Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság a jogállamisági jelentését. Az Európai Unió végrehajtó szerve minden tagországban elvégezte a vizsgálatot, és ezentúl minden évben készül hasonló jelentés.
A 2020-as jelentés az igazságszolgáltatásra, a korrupcióellenes lépésekre, a sajtószabadságra, valamint a fékek és egyensúlyok rendszerére koncentrált.
A jelentés szerint a magyar „igazságszolgáltatási reform iránya komoly aggodalomra ad okot, különös tekintettel a bírói függetlenségre”. Utalnak a független Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatásköri vitákra – az OBH elnökét az Országgyűlés választja meg. A jelentés több ítéletet is kiemel. Például, hogy az Alkotmánybírák mandátumuk lejárta után akár ítéletkezési gyakorlat nélkül is átülhetnek a Kúriára. De megemlítik azt is, amikor a Kúria törvénytelennek minősítette, hogy egy bíró előzetes állásfoglalást kért az Európai Bíróságtól.
Az viszont pozitívum, hogy a magyar bíróságok jól állnak a digitalizáció terén és csökken az eljárások hossza is.
A „magas beosztású tisztviselőkkel” vagy a hozzájuk kötődő emberekkel szemben a korrupciós ügyekben az ügyészség fellépése „nagyon korlátozott” a jelentés szerint. Kevés korrupciós ügyben indul egyáltalán eljárás, a politikailag érzékeny ügyekben pedig elmaradnak a vádemelések.
Azt is hozzáteszik, hogy az állami reklámköltések nincsenek szabályozva, és a költések teljesen átláthatatlanok. Ezzel pedig a kormánynak lehetősége nyílik arra, hogy közvetetten politikai befolyást gyakoroljon a médiára. A jelentés szerint a Médiatanács függetlensége és hatékonysága megkérdőjelezhető (itt feltehetően arra utalnak, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság irányít testületébe csak a Fidesz jelöltjei kerültek be). Azt is írják, hogy kormánypárti média jelentős részét összefogó KESMA jelentősen veszélyezteti a sajtó sokszínűségét.
A jelentés kitér a civil szervezetek helyzetére is, kiemelve, hogy állandó támadásoknak vannak kitéve, működési környezetük pedig bizonytalan. Azt is megemlítik, hogy a külföldről támogatott szervezetekre vonatkozó törvényt az Európai Bizottság idén nyáron megsemmisítette. A „Lex Soros” néven elhíresült 2017-es törvény ugyanis nem egyeztethető össze a számos európai alapjoggal, köztük a tőke szabad mozgására, az egyesülési szabadságra vagy magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozással.
A jelentést Varga Judit igazságügyminiszter Facebook oldalán kommentálta. A miniszter szerint a jelentés „abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban.” Varga Judit szerint a beszámoló már csak azért sem hiteles, mert a „jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik. Ezek közül 11 civil szervezet kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.” Arra a miniszter már nem tér ki, hogy kritikusai szerint a kormány intézkedései épp a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott szervezeteket érintették hátrányosan.
