Hajdúböszörményben török vendégmunkások miatt tartottak tüntetést civilek, Hajdúnánáson az önkormányzat georgiai dolgozókat fogadott volna, de visszavonulót fújt, Berettyóújfaluban pedig éppen a polgármester kampányol a vendégmunkások ellen. A Debrecen agglomerációjában élők közül egyesek félnek, mások szerint nem kellene idejekorán megítélni a külföldieket, van, aki pedig arra emlékeztet: a kormány eddig azt ígérte, nem hoznak be az országba „idegeneket”.
2015-ben vette kezdetét a Fidesz évekig tartó migrációellenes kampánya. Az év nyarán óriásplakátok lepték el Magyarországot, ezek egyikén a következő felirat állt: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”
A következő években azonban sorra jelentették be Debrecenben a térség gazdaságát és környezetét teljesen átalakító óriásberuházásokat: a BMW autógyára mellett a CATL és az Eve Power akkumulátorgyárait, valamint az akkumulátor- és autóiparhoz kapcsolódó más létesítményeket. Ezeknek az üzemeknek hatalmas a munkaerőigényük, a gyárak felépítéséhez a külföldi vállalatok ezért elkezdtek az országhatáron, sőt jellemzően a kontinensen túlról érkező vendégmunkásokat toborozni.
Vendégmunkások az agglomerációban
Míg a beruházások Debrecenben összpontosulnak, a vendégmunkásokat a cégek sokszor a város agglomerációjában igyekeztek szétosztani. Muraközi István (Fidesz), a Debrecentől valamivel több mint negyven kilométerre fekvő Berettyóújfalu polgármestere egy november 15-én tartott közmeghallgatáson ezt azzal magyarázta, hogy ezeken a településeken olcsóbbak az ingatlanok. A debreciner.hu júliusban írt arról, hogy többtucatnyi ázsiai dolgozó él egy sárándi házban, augusztusban pedig arról számolt be Tímár Zoltán (Fidesz), a szomszédos Mikepércs polgármestere, hogy külföldiek lepték el a község egyik ingatlanát.
Hajdúböszörményben október 12-én a Böszörményi Harmadik Oldal Egyesület tartott demonstrációt többek között a település nemrég épült munkásszállása és az állításuk szerint ott lakó hetven török vendégmunkás miatt. Az eseményen Tömöri Zsolt Sándor, a szervezet elnöke azt követelte, hogy a városvezetés közöljön valós adatokat arról, pontosan hányan élnek a munkásszállón, hol foglalkoztatják őket, magyar vagy külföldi munkavállalókról van-e szó, és meddig tartózkodnak a szálláson.
A médiából értesült az ellenzék a georgiai munkásokról
Nagyné Legény Ildikó (Fidesz), Hajdúnánás alpolgármestere szeptember 29-én jelentette be közösségi oldalán, hogy aláírtak egy szerződést, amelynek eredményeként 143 georgiai munkavállaló érkezik majd a város munkásszállójára. „Bízom benne, hogy egy zökkenőmentes beilleszkedésük tud lenni a városban” – fogalmazott. Bár a település vezetése néhány nappal később meggondolta magát, a helyi ellenzék október 9-re lakossági fórumot hívott össze az ügyben.
Erre meghívták a teljes képviselő-testületet, köztük Szólláth Tibor (Fidesz) polgármestert is, de a városvezetés nem ment el az eseményre. A fórumon Bódi Judit, az ellenzék önkormányzati frakcióvezetője szerint 2020-ban a helyi ellenzék azért nem támogatta a munkásszálló építését, mert nem értett egyet elhelyezésével a belvárosban. Mint mondta, az alpolgármester akkoriban arról beszélt: magyar munkavállalóknak építik a létesítményt. Bódi közölte, hogy idén szeptember 28-án képviselő-testületi ülést tartottak Hajdúnánáson, de ott senki sem beszélt a munkásszállóról, ők is a médiából szereztek tudomást a 143 georgiai munkavállalóról. A képviselő szerint a helyiek féltik a város nyugalmát és a munkahelyüket.
A politikus elmondta: október 2-án egy informális ülésen kaptak tájékoztatást a polgármestertől, aki ekkor kifejtette, hogy a feltételek még nem teljesültek (később erre hivatkozva állt el az önkormányzat a szerződéstől). Szólláth ekkor azt is közölte, hogy a munkavállalók a debreceni BMW-gyár területén fognak dolgozni.
Évi ötvenmillió forint bevételt reméltek a városnak
Oláh Miklós ellenzéki önkormányzati képviselő arról beszélt a fórumon, hogy a nánásiak többsége nincs ellene a munkásszállónak, de olyan megoldást szeretnének, amely nem ront a város közbiztonságán.
