Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty pénteken közzétett beadványa a Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország ügyben jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van folyamatban. Az ügy a magyar Büntető törvénykönyv 353/A. cikkének 2018. júniusi bevezetésével kapcsolatos, és egy, többek között a migránsok emberi jogai terén tevékenykedő nem kormányzati szervezet nyújtotta be.
„Egy egészséges demokráciában létfontosságú lenne, hogy a tagállamok törvényei és joggyakorlata a civil szervezetek működését, a szólás- és gyülekezési szabadságot segítsék elő, olyan feltételeket teremtve, amelyek mellett biztonságosan, szabadon és akadálymentesen működhetnek a civil szervezetek és az emberijog-védők, ahogy ezt az Egyesülve értékeink mentén címmel kiadott reykjavíki nyilatkozatban megerősítették az Európa Tanács állam- és kormányfői a negyedik csúcstalálkozójuk (2023. május 16–17., Reykjavík) után” – emlékeztet az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty pénteken közzétett beadványa.
A biztos az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyamatban lévő, a többek között a migránsok emberi jogai terén tevékenykedő Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország ügyben tette közzé írásbeli észrevételeit. Az ügy a magyar Büntető törvénykönyv 353/A. cikkének 2018. júniusi bevezetésével kapcsolatos. A 353/A törvény a "Stop Soros"-ként elhíresült csomag btk-s "lába", amit mások mellett a Velencei Bizottság és az EBESZ is kifogásolt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyó per tárgyát, melyben az emberi jogi biztos beavatkozott, az alábbi passzus képezi:
"353/A. § * (1) Aki szervező tevékenységet folytat annak érdekében, hogy
a) Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyan személy részére, aki hazájában vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban vagy olyan más országban, amelyen keresztül érkezett, nincs faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelme nem megalapozott, vagy
b) a Magyarországra jogellenesen belépő vagy jogszerűtlenül tartózkodó személy tartózkodási jogcímet szerezzen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja.
(3) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) vagyoni haszonszerzés végett,
b) több személynek segítséget nyújtva, vagy
c) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 2. cikk 2. pontjának megfelelő Magyarország külső határának határvonalától, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belül
követi el.
(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha az elkövető a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja.
(5) E § alkalmazásában szervező tevékenységnek minősül különösen, ha az (1) bekezdésben meghatározott célból
a) Magyarország területének Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonalán, illetve határjelénél határmegfigyelést szervez,
b) információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad,
c) hálózatot épít vagy működtet."
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajnából menekültek, Magyarországon hajléktalanok lettek
Az O’Flaherty által a bíróságnak küldött írásbeli észrevételek szerint:
- a Büntető törvénykönyv 353/A. §-ának bevezetése a magyarországi civil társadalom véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságának széles körű korlátozását képezi;
- A 353/A. §-sal bevezetett „illegális migráció elősegítése vagy támogatása” büntethetővé tétele nem volt szükséges, és nem előrelátható egy ember számára, hogy adott tevékenységével egyébként bűncselekményt valósít-e meg, mert a törvény homályosan fogalmaz. Az emberi jogok európai egyezménye 10. cikkének (2) bekezdése és 11. cikkének (2) bekezdése értelmében ez jogsértést jelent, különösen, hogy büntető szabályról van szó, ahol elengedhetetlen, hogy az állampolgárok előre láthatóan felmérhessék, amit tesznek, az bűncselekmény, vagy sem.
- több szempontból is megkérdőjelezhetők a civil szervezetek menekülteket és menedékkérőket segítő tevékenységét bűncselekménnyé nyilvánító 353/A. § céljai.
(A cikket frissítettük, a Magyar Helsinki Bizottság kiegészítései alapján.)
