A huszonhét uniós tagországból huszonegyben létezik általános állami minimálbér, ám a mértékében nagyon komoly eltérések láthatók. Az Eurostat 2022-es adatai alapján Luxemburgban messze a legmagasabb a szintje, itt bruttó 2257 eurónál (durván nyolcszázezer forintnál) kevesebbet nem kaphat senki, aki teljes munkaidőben dolgozik. A legalacsonyabb bért Bulgáriában fizetik, ez 332 eurót (118 ezer forintot) jelent, ezt követi a lett és a román minmálbér. A negyedik legalacsonyabb a magyar, ami forintban bruttó kétszázezer forint, az árfolyamváltozások miatt azonban 541 eurós értékkel szerepel.

Fontos kiemelni, hogy ez bruttó összeg, és az országok eltérő mértékű adóterhet tesznek a legalacsonyabb jövedelmekre. A magyar adóteher például kifejezetten magasnak számít. Ha a bruttó minimálbérek helyi vásárlóerejét nézzük, Luxemburg után Németország és Hollandia van az élen, Magyarország így nézve már csak hátulról a hatodik. Magyarországon hozzávetőleg az öt fő alatti cégek csaknem kétharmadánál minimálbért kapnak a dolgozók, a 250 főnél többet foglalkoztatóknál viszont már csak a dolgozók negyede kapja a lehető legkisebb bért. Összesen több mint egymillió ember kereshet az országban hivatalosan a legalacsonyabb legális bérszinten.

A minimálbér az egyik legfontosabb munkaerőpiaci szabályozási eszköz. Ha sokkal alacsonyabb, mint a dolgozók által ténylegesen megtermelt érték, akkor a vállalatok ki tudják használni a dolgozóikat a magasabb profit érdekében. Viszont ha rákényszerítik a cégeket, hogy többet fizessenek, mint az ilyen dolgozóik által létrehozott érték, életképes cégek mehetnek tönkre. Ebből leegyszerűsítve az is következik, hogy adott esetben növelheti is a foglalkoztatást a minimálbér-emelés.