Október 18-án aztán a városvezetés is tartott egy lakossági fórumot Hajdúnánáson, ahol ugyancsak foglalkoztak a munkásszálló ügyével. Szólláth Tibor polgármester elmondta: egy 1400 négyzetméteres épületről van szó, amelyben öt kétszemélyes, öt négyszemélyes, tíz hatszemélyes és egy háromszemélyes apartmant alakítottak ki. Mint mondta, 62 millió forintba került az épület az önkormányzatnak, ehhez kaptak egy 310 millió forintos beruházási keretet. A pályázat miatt az épületet tíz évig kell munkásszállóként használniuk.
A polgármester kifejtette: a munkásszállóból várható évi ötvenmillió forint nyereséget a városi fürdő téli üzemeltetésére költötték volna, de ettől az összegtől most elesnek. „Nem kívánom ezt a konfliktust tovább élezni, a város békéje érdekében azt gondolom, hogy ebből a helyzetből vissza kell lépni” – fogalmazott. Azt ígérte, az ingatlant csak magyar munkavállalóknak fogják kiadni. Megjegyezte: szerinte külön kell választani a migránsokat és a külföldi munkavállalókat. „A migránsok azok az emberek, akik a déli határon dühöngenek és lövöldözik a határőröket. Azok az emberek, akik ide érkeztek volna, dolgozni jöttek” – magyarázta.
Szólláth Tibor hangsúlyozta: a képviselő-testület tizennyolc alkalommal kapott tájékoztatást a munkásszállóról, a vendégmunkásokkal szembeni félelmekre pedig nem volt ok, az idegenrendészet ugyanis teljesen átvilágítja őket, nem lehetnek büntetett előéletűek. Mint mondta, ezek az emberek nem vették volna el a nánásiak munkáját, mert nem is ott dolgoznak majd, hanem Debrecenben. Szerinte komolyabb közbiztonsági problémát sem jelentettek volna, ezzel kapcsolatban a rendőrség véleményét is kikérték.
Ugyanakkor megjegyezte: ők csak az önkormányzat ingatlanjaiért tudnak felelősséget vállalni, az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozóknak nem tilthatják meg, hogy vendégmunkásokat fogadjanak.
Fű alatt hozzák be az „idegeneket”
A polgármester szavai vegyes fogadtatásban részesültek. Az első hozzászóló szerint köztudott, hogy a környező országokban „gyilkolnak, lövöldöznek, asszonyokat és gyerekeket erőszakolnak”, a magyar kormány pedig azt ígérte, nem engednek be idegeneket, most fű alatt mégis behozzák őket. Egy másik helyi arról beszélt: örül, hogy a polgármester közbelépett a szerződés kapcsán, ugyanakkor sérelmezte, hogy tapasztalatai szerint a döntések megelőzik a lakosság tájékoztatását.
Volt olyan felszólaló, aki szerint azokat kell befogadni, akik törvényesen érkeznek Magyarországra, és dolgozni akarnak. Más arról beszélt, nincs baja „a migránsnak nevezett migránsokkal” sem, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a közeli Tiszaújvárosban már voltak problémák a vendégmunkások megjelenése miatt.
Többen a romákhoz hasonlítva nevezték nemkívánatosnak a vendégmunkásokat, mondván, a cigányság sem integrálódott a többségi társadalomba az együtt töltött évszázadok alatt. Egy roma hozzászóló ezekre a megszólalásokra azt reagálta: ez olyan, mint amikor Jézust azelőtt keresztre feszítették, hogy megismerték volna. „Akár egy törvényszék, ítélkezünk, elítéljük őket. Már csak azt nem mondjuk, hogy kezdjünk el köveket dobálni” – fogalmazott.
A helyi politika is közbeszól
Hasonló vélemények érkeztek a lakosság részéről a korábban már említett berettyóújfalui közmeghallgatáson is. Itt az adja a helyzet pikantériáját, hogy a vendégmunkásokat egy helyi nagyvállalkozó ingatlanjain szállásolták el, akinek az elmúlt években – információink szerint – megromlott a viszonya a Fidesszel. A vállalkozó, Mezei József, 2022-ben az országgyűlési választásokon is elindult, 8,25 százalékot szerzett független jelöltként.
Muraközi István fideszes polgármester a közmeghallgatáson többször is éreztette: nem a választókerület kormánypárti országgyűlési képviselőjét, Vitányi Istvánt, hanem Mezeit érdemes számonkérni a vendégmunkásokkal kapcsolatban. A városvezetés 150 dolgozóról tud, többségében indiaiak és moldávok. Mint mondta, az egyik ingatlanban, egy volt leánykollégiumban egy ellenőrzés során kevés zuhanyzót és hiányos bútorzatot találtak, nem volt központi fűtés sem, a munkások pedig egy parkettára helyezett villanyrezsón melegítették az ételüket. Érvelése szerint a jelenlegi helyzet a dolgozóknak sem jó, a városvezetés azt akarja elérni, hogy Berettyóújfaluban csak az ipari parkban lehessenek munkásszállók, és csak akkor, ha az ott-tartózkodók helyben dolgoznak. A polgármester bejelentette: az önkormányzat konzultációt indít arról, mit szólnak a városlakók a külföldiekhez.
