Az izraeli parlament csütörtökön megszavazta, hogy feloszlatja önmagát, és szavazóurnákhoz küldi az országot novemberben, alig négy éven belül ötödször.
A leköszönő koalíciós kormányt tető alá hozó Jair Lapid külügyminiszter lesz péntek éjfél után Izrael ideiglenes miniszterelnöke. Ő a tizennegyedik, aki betölti ezt a tisztséget, amelyet Naftali Bennett-től, Izrael legrövidebb ideig hivatalban lévő kormányfőjétől vesz át.
A kormány alig több mint egy évvel a megalakulását jelentő történelmi lépés után omlott össze, amikor is a régi vezetőt, Benjámín Netanjáhút tizenkét év hatalomban töltött idő után menesztette az ideológiailag egymástól különböző pártok koalíciója, amelyben először vett részt egy arab frakció.
A feloszlatásról szóló indítványt 92 képviselő támogatta és egy sem ellenezte, miután a koalíciós és az ellenzéki képviselők napokig civakodtak az új választások időpontjáról és más, az utolsó pillanatban meghozott jogszabályokról.
Az új választásokat november 1-jén tartják.
Egy politikai kísérlet vége
A lépés formálisan véget vet annak a politikai kísérletnek, amelyben az izraeli spektrum nyolc pártja próbálta megtalálni a közös hangot egy hosszan húzódó patthelyzet után, amikor is két év alatt négy választást tartottak az országban.
A közelgő választások Izrael elhúzódó politikai válságának meghosszabbítását jelentik, amelynek középpontjában Netanjáhú és folyamatban lévő korrupciós pere áll. Az elmúlt három évben a négy holtpontra jutó választás nagyrészt népszavazás volt arról, hogy Netanjáhú alkalmas-e az ország szolgálatára, miközben kenőpénz elfogadásával, csalással és hatalommal való visszaéléssel vádolják. Netanjáhú tagadja, hogy bármiféle jogsértést követett volna el.
Lapid, az egykori talkshow-házigazda, aki egy balközép pártot vezet, ideiglenes miniszterelnökként várhatóan azért kampányol, hogy megtartsa a posztot Netanjáhú fő alternatívájaként. Valószínűleg lendületet kap, amikor Joe Biden elnököt fogadja Izraelben jövő héten.
Az izraeli média közvélemény-kutatásai szerint Netanjáhú és szövetségesei növelik mandátumaik számát, bár az nem világos, hogy meglesz-e a 61 mandátumos többségük a 120 tagú Kneszetben. Ha ez sem neki, sem másnak nem sikerül, Izrael ismét választásoknak néz elébe.
Meghosszabbodik a vészhelyzeti törvény
Szerdán Bennett azt mondta, hogy szünetet tart a politikában, és nem indul a közelgő választásokon. Jamina nevű pártját belharcok sújtották, és a tavalyi kormányalakítást követően szétszakadt, mivel többen tiltakoztak amiatt, hogy Bennett szerintük túlzott kompromisszumot kötött a liberálisabb koalíciós szövetségesekkel.
A halálos csapás a hónap elején jött, amikor a kormánynak nem sikerült megújítania a vészhelyzeti törvényt, amely megőrzi a megszállt Ciszjordániában élő zsidó telepesek különleges jogi státuszát. Ezt a törvényt az izraeliek többsége alapvető fontosságúnak tartja. Mivel a Kneszetet a hónap vége előtt oszlatták fel, a vészhelyzeti törvény automatikusan meghosszabbodik az új kormány megalakulásáig.
„Változást ígértek, gyógyulásról beszéltek, kísérletet végeztek, és a kísérlet kudarcot vallott – mondta Netanjáhú a szavazás előtt a parlamenthez intézett beszédében. – Mi vagyunk az egyetlen alternatíva: egy erős, stabil, felelős nacionalista kormány.”
A leköszönő kormánykoalíció történelmet írt azzal, hogy elsőként arab párt is részt vett benne. Manszúr Abbász, az iszlamista Ra’am frakció vezetője csatlakozott a koalícióhoz, hogy jobb szolgáltatásokat és több állami finanszírozást biztosítson Izrael arab kisebbségének, amely a lakosság mintegy húsz százalékát teszi ki.
Izrael arab állampolgárai széles körben elterjedt diszkriminációval néznek szembe, és sok izraeli zsidó ötödik hadoszlopot lát bennük, mert szoros családi kötelékek fűzik őket a megszállt Ciszjordániában és Gázában élő palesztinokhoz, és nagyrészt támogatják a függetlenségi harcukat.
