Az irániak úgy látják, hogy Teherán döntése, miszerint visszaküldik az erkölcsrendőrséget a nagyvárosok utcáira, kísérlet arra, hogy félelmet keltsenek a lakosság körében. Civilek és törvényhozók egyaránt megkérdőjelezik a taktika hatékonyságát. A nők, akik hidzsáb nélkül mennek ki a nyilvánosság elé, azt mondják, nem fognak visszatérni az ilyen előírások szigorú betartásához.
Az úgynevezett erkölcsrendőrség visszatérése az iráni nagyvárosok utcáira visszahozta a félelmet és a stresszt azon nők számára, akik úgy döntöttek, hogy figyelmen kívül hagyják a hajukat eltakaró hidzsáb viselésére vonatkozó előírást.
A szabály ellen nők és férfiak is fellázadtak, miközben a törvényhozók kétségbe vonták, mennyire lehet hatékony a keményvonalas megközelítés, amellyel ki akarják kényszeríteni az előírások betartását.
A Szabad Európához tartozó Farda Rádiónak nyilatkozó irániak elmondták, hogy az erkölcsrendőrség jelenléte – amelyet hivatalosan tanácsadó járőröknek neveznek; az egységek rendszerint férfi rendőrökből és fekete csadort viselő nőkből állnak – nem annyira látványos, mint azelőtt volt, hogy a járőröket visszavonták, miután tavaly ősszel országos tüntetések törtek ki a hidzsábtörvény ellen.
„Korábban, amikor kimentünk az utcára, volt egy álló járművük, vagy egy, amely cirkált” – mondta Lejla Mirgaffari, egy Teheránban élő nőjogi aktivista a Farda Rádiónak július 17-én, egy nappal azután, hogy bejelentették az erkölcsrendőrség visszatérését.
„Még nem mertek úgy beavatkozni, mint korábban, de jelen vannak, főleg a főtereken.”
„Várnak, hogy letartóztassák az embert”
Mirgaffari figyelemelterelésnek nevezte az erkölcsrendőrség újbóli bevetéséről szóló döntést, amely azután született, hogy a hónapok óta tartó tüntetések nagyrészt lecsengtek. Célja „félelem és terror” érzetének keltése a lakosság körében.
„Ez mentális és érzelmi problémát jelent. Stresszt okoz, lefoglalja a gondolatainkat, és a családunkét” – mondta.
„Amikor el akarunk menni otthonról, ki akarunk menni az utcára, bármelyik pillanatban olyan helyre érhetünk, ahol erkölcsrendőrök járőröznek és várnak, hogy letartóztassák az embereket.”
Mirgaffari és mások szerint az őrjáratok nagyrészt hatástalanok, sőt felélesztették az ellenállást a hatóságok azon törekvéseivel szemben, hogy érvényt szerezzenek az ország szigorú iszlám öltözködési szabályainak.
A Farda Rádiónak nyilatkozó néhány teheráni elmondta, hogy sok nő egyszerűen felveszi a hidzsábot, amikor meglátja az erkölcsrendőröket, majd leveszi, amint eltűnnek a szeme elől.
Néhányszor, amikor az erkölcsrendőrség zaklatta vagy fenyegette a nőket, polgártársaik – férfiak és nők egyaránt – szembeszegültek velük.
Összecsaptak a rendőrökkel a fejkendő nélküli nők zaklatása miatt
Szinte rögtön azután, hogy a hatóságok július 16-án bejelentették, hogy az erkölcsrendőrök ismét járőrözni fognak, az északi Rast városának lakói utcára vonultak, hogy tiltakozzanak, mivel három nőt próbáltak letartóztatni, mert állítólag megsértették a hidzsábviselési kötelezettséget.
A helyzet a jelentések szerint összecsapásba torkollott a tüntetők és a rendőrség között. A hatóság könnygázt vetett be a tüntetés feloszlatására. Néhányan az iráni klerikális intézmények elleni jelszavakat skandáltak.
„Tényleg nem tudom, hová akarnak eljutni ezzel a módszerrel, de szerintem ha így akarják folytatni, újrakezdődnek majd az összecsapások” – mondta egy névtelenséget kérő teheráni férfi, aki WhatsAppon válaszolt a kérdésekre.
„Én személy szerint ha látom, hogy furgonba tesznek egy lányt, odalépek és kiabálok, hogy megakadályozzam, hogy elvigyék. Így mennek a dolgok. Azt hiszem, most a legtöbb ember hozzám hasonlóan gondolkodik. Nem akarják, hogy megismétlődjön a Mahsza-ügy, hogy megöljenek egy újabb ártatlan lányt.”
A 22 éves Mahsza Amini halála szeptemberben – nem sokkal azután, hogy letartóztatták a hidzsábtörvény állítólagos megsértése miatt – hónapokig tartó országos tiltakozásokat váltott ki, és több mint ötszáz ember halálához vezető kemény fellépést eredményezett.
Amini esete több ezer nő és férfi számára vált olyan üggyé, amely kapcsán az utcára vonulva ki tudták fejezni a hidzsábtörvénnyel szembeni ellenkezésüket.
Górcső alatt az erkölcs- és a hidzsábtörvény
A tüntetések közepette olyan hírek láttak napvilágot, hogy a hatóságok feloszlatták az erkölcsrendőrséget, bár más jelentések szerint egyes városokban nem szűntek meg az egységek.