Több berettyóújfalui azonban arra hívta fel Muraközi figyelmét, hogy a városba érkező vendégmunkások még nem követtek el semmit, a helyieknek nincsenek velük kapcsolatban rossz tapasztalataik. „Önök istenfélő emberként pálcát törnek felettük. Azt hallom, hogy a bőrszíne, a kultúrája meg hasonló dolgok. Azt meg sem próbálták, hogy ezeket az embereket valamilyen formában beintegrálják” – sérelmezte egy férfi. A lakossági megszólalások hatására a polgármester elállt attól a tervétől, hogy a közmeghallgatás végén nyilvános szavazást tartson arról, maradhatnak-e a vendégmunkások.
Az önkormányzat kivásárolja a szállásokat
Muraközi István arról is beszélt a közmeghallgatáson, hogy információi szerint már több mint ötszáz vendégmunkást szállásoltak el a várostól északnyugatra fekvő Hajdúszoboszlón. A fürdőváros is egyike azon hajdú-bihari településeknek, ahol még a nyár folyamán robbant ki botrány a külföldi dolgozók érkezése miatt. Itt a fideszes többségű városvezetés és az ellenzék is elsősorban amiatt aggódik, hogy a munkások veszélyeztethetik a turizmust. Czeglédi Gyula (független) polgármester még július végén közölte: igyekeznek elejét venni annak, hogy munkásszállóként hasznosítsák a szálláshelyeket az ingatlantulajdonosok.
Hegedüs Péter (független), Balmazújváros polgármestere október 20-án azt a tájékoztatást adta szerkesztőségünknek, hogy a város központjában felépült egy kétszáz férőhelyes épület, amely a városban terjedő hírek szerint munkásszállóként fog üzemelni. Mint mondta, a beruházó még nem adta be a működési engedély iránti kérelmét. Hangsúlyozta: álláspontja szerint másképp kell kezelni a tömegszállásokat és a dolgozói albérleteket. Két-háromszáz férőhelyes szállásokat problémásnak tartana, különösen a polgármester szerint a kormány által okozott „migránshisztéria” miatt. Arra a kérdésünkre, milyen a vendégmunkásokkal kapcsolatos közhangulat most Balmazújvárosban, Hegedüs azt válaszolta: mindenki Hajdúböszörményt és Hajdúnánást figyeli. „Szerintem ahogy kipattan bármilyen ügy, itt is forrásponton lesz minden” – fogalmazott.
Októberben arról is értesültünk, hogy Sárándon állítólag konténerváros épül a község volt diszkója előtt. Dézsi András (független) polgármester október 30-án arról tájékoztatta a Debrecinert: valójában nem konténerváros épül, egy vállalkozó depózásra használja a területet, onnan viszi a konténereket a debreceni gyárakhoz, ahol aztán tényleg munkásszállást építenek belőlük. Mint mondta, a bezárt szórakozóhely előtti terület nincs közművesítve, nincs áram és víz a helyszínen.
A sárándi üggyel kapcsolatban kifejtette: a vendégmunkásokról egyeztettek a céggel, amely egy Kádár-kockába költöztette őket, és vételi ajánlatot tettek a házra. Várják a cég döntését, amennyiben jóváhagyják, az önkormányzat megvásárolja az ingatlant, a jelenlegi tulajdonos pedig máshová viszi a munkásokat. „Érzékelik ők is, hogy nem pontosan így kellene kialakítani ezt a munkásszállószerű berendezkedést” – magyarázta.
Dézsi Andrástól azt is megtudtuk, hogy a lakosság jelzései alapján élénken érdeklődnek az eladó ingatlanok után az ingatlanforgalmazó cégek, amelyek mögött akár a Debrecenben megjelent kínai beruházók is állhatnak. A polgármester úgy véli: ingatlanvásárlási tendencia kezd beindulni a községben, a lakosság azonban rendszerint tájékoztatja a fejleményekről az önkormányzatot.
Az építkezések jelentős része még hátravan
Az önkormányzati választások közeledtével a politikai szereplők még inkább érdeküknek tekinthetik az ilyen ügyek tematizálását, bár a megyeszékhelyre bejelentett beruházások építése még évek múlva is zajlani fog. A BMW-gyár a tervek szerint 2024 őszén már üzemelni fog, az Eve Power akkumulátorgyár építése csak ezután kezdődik, de a CATL második és harmadik ütemét is csak a következő években fogják megvalósítani. Már amennyiben nem alakul ki addigra olyan fokú lakossági tiltakozás, amely esetleg keresztbe húzhatja a kínai beruházók számításait. Ez azonban az utóbbi hónapok fejleményeit, vagyis az üzemeknek egymás után kiadott engedélyeket és a csökkenő létszámú debreceni demonstrációkat elnézve jelenleg rendkívül valószínűtlennek látszik.
Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere november 20-án egy kampányrendezvényen arról beszélt, hogy a vendégmunkások senkitől sem veszik el a munkát, csak az építkezéseken számítanak rájuk, a termelésben nem fognak részt venni.
