Orbán Viktor szövetségese vagy a NATO-csatlakozást letárgyaló diplomata? Abszolút hatalom vagy ellensúly egy autoriter vonásokat mutató rendszerben? Szlovákia szombaton köztársasági elnököt választ, ahol Robert Fico koalíciós kormányának egyik pártelnöke, Peter Pellegrini és egy atlantista volt külügyminiszter, Ivan Korčok csap össze a második fordulóban.
Izgalmas politikai hónapok ezek Szlovákiában. Tavaly októberben parlamenti választást rendeztek, idén tavasszal pedig az államfőről szavazhat a közel négy és fél millió választásra jogosult szlovák. Merthogy északi szomszédunknál már hatodik alkalommal közvetlenül dönthetnek az állampolgárok az államfő személyéről. A magyarétól eltérő rendszer kialakítása az autoriter jegyeket mutató Mečiar-korszak utáni demokratikus stabilizációt szolgálta.
Az, hogy az emberek dönthetnek az államfő személyéről, komoly felhatalmazást jelent politikai értelemben, viszont közjogi tekintetben a szlovák államfő szerepe nem sokban tér el a magyarétól – meséli Tokár Géza felvidéki politológus, az Új Szó újságírója: „A politikai közbeszédet tudja alakítani, de igazából a szlovák elnöki funkciók a legtöbb esetben csak szimbolikusak, azzal együtt is, hogy az államfőnek erős mandátuma van, hiszen nem a parlament által, hanem közvetlenül választják meg. (…) Viszont akár a vétózási képessége, akár az, hogy felléphet a parlamentben, akár az, hogy államfői szerepében megnyilvánulhat a nyilvánosság előtt, olyan politikai jelenség, amivel bizonyos korlátok között sáfárkodhat.”
Ehhez kapcsolódóan: „Csak egy tánc volt” – kampányriport a magyar etnikai szavazás hattyúdaláról Szlovákiában
Fico sokadik eljövetele
Az idei elnökválasztás főszereplője nem is indul. A hatalomba néhány év után visszatérő baloldali-populista Robert Fico tavaly ősszel kormányt alakított és változtatásokba kezdett. Megszüntette a korrupció ellen létrejött különleges ügyészséget (ÚSP), és egy törvénytervezet elfogadása után a kormánynak lehetősége nyílt a közszolgálati televízió és rádió (RTVS) státuszának megváltoztatására. Bármikor lecserélhetik a szerintük nem kiegyensúlyozott szlovák közmédia vezetőségét, döntéshozóit.
„Kádercsere zajlik a vezető állami intézmények élén, illetve a médiában is tervezett strukturális változtatások zajlanak. Nyilván ezek a kádercserék abból a szempontból elítélendők, hogy nagy valószínűséggel rosszabb intézmények jönnek létre, de ez a legtöbb kormány idején Szlovákiában így szokott lenni. Ez egyértelműen olyan fejlemény, ami meghatározza Szlovákia arculatát” – mutatja be a helyzetet Tokár Géza.
Ezek az esetek kiváltották a külföld felháborodását, és Pozsonyban is több tüntetést rendeztek a változtatások ellen. A nemzetközi közvélemény legnagyobb félelme azonban az, hogy Robert Fico esetleg Oroszország felé kormányozza Szlovákiát. A kampányban azt ígérte, hogy minden, Ukrajnának folyósított támogatást és fegyverszállítmányt leállít, ennek ellenére a szlovák parlament januárban – már Fico regnálása alatt – elfogadta azt a törvénymódosítást, amely feljogosítja a védelmi minisztériumot a fegyverexport jóváhagyására. Ettől függetlenül a háború és Oroszország kérdésében hasonló állásponton van, mint Orbán Viktor:
„Egyértelműen oroszpárti vagy az oroszokkal szemben megértőbb a Fico-kabinet, mint az elődje volt. Gondolok például arra, hogy felújították a kommunikációt az orosz nagykövetséggel. Valószínűleg valamiféle kulturális együttműködés is lesz Oroszország és Szlovákia között, és szerintem az alapvető célkitűzéseikben, amik akár az uniós Oroszország-politikát, akár a régiós Oroszország-politikát illetik, nagyon hasonló alapelveket vallanak, mint az Orbán-kormány” - mondja a politológus.
