nyitott és általa ideiglenesnek nevezett humanitárius folyosón.
Ukrajna törekvése a szárazföldi gabonaexportra az EU tagországain keresztül rést ütött kapcsolatain Lengyelországgal és az unió néhány más keleti tagjával, amelyek saját gazdáik védelmét tartják elsődlegesnek. Kijev és Brüsszel alternatív tengeri útvonalak bővítéséről is tárgyal.
Ehhez kapcsolódóan: Moszkva haditengerészeti támaszpontot tervez Georgia szakadár fekete-tengeri régiójában
Viták Amerikában és Európában
A granadai összejövetel esélyt ad az olyan vezetőknek, mint Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Rishi Sunak brit miniszterelnök, hogy újból kinyilvánítsák Ukrajna iránti elkötelezettségüket, miután az Egyesült Államokban és Európában is politikai zűrzavar tette kérdésessé a folyamatos támogatást.
Az Egyesült Államokban a képviselőház republikánus többségén belüli vita megnehezítette a költségvetési tárgyalásokat, és arra késztette a demokrata Bident, hogy nyílt aggodalmának adjon hangot a korábban biztosra vett, újabb ukrajnai segélymegállapodást illetően.
„Ez aggaszt – mondta Biden szerdán, majd hozzátette: – De tudom, hogy a képviselőházban és a szenátusban is azok vannak mindkét pártból többségben, akik azt mondták, hogy támogatják Ukrajna finanszírozását.”
Szlovákiában Robert Fico volt miniszterelnök pártja nyerte meg a múlt hétvégi parlamenti választásokat, miután ígéretet tett az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek leállítására.
Lengyelországban Mateusz Morawiecki miniszterelnök múlt hónapban azt mondta: országa nem ad több fegyvert Ukrajnának, saját fegyverkészletei újjáépítésére összpontosít.
Egyes ukrán, európai uniós és NATO-tisztviselők elbagatellizálták ezeket a fejleményeket, mondván, hogy Kijev támogatása végül stabil marad, mivel a Nyugat a saját érdekeit szolgálja.
Scholz szerdán azt mondta, „nagyon biztos” abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát.
Ehhez kapcsolódóan: Eltűnt a Szabad Európa ukrán tudósítója az oroszok által megszállt területen
Más válságok
A granadai összejövetel margóján tartandó találkozók középpontjában az Azerbajdzsán és Örményország, valamint a Szerbia és Koszovó közötti válság áll, amelyek az EU közvetítési erőfeszítései ellenére az elmúlt hetekben újra fellángoltak.
Az EU tisztviselőinek fel kellett hagyniuk azzal a reménnyel, hogy az Azerbajdzsán és Örményország vezetői közötti első megbeszélésre használják fel a csúcstalálkozót a Baku Hegyi-Karabah visszaszerzésére indított, múlt havi hadművelete óta, amely több mint százezer örmény kivándorlását idézte elő.
Ezek a remények akkor foszlottak szét, amikor az azerbajdzsáni APA hírügynökség szerdán arról számolt be: İlham Əliyev elnök úgy döntött, nem megy el Granadába. Örményország etnikai tisztogatással vádolja Azerbajdzsánt, amit Baku tagad.
Számos uniós vezető elítélte az azerbajdzsáni hadműveletet.
Mások, tekintettel arra, hogy Baku a tavalyi energiaválság idején megnövelte az EU-ba irányuló gázszállításokat, hangsúlyozták: arra kell összpontosítani, hogy segítsék Örményországot megbirkózni az azonnali humanitárius válsággal, nyújtsanak politikai és gazdasági támogatást.
