A norvég Nobel-bizottság Nargesz Mohammadinak adja a 2023. évi Nobel-békedíjat az iráni nők elnyomása elleni küzdelméért, valamint az emberi jogok és a szabadság előmozdításáért folytatott harcáért – közölte az elismerést odaítélő oslói testület pénteken.
Bátor küzdelme óriási személyes áldozatokkal járt, az iráni rezsim összesen 13 alkalommal tartóztatta le, ötször ítélte el összesen 31 év börtönre és 154 korbácsütésre. Nargesz Mohammadi jelenleg is börtönben van – olvasható a norvég Nobel-bizottság közleményében.
2022 szeptemberében egy fiatal kurd nő, Mahsza Dzsina Amini meghalt, miközben az iráni erkölcsrendészet őrizetében volt. Megölése az iráni rezsim 1979-es hatalomra kerülése óta a legnagyobb politikai tüntetéseket váltotta ki. „Nő – élet – szabadság” jelszóval irániak százezrei vettek részt békés tüntetéseken a hatóságok brutalitása és a nők elnyomása miatt. A rezsim keményen lecsapott a tüntetőkre: több mint ötszáz embert megöltek, több ezren megsebesültek, sokan megvakultak a rendőrségi gumilövedékektől. Legalább húszezer tüntetőt letartóztattak és őrizetbe vettek – írják a közleményben.
A tüntetők által használt jelmondat – „Nő – élet – szabadság” – a bizottság szerint jól kifejezi Nargesz Mohammadi elkötelezettségét és munkáját.
- Nő: harcol a nőkért a rendszeres megkülönböztetés és elnyomás ellen.
- Élet: támogatja a nők küzdelmét a teljes és méltóságteljes élethez való jogukért. Ez a küzdelem egész Iránban üldöztetéssel, bebörtönzéssel, kínzással, akár halállal is járhat.
- Szabadság: harcol a véleménynyilvánítás szabadságáért és a függetlenség jogáért, valamint a nők testük eltakarását előíró szabályok ellen. A tüntetők által megfogalmazott követelések nem csak a nőkre, az egész lakosságra vonatkoznak.
Mint írták, Nargesz Mohammadi már a kilencvenes években, fiatal fizikushallgatóként is hangosan kiállt az egyenlőségért és a nők jogaiért. Tanulmányai befejezése után mérnökként és reformpárti újságoknál dolgozott. 2003-ban kapcsolatba került a teheráni Emberi Jogokat Védelmező Központtal, amelyet a Nobel-békedíjas Sirin Ebádi alapított.
Nargesz Mohammadit 2011-ben tartóztatták le először, és többéves börtönbüntetésre ítélték, mert segített a bebörtönzött aktivistáknak és családjaiknak.
Két évvel később, miután óvadék ellenében szabadlábra helyezték, Mohammadi a halálbüntetés ellen kezdett kampányolni. Irán régóta azon országok közé tartozik, amelyek évente a legnagyobb arányban hajtanak végre kivégzést a lakosság számához képest. Csak 2022 januárja óta több mint 860 elítéltet végeztek ki.
A halálbüntetés elleni fellépés miatt 2015-ben újra letartóztatták, és további évekre börtönre ítélték. Fogva tartása alatt az iráni börtönökben a politikai foglyokkal, különösen a nőkkel szemben rendszeresen alkalmazott kínzás és szexuális erőszak ellen tiltakozott.
A tavalyi tüntetéshullám híre bejutott a politikai foglyokhoz is a hírhedt teheráni Evin börtönben. Mohammadi szolidaritási akciókat szervezett rabtársai körében. A börtön vezetése válaszul még szigorúbb feltételeket szabott ki rá. Megtiltották, hogy telefonáljon és látogatókat fogadjon. Ennek ellenére sikerült kicsempésznie egy cikket, amelyet a The New York Times közölt Mahsza Amini meggyilkolásának egyéves évfordulóján. Azt üzente: „Minél többünket zárnak be, annál erősebbek leszünk” – olvasható a közleményben.
Az idei Nobel-békedíj odaítélésével a norvég Nobel-bizottság az iráni emberi jogokért, szabadságért és demokráciáért folytatott bátor küzdelmét kívánja honorálni. Az idei békedíjjal azt a több százezer embert is elismerik, akik tavaly az iráni rezsim nőkkel szembeni diszkriminációs és elnyomó politikája ellen tüntettek.
A világ csak a mindenki számára biztosított egyenlő jogok elfogadásával érheti el azt a nemzetek közötti testvériséget, amelyet Alfred Nobel igyekezett előmozdítani. Nargesz Mohammadi kitüntetése hosszú hagyományt követ, amely szerint a norvég Nobel-bizottság a társadalmi igazságosság, az emberi jogok és a demokrácia előmozdításáért tevékenykedőknek ítéli a békedíjat – írták a közleményben.