Fico a magyar kormányfőnek is tett gesztust: januárban a Karmelita kolostorban arról biztosította Orbán Viktort, hogy minden olyan európai uniós indítványt le fog szavazni, amely rosszul érintené a magyar kormányt, mint például a jogállamisági eljárás.
Ehhez kapcsolódóan: Az Európai Parlamentben is összeállt az Orbán–Fico-tengely
Robert Fico jelenleg a legfontosabb szereplője a szlovák politikának – így vagy úgy, de ezt a kampányt is meghatározza. Tokár úgy véli, „az elmúlt két hétben megmutatkozott, hogy ez egy kicsi referendum vagy népszavazás arról, mit gondol a lakosság Fico politikájáról. Egyfajta általános nézetkinyilvánító aktussá vált a választás, hogy tetszik-e valakinek a Fico-kormány, és úgymond hajlandó-e megadni neki a legitimációt a következő időszakra is, vagy pedig kifejti a véleményét hangosan, hogy nem ért egyet azzal, amit ez a kormánykoalíció csinál.”
Ketten maradhattak
A szlovák elnökválasztás rendszerében az első fordulóban ötven százalék plusz egy szavazattal lehet abszolút győzelmet szerezni. Amennyiben semelyik jelölt nem szerzi meg a voksok többségét, akkor az első két helyen végző jelölt ismét összecsap a második fordulóban.
Ehhez kapcsolódóan: Több tízezren tüntettek Pozsonyban Fico ellen, aki be akarja zárni a pártját is vizsgáló korrupcióellenes ügyészséget
A voksolás sajátossága, hogy mivel egy posztról döntenek a szlovákok, a politikában jól ismert győztes felé húzás effektusa viszonylag lerövidíti az esélyesek névsorát. Az előzetes közvélemény-kutatások szerint két politikus emelkedett ki a jelöltlistáról. Egyikük a kormánykoalíció második számú pártjának vezetője, Peter Pellegrini – ő volt a voksolás legnagyobb esélyese.
Pellegrini korábban Robert Fico párttársa volt, a szlovák politikát teljesen felforgató 2018-es Kuciak-gyilkosság után két évig az ország kormányfője. Ő volt az, akiről a vsquare.org nemrég kiderítette: még 2020-ban Orbán Viktort kérte meg, hogy segítsen Vlagyimir Putyinnal találkozni. Mivel a parlamenti választások után Fico részben csak Pellegrini pártjának, a Hlasnak a segítségével juthatott hatalomra, úgy állapodtak meg, hogy az államfői posztért Ficóék nem indítanak jelöltet, Peter Pellegrinit támogatják.
Legnagyobb kihívója a jelenlegi ellenzéki pártok nagy részének támogatottságát élvező, de függetlenként induló Ivan Korčok. A korábbi külügyminiszter sok szempontból Robert Ficóval szemben határozta meg magát, és Szlovákia nyugati orientációját hangsúlyozta. Mindeközben Pellegriniék háborúpártinak és magyargyűlölőnek nevezték, miután külügyminiszteri időszaka alatt többször is kritikus állításokat fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben.
