A villamosenergia-piac kedden bemutatott reformjának keretében az Európai Bizottság olyan intézkedéseket javasol, amelyek felgyorsíthatják a beruházásokat a megújuló energiákba (az atomenergiát sem kizárva), kordában tarthatják az árakat, végső soron hozzájárulva a fogyasztók villanyszámlájának csökkentéséhez.
A villamosenergia-piac húsz éve kialakított szerkezetének radikális átszabása helyett olyan célzott beavatkozásokra tett javaslatokat kedden az Európai Bizottság, amelyek állítása szerint képesek lesznek a szélsőséges áringadozások kisimítására, és megfizethető, stabilabb árakat garantálni a fogyasztóknak, miközben javítani tudják majd az európai ipar versenyképességét is.
Evolúció, nem revolúció
Az Európai Bizottságra az elmúlt hónapokban erős nyomás nehezedett Spanyolország, Franciaország, Belgium és több más tagállam részéről, hogy a villamosenergia-piac szabályainak radikális reformja révén próbálja megfékezni a szárnyaló energiaárakat. Brüsszel a kormányok többségének támogatását élvezve kedden mégis egy olyan javaslatot tett le az asztalra, amely anélkül próbál javítani a piac működésén, hogy megbontaná a szerkezetét.
„A javasolt reform érintetlenül hagyja az árampiac szerkezetéből azt, ami jól működik, javításokat eszközölve ott, ahol szükséges” – jelentette ki egy magas rangú bizottsági tisztviselő. Hozzátette, hogy a reform egy régi hiányosságot pótolva hosszú távúakkal is kiegészíti az eddigi rövid távú árjelzések alapján működő piacot.
A brüsszeli testület által javasolt jogszabályi módosítások három cél elérésére irányulnak. A fogyasztók számára megfizethető és stabil villamosenergia-árak biztosítására, az európai ipar versenyképességének javítására és a megújuló energiaforrások térnyerésének felgyorsítására. Érdekesség, hogy végül elsősorban a francia kormány lobbizására a bizottság javaslata a megújulókkal azonos polcra helyezte a nukleáris energiát is, lényegében elismerve a fosszilis energiaforrások kiváltásában betöltött szerepét.
Ehhez kapcsolódóan: Nincs föld, de nincs probléma: Hollandia az EU napenergia-programjának élére tört
Támogatások: a megújulókkal egy polcon a nukleáris energia
A villamosenergia-termelők jövedelemstabilitásának biztosítása és az ipar áringadozásoktól való megóvása érdekében a határköltségű és a kötelező átvételű megújuló és nem fosszilis (értsd: nukleáris) villamosenergia-termelésbe való új beruházások állami támogatása a javaslat értelmében a jövőben csak kétirányú különbözeti szerződések formájában valósulhat meg. Praktikusan az állam vállalja, hogy egy előre meghatározott áron átveszi a tiszta villamos energiát a termelőktől. Ha a piaci ár az átvételi ár alatt van, akkor az állam kompenzálja a termelőket. Ha azonban a piaci ár a rögzített ár fölé kúszik, akkor a termelőnek kell visszafizetnie a különbözetet. Az állami támogatásnak ezt a formáját a jövőben új atomerőművi kapacitásokhoz, illetve meglévők kibővítéséhez is igénybe lehet majd venni.
A jelenlegi gyakorlathoz képest fontos változás, hogy az államnak az árkülönbözetből származó bevételt teljes mértékben a háztartási fogyasztók javára kell majd fordítania. A csomag több más, az energiafogyasztók védelmét szolgáló intézkedést is előirányoz. A fogyasztók a jövőben választhatnának, hogy hosszú távú árakra, dinamikus árakra szerződnek le az áramszolgáltatókkal, vagy kihasználják az árak változékonyságában rejlő lehetőségeket. Egy fogyasztó egyszerre akár több szerződést is köthetne a javaslat értelmében.
Rezsicsökkentés európai módra
A bizottság azt is kötelezővé tenné a tagállamoknak, hogy megvédjék a kiszolgáltatott helyzetben lévő hátralékos fogyasztókat attól, hogy lekapcsolják náluk az áramot. A kormányoknak végső menedékes szolgáltatókat is létre kell majd hozniuk annak érdekében, hogy egyetlen fogyasztó se maradjon áram nélkül. Az árstabilitást mozdíthatja elő az az intézkedés is, amely csökkentené a beszállítók csődjének kockázatát.
Válsághelyzetekben a kormányok hatósági kiskereskedelmi árakkal védhetnék a háztartásokat és a kis- és közepes méretű vállalkozásokat. Ezzel a lehetőséggel az energiaárak megdrágulása óta egyedi alapon számos tagállam élt. A „rezsicsökkentés” ugyanakkor most európai dimenziót kapna néhány fontos megkötéssel. Egy: a nagykereskedelmi árakra nem alkalmazható. Kettő: csak válsághelyzetekben, úgy, hogy objektív kritériumok alapján a bizottság szabná meg, hogy mikor van válság.
A javaslat alapján a fogyasztók szél- és naperőműparkokba is befektethetnének, és a tetőre szerelt napelemekkel termelt többletenergiát a szolgáltatójuk mellett akár a szomszédjaiknak is értékesíthetik majd.
Az Európai Bizottság végül eltekintett a piaci villamosenergia-árképzési modell megváltoztatásától, mert úgy vélte, hogy abból több hátrány származna, mint előny. Emlékeztetőül: a jelenlegi árképzési modell szerint napi szinten először mindig a legolcsóbb (praktikusan megújulóból előállított áram-) ajánlatot veszik figyelembe, de a kereslet-kínálati viszonyok alapján mindig az utolsó és legdrágább energiaforrás ára határozza meg a végső árat. Ez gyakran a földgáz, amire akkor van szükség, ha egy adott napon szélcsend van, vagy nem süt a nap, és nem termelnek áramot a napelemek.
Ez a modell az elmúlt években hatékonyan működött, de az új keletű energiaválság oly mértékben megdobta a földgázárakat, hogy a villamos energia ára korábban elképzelhetetlen magasságokba emelkedett. Szerencsére az utóbbi hónapokban részben az enyhe tél miatt normalizálódott a helyzet, ezért mire elfogadják a jogszabályokat, a tagállamok egészen más helyzetben lehetnek, mint fél évvel ezelőtt.
Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a következő télnek már az új, módosított szabályokkal vágna bele az EU.