Az ügy azonban arra is késztette a klerikális intézményrendszert, amely a hidzsábot az iszlám értelmezésének kulcsának tekinti, hogy felülvizsgálja az ország erkölcs- és hidzsábtörvényét, amely szigorúbb büntetéseket vezetne be a szabályok be nem tartása esetén. Ezek közé tartozik a visszaeső elkövetők akár három évig terjedő börtönbüntetése is.
Bár a hidzsáb viselése 1981, nem sokkal az 1979-es iszlám forradalom óta kötelező a kilenc évnél idősebb nők és lányok számára, a követelményt gyakran semmibe veszik, különösen a városokban.
Az erkölcs- és hidzsábtörvény, amely parlamenti jóváhagyásra vár, heves vitákat váltott ki – egyes törvényhozók szerint nem megy elég messzire a nők hidzsábkötelezettségének betartatása érdekében. Mások viszont azt a kérdést teszik fel, hogy mennyire lehet hatékony a nők kényszerítése.
Miután bejelentették, hogy az erkölcsrendőrség ismét járőrözni fog számos iráni városban, Vali Eszmaili törvényhozó, aki a parlament szociális bizottságát vezeti, azt mondta, hogy a testület valószínűleg nem fog részt venni az erőfeszítésekben.
Azt is közölte, hogy a járőrözés újraindítása előtt „először meg kellene vizsgálni a társadalom állapotát, hogy kiderüljön, az elmúlt 43 évben eredményesek voltak-e az ilyen akciók”.
Kendő nélkül jársz? Elkobozhatják a kocsidat
Az erkölcs- és hidzsábtörvény-javaslat büntetéseket is javasol, beleértve a gépkocsi elkobzását azon járművek vezetői vagy utasai esetében, amelyekben a nők nem viselnek fejkendőt.
„Amikor vezetek, hidzsábot kell viselnem” – mondta egy Teheránban élő nő a Farda Rádiónak. Elmesélte, hogy négyszer foglalták le a járművét, mert nem viselt fejkendőt.
„Amikor kiszállok az autóból, leveszem a fejkendőmet. Sokszor csak a táskámba teszem. Néha, amikor látom, hogy rosszak a körülmények, a nyakamban tartom, de az utcán még mindig hidzsáb nélkül járok.”
Elmondta, hogy ő maga nem látott egyetlen erkölcsrendészt sem, amióta visszatértek Teherán utcáira, de hallotta szemtanúk beszámolóit az erkölcsrendészeti járművek jelenlétéről a Teherán tartomány északi részén fekvő Sahriár városában, ahol elmondása szerint a legtöbb nő fejkendőt visel. Viszont olyanokat is lehetett látni az erkölcsrendőröktől nem messze, akik nem viseltek hidzsábot.
„Volt egy-két kivétel, aki hidzsáb nélkül járkált száz-kétszáz méterre az erkölcsrendőröktől” – emlékezett vissza arra, mit meséltek neki.
Azt is elmondta még az erkölcsrendőrök visszatérése előtt, hogy a tapasztalatai azt mutatták, hogy vonakodnak érvényt szerezni a hidzsáb követelményének.
„Egyértelmű, hogy belefáradtak ebbe, de úgy tűnik, mintha felülről kapnák az utasításokat” – mondta.
„A kegyetlenségre képezték ki őket"
Mirgaffari aktivista sötét képet festett az erkölcsrendőrségről, amelynek tevékenysége nyugati szankciókhoz vezetett, és azt mondta, hogy az ilyesmi egyáltalán nem tipikus.
„Az erkölcsrendőrség nagyon erőszakos. Valóban brutálisak. Nincs bennük semmi emberség” – mondta, és hozzátette, hogy őt is többször letartóztatták.
„Az erkölcsrendőrséget valóban kegyetlenségre képezték ki, arra, hogy olyan mértékű szorongást okozzon, hogy meg lehessen ölni egy olyan lányt, mint Mahsza Amini. Egyáltalán nem félnek.”
A Farda Rádiónak nyilatkozók hitetlenkedve fogadták, hogy a hatóságok újra az utcára küldik az erkölcsrendőrséget a súlyos iráni gazdasági helyzet miatti csalódottság közepette.
„A kérdés nem a hidzsáb, az igazi probléma a rémisztő infláció és a magas árak – mondta a WhatsAppon keresztül kérdésekre válaszoló férfi. – De ők csak a hidzsábra összpontosítanak. Mindenki idegeivel játszanak, akár férfi, akár nő, akár hidzsábban, akár hidzsáb nélkül jár, mindenkit zaklatnak.”
A kiújult tiltakozások, amelyeken a nők a hidzsábellenes tüntetéseken népszerűvé vált „Nem megyünk vissza!” feliratú plakátokat vittek, azt sugallják, hogy az engedelmességre kényszerítő erőfeszítések további ellenállásba ütköznek majd.
„Nézzék, a lányaink harcolnak, tudják, hogy nincs visszaút számunkra. A válaszunk arra, hogy erőszakkal hidzsábot akarnak ránk erőltetni, az, hogy nem! – mondta Mirgaffari. – Ez egy nagy lépés, amit megtettünk a vágyaink megvalósítása felé, ezért soha nem fogunk visszafordulni.”