- Ivan Korčok (független): 42,52%
- Peter Pellegrini (Hlas): 37,03%
- Štefan Harabin (SNS): 11,74%
- Forró Krisztián (Szövetség): 2,91%
- Igor Matovič (KÚ): 2,18%
Az első forduló meglepetést hozott, ugyanis Ivan Korčok magabiztosan, több mint öt százalékkal verte az esélyesebbnek tartott Peter Pellegrinit. „Szerintem Pellegrini a közvélemény-kutatások eredményeire hagyatkozva maga is elhitte, hogy már megnyerte az elnökválasztást. Arra számított, hogy különösebb erőkifejtés nélkül be tud jutni a második fordulóba, és egyszerűen sokkal több lesz a tartaléka. Most ezt a hátrányt próbálja meg valamilyen módon behozni Pellegrini. Látni kell, hogy Pellegrini relatíve mérsékelt jelöltnek számít, ami nyilván nagy előny az emberek egy részének a megszólításánál.”
Szombaton döntenek
A március 23-i első forduló óta az a kérdés, hogy Korčok vagy Pellegrini tudja jobban megszólítani a többi jelölt szavazóit és a bizonytalanokat. Pellegrini bízik abban, hogy a harmadik helyen záró Štefan Harabin támogatói hozzá pártolnak át. Ez a jelentős, tízszázaléknyi réteg valóban jó eséllyel inkább őt támogatja a második fordulóban.
Robert Fico csendesen szállt be a kampányba a második forduló előtt. Bár kijelentette, hogy Korčok háborús uszító, aktívan nem vesz részt Pellegrini küzdelmében. Fico és Pellegrini kapcsolata az elmúlt években, a koalíciókötés előtt kifejezetten rosszul alakult, miután Pellegrini otthagyta Fico pártját, a Smert, és kilépett Fico árnyékából. Egyes feltételezések szerint Ficónak nem is feltétlenül lenne katasztrófa, ha nem Pellegrinit választanák meg Szlovákia államfőjének, de Tokár Géza ezzel nem ért egyet:
„Úgy fogalmaznék, hogy Fico számára nyilván nem politikai tragédia, ha Pellegrini kikap, de azért nehezen tudom elképzelni vagy feltételezni, hogy Fico szándékosan hagyná Pellegrinit veszíteni. Ahhoz azért pont elég kellemetlenséget tud okozni egy ellenzéki államfő az ország irányításában.”
Korčok megpróbálhatja a többi, már kiesett centrista jelölt szavazatát behúzni, de ezek aránya az öt százalékot is csak jóindulattal éri el. Bízhat a mozgósításban, és láthatóan próbál nyitni a felvidéki magyarság felé. Már az első forduló utáni sajtótájékoztatón magyarul szólalt meg, kampányolt Dunaszerdahelyen, és még Ódor Lajos korábbi kormányfőt is maga mellé állította.
Azonban a másik oldal is próbálkozik a magyar voksok megszerzésével. Az első fordulóban elvérző Forró Krisztián már múlt héten biztosította Pellegrinit a támogatásáról, a hajrában pedig a magyar köztévében Peter Pellegrinit lehetett látni egy kvázi kampányinterjúban:
A felvidékiek szavazatai azonban a teljes képet nézve nem biztos, hogy döntőek lesznek: „Valamennyi tartalék mindenképpen van, de a felvidéki magyar szavazók jelentőségét szerintem kicsit túlbecsülik. Valószínűleg szoros lesz a verseny Pellegrini és Korčok között, és akár az a pár tízezer voks is dönthet. Az első forduló előtti közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy Korčoknak nagyon alacsony a támogatottsága a felvidéki magyarok között, de ez téves feltételezés volt, ennél biztos, hogy kisebb lesz a különbség a déli régióban. A felvidéki magyarok között is van egy olyan réteg, aminek egész egyszerűen elfogadhatatlan az, hogy Pellegrinire szavazzon” – fogalmazott Tokár Géza.
Bár a közvélemény-kutatások tévedtek az első fordulóban, nem jelezték előre Korčok jelentős különbségű győzelmét, ha most ránézünk az Ipsos utolsó felmérésére, láthatjuk, hogy mindössze 0,2 százalékkal vezet Peter Pellegrini előtt.
Szombaton rendezik a szlovák köztársaságielnök-választás második fordulóját.
