Számos példa mutatja, hogy az igazságot felkutatni szándékozó közéleti szereplőknek nemcsak a munkáját, de az életét is el tudják lehetetleníteni az indokolatlan pereskedések. Az EU feltett szándéka, hogy ennek gátat vet; új szabályozást fogad el a perekkel visszaélőkkel szemben.
A 2017-ben Máltán meggyilkolt oknyomozó újságírónővel, Daphne Caruana Galiziával szemben 47 olyan per volt folyamatban, amelyek célja az újságíró munkájának ellehetetlenítése, folyamatos nyomás alatt tartása, végeredményben tevékenységének akadályozása volt.
A Corriere della Sera olasz bűnügyi riportere, Cesare Giuzzi a The Guardianban jelentette be, hogy felhagy a nyilvános rendezvényeken való felszólalással, mert több mint ötven alkalommal perelték be bűnszervezetek tagjai, hozzátartozóik, politikusok, rendőrök és üzletemberek. Facebookon közzétett nyilatkozatában elmondta, hogy soha egyetlen bíró sem találta bizonyítottnak az ellene felhozott vádakat, de kimerült az igazságtalan vádak elleni küzdelemben.
Ez csak két példa azzal a jelenséggel kapcsolatban, amit az angol rövidítéssel élve SLAPP-pereknek neveznek, amelyeket a magyar szóhasználatban a közéleti részvételt akadályozó pereknek szoktak említeni. Az EU véget vetne ennek a gyakorlatnak, a jogalkotási folyamat célegyenesbe ért. Az Európai Bizottság korábbi javaslatáról már a tagállamok is kialakították álláspontjukat, most pedig az Európai Parlament is elfogadta tárgyalási mandátumát.
Ehhez kapcsolódóan: Médiapluralizmus-monitor: Csak Törökországban rosszabb a helyzet a magyarnál
Kártérítésre is lesz lehetőség
Az uniós szabályozás a több tagállamot is érintő ügyekre vonatkozik majd, kárpótlást biztosít az áldozatoknak az elszenvedett pszichés sérelmekért és jó hírnevük megsértéséért, valamint ajánlásokat is megfogalmaz a közéleti részvételt akadályozó tagállami stratégiai perek problémájának kezeléséhez.
A visszaélésszerű perek célja a kritikus hangok elhallgattatása és a nyilvános vita elfojtása – erre szeretne megoldást kínálni az új törvény, ezért kér az EP nagyobb védelmet az EU-ban az újságírók és a jogvédők számára a megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben.
A július 11-i plenáris ülésen elfogadott jogszabálytervezet alapján az Európai Unión belül védelmet élveznek majd az újságírók, a médiaszervezetek, az emberijog-védők, az aktivisták, a kutatók és a művészek azokkal a stratégiai perekkel szemben, amelyeket egyesek megfélemlítésükre vagy megtorlásképpen indítanak, hogy akadályozzák közéleti részvételüket. Számos esetben a felperes, az alperes és a bíróság nem ugyanabban az országban van. Az is előfordul, hogy a kérdéses közéleti tevékenység eredménye (újságcikk, közösségimédia-poszt, videó, kutatás, műalkotás stb.) több tagországot is érint, illetve online hozzáférhető. Ezekre a helyzetekre gondolva születtek a szabályok.
A javaslat egy sor biztosítékot irányoz elő a stratégiai perbe fogott áldozatok védelmére. Kérésükre a bíróságok például már korai szakaszban elutasíthatják a komolytalan kereseteket, a felperest kötelezve annak bizonyítására, hogy a vád nem megalapozatlan. Amennyiben megállapítást nyer a visszaélés ténye, a felperesnek kell állnia a teljes perköltséget, ezen belül az alperes jogi képviseletének költségeit, akár bírságot is kiszabhatnak rá. Az áldozat ellenben kártérítésre tarthat igényt többek között az őt érő lelki sérelmekért vagy jó hírneve megsértéséért. Rágalmazási perekben az alperes illetősége szerinti bíróságnak kell lebonyolítania az eljárást az esetleges részrehajlás elkerülése érdekében, ha ugyanis a felperes választ bíróságot, azzal adott esetben befolyásolhatja az ügy kimenetelét. Sőt a tagállamoknak nem szabad elismerniük a területükön élő magánszemélyekkel és az ott működő vállalkozásokkal szemben harmadik országok bíróságai által hozott ítéleteket, ha stratégiai perekben születtek, emellett lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy az áldozatok a nemzeti bíróságokon kapjanak kártalanítást.
Ehhez kapcsolódóan: Friss felmérés mutatja a kormánymédia hatását az oroszbarát hangulatra Magyarországon
Bátraké az igazság
„Az újságíráshoz bátorság kell, de az újságírókat nem szabad bátorságra kényszeríteni. Az Európai Parlament mindig megvédi azokat, akik az igazságot keresik, és fenntartja a tudáshoz való demokratikus jogokat. Amikor a komolytalan perek életeket és megélhetést fenyegetnek, visszaélve igazságszolgáltatási rendszerünkkel, törvényt kell alkotnunk. A mai törvénytervezettel, amelyet a plenáris ülés határozottan támogat, pontosan ezt