Néhány kivételtől eltekintve nem tudni arról, hogy az önkormányzatok élnének azzal a lehetőséggel, hogy két év tilalom után új adókat vessenek ki jövőre, a meglévőket viszont sok helyen emelik vagy átrendezik. Az emelés többnyire a nagyobb cégeket érinti, de számos esetben a lakosság terhei is nőnek.
A PwC Magyarország hívta fel a figyelmet arra elemzésében, hogy a 2021 óta tartó adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat 2023-tól eltörli a kormány, ami arra ösztönözheti a települési önkormányzatokat, hogy újra éljenek az adóemelésre, valamint az új adónemek bevezetésére vonatkozó jogukkal.
„A jelenlegi gazdasági helyzetben felmerült forrásigényekre tekintettel számíthatunk arra, hogy ezzel a jogszabályi lehetőséggel élni fognak az önkormányzatok 2023-ban. Az aktuális szabályozási rendszer és bírósági gyakorlat alapján azonban az adókivetési lehetőség nem korlátlan. Sor kerülhet például év közbeni adóbevezetésre is, azonban a változás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit” – mondta Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.
A 2023-ra vonatkozó helyi adókról a döntést november végéig meg kellett hozniuk a településeknek – mondta a Szabad Európának Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke. Nem tud arról, hogy jelentős számban vezetnének be új adókat a települések. Gödöllőn sem lesz ilyen, de az építményadót átalakítják. Úgy módosítják a szabályozást, hogy a kisebb cégek kevesebbet, a nagyobbak többet fizessenek, így végső soron többletbevétele lesz az önkormányzatnak, de azt a nagyobb cégekre terhelik.
Korábbi cikkünk a témában: Még a nyilvános vécén is spórolni kell: így próbálnak túlélni a magyar önkormányzatok
A Hajdú-Bihar megyei Polgár település a póznaadó ötletével került be a hírekbe. Az áramszolgáltatótól próbáltak többletforráshoz jutni, ám úgy tudni, végül mégsem vezetik be az új adót, mert jogilag nem áll biztos lábakon, és a szolgáltató válaszlépésétől is tartani lehetett.
A Baranya megyei Nagydobszán arról döntöttek, hogy adót vetnek ki a vadászlesekre, darabonként évi ötvenezer forintot, de csak egy darab felett kell fizetnie a vadásztársaságoknak. Az Országos Magyar Vadászkamara Baranya megyei Területi Szervezete szerint nem jogszerű a javaslat – számolt be a Nimród vadászújság.
Hódmezővásárhelyen is vezetnek be új adót, földadó néven. A bérbe adott, négy hektár feletti földekre vetik ki az adót, amitől nyolcvanmillió forint bevételt vár az önkormányzat, amelyet rezsitámogatásokra fordítana.
Sok településen a meglévő adókat emelik, elsősorban a vállalkozások számára, de van, ahol a magánembereknek is többet kell fizetniük, például olyan ingatlan után, amelyben nem laknak, hanem például nyaralóként használnak vagy kiadnak. Kecskeméten emelik a helyi iparűzési adót és az építményadót, de mindezek csak a cégeket érintik, a lakosságnak továbbra sem kell helyi adót fizetnie.
Szombathelyen a vállalkozások építményadóját emelik meg. Ez nem érinti a magánszemélyeket és az ezer négyzetméter alatti épületeket. E felett viszont jelentős emelés lesz, amitől 640 millió forint pluszbevételt várnak.
Korábbi cikkünk a témában: Sötétbe borulhatnak a települések, könnyítettek a közvilágítás lekapcsolásán
A Tolna megyei Bonyhádon a kommunális adót emelik. A lakások után évi tízezerről 15 ezerre, a gazdasági épületekre, pincékre, présházakra, telkekre vonatkozó nyolcezer forintot pedig 12 ezerre növelik.
Nagymaroson emelik az idegenforgalmi, a települési és az építményadót is. Utóbbinál a korábbi kedvezmények is módosulnak. Pilisjászfalun is nő a telek- és építményadó.
Székesfehérváron a vállalkozásokat terhelő építményadót emelik, a magánszemélyeknek azonban továbbra sem kell helyi adót fizetniük.
Miskolcon nem vezetnek be új adót, és a meglévőket sem emelik, viszont bizonyos szolgáltatások és díjak emeléséről döntöttek.
Tiborcz-adó
A főváros és az I. kerület is bevezette a Tibocz-adót, de eltérő módon. Budapesten – amely valójában csak a Margitszigetre korlátozódik – értékalapú ingatlanadót vetettek ki januártól. Az ingatlanadó mértéke az ingatlan korrigált értékének, vagyis piaci értékének felére vonatkozó két százalék. Magánszemély esetében csak az egymilliárd forint fölötti részre vonatkozik az adó.
Az I. kerület is bevezetett a Tiborcz-adót – közölte a polgármester. Az I. kerületben már csaknem hét éve rendezésre várt az építményadó, illetve a telekadó emelésének kérdése – írta V. Naszályi Márta, hozzátéve, hogy az elfogadott javaslat szerint a kiemelt értékű ingatlanok 500 m² feletti része magasabb adósáv szerint adózik. 500 m²-ig 1710 Ft/m2, felette 1990 Ft/m². Az adóemelés nem érinti azokat, akik a saját lakásukban élnek, és ott nem végeznek üzleti tevékenységet – derül ki a rendeletből.
