A Nemzetközi Beruházási Bank egyetlen európai részvényese Magyarország maradt, miután a többi európai tulajdonos kiszállt, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az Egyesült Államok veszélyforrásként tekint az orosz hátterű bankra.
A budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője és maga az intézmény is felkerült az amerikai szankciókkal sújtott személyek hivatalos listájára, ez már fent van az amerikai pénzügyminisztérium honlapján is. A listán szerepel az NBB elnöke, Nyikolaj Koszov, Laszlóczki Imre magyar alelnök és Georgij Potapov, az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettese is.
Korábban amerikai részről azért is érték kritikák Magyarországot, hogy nem tiltott ki orosz diplomatákat, sőt orosz diplomaták nagy számban mozoghatnak Magyarországon – részben a Nemzetközi Beruházási Bank jelenlétének köszönhetően.
Egy magyar a szankciós listán
A bank alelnöke, Laszlóczki Imre 1961-ben született, és a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében diplomázott 1987-ben. Karrierdiplomataként számos pozíciót betöltött a Külügyminisztériumban már 1987-től kezdődően – áll az életrajzában. Dolgozott a személyzeti osztályon, és részt vett Magyarország felkészítésében a schengeni övezethez való csatlakozáshoz. Volt közel-keleti és észak-afrikai országokért felelős kapcsolattartó, valamint rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként szolgált Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban. Diplomáciai missziók tagjaként dolgozott Olaszországban, Kuvaitban, Líbiában, Marokkóban, Portugáliában és Oroszországban.
Vagyonbefagyasztás, amerikaiak nem üzletelhetnek velük
A mostani szankciós listát az 14.024-es számú, az Oroszországot sújtó szankciókkal kapcsolatos elnöki rendelet alapján hirdették ki.
Laszlóczkiék az SDN- (Specially Designated Nationals) listára kerültek fel, ami azt jelenti, hogy a jogérvényesítés részeként az OFAC listát tesz közzé azokról a személyekről és vállalatokról, amelyek a megcélzott országokban ellenőrzés alatt állnak. Ezenkívül felsorolja azokat a személyeket, csoportokat és entitásokat – mint például terroristák és kábítószer-kereskedők –, akiket olyan programok keretében jelöltek ki, amelyek nem országspecifikusak. Az ilyen személyeket és cégeket együttesen speciálisan kijelölt állampolgároknak vagy SDN-eknek nevezik. Vagyonukat zárolják, és az egyesült államokbeli személyeknek tilos tranzakciót folyatni velük.
Az USA veszélyforrásként tekint az NBB-re
Azért terjesztették ki a szankciót a Nemzetközi Beruházási Bankra és vezetőire, hogy megakadályozzák oroszok hozzáférését a nemzetközi pénzügyi hálózathoz – mondta David Pressman amerikai nagykövet szerda délutáni budapesti sajtótájékoztatóján.
A nagykövet szerint az orosz hátterű bank magyarországi jelenléte veszélyezteti a magyarok és szövetségeseik biztonságát és szuveneritását.
Az Egyesült Államok 2019 óta már többször felhívta a magyar kormány figyelmét az NBB jelentette veszélyre – mondta Pressman. A nagykövet szerint az amerikai kormány rendszeresen megosztott arra vonatkozó információkat a magyar kormánnyal, hogy milyen veszélyeket jelent a bank. Elsősorban olyan jellegű kockázatokról van szó, hogy oroszok diplomata-útlevéllel szabadon tevékenykedhetnek egy NATO-tag szövetséges országban.
„Más NATO-szövetségesekkel ellentétben a magyar kormány figyelmen kívül hagyta az amerikai figyelmeztetéseket, és kitartott a Nemzetközi Beruházási Bank mellett” – fogalmazott Pressman.
A nagykövet kifejezte az Egyesült Államok aggodalmát azzal kapcsolatban is, hogy az ukrajnai agresszió ellenére a magyar kormány tovább mélyíti a kapcsolatot Oroszországgal. A nagykövet szerint a gazdasági kapcsolatok fenntartása erősíti Oroszországot a háború fenntartásában.
Pressman ugyanakkor azt mondta, az Egyesült Államoknak nagyon fontos a jó kapcsolat Magyarországgal, a két országnak együtt kell dolgoznia a kihívások leküzdésében, főleg amikor a szomszédban háború van.
Ehhez kapcsolódóan: Nem állítják le Paks II. építését, a Nemzetközi Beruházási Bankot sem tiltják ki
Romló kapcsolat Amerikával
Az elmúlt évben az amerikai-magyar kapcsolatok mélypontra jutottak, elsősorban a magyar kormány ukrajnai háborúval kapcsolatos magatartása miatt. Orbán Viktor februári évértékelő beszédében a Magyarországra delegált amerikai nagykövetek nevével viccelődött, és arra utalt, hogy az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni a magyar kormányra. Pár nappal később a Fidesz frakcióülésén már a Fidesz egyik legnagyobb ellenfelének nevezte a Biden-adminisztrációt. Amerikában azt sem nézik jó szemmel, hogy a magyar kormány hónapokig nem hagyta jóvá Finnország NATO-csatlakozását, és Svédországét még mindig blokkolja. A Politico szerdán arról közölt cikket, hogy a nyugati vezetőket egyre jobban frusztrálja, hogy a magyar kormány ellenáll a NATO-bővítésnek.
A 444 információi szerint az amerikaiak kifogásolják, hogy a magyar kormány – ahelyett hogy függetlenedni próbálna az orosz energiafüggőségtől – inkább a növelése érdekében tesz lépéseket, valamint hogy orosz diplomaták nagy számban mozoghatnak Magyarországon – részben a Nemzetközi Beruházási Bank jelentlétének köszönhetően. Többször érte kritika azt is, hogy a kormánytagok és a kormányközeli sajtó orosz propagandát terjeszt az Ukrajna ellen indított háború kapcsán.
A HVG szerint az is sokat rontott a két ország viszonyán, hogy a Rogán Antal alá tartozó titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ olyan jelentéseket hozott nyilvánosságra, amelyek szerint az Egyesült Államok megpróbált beavatkozni a 2022-es országgyűlési választásokba.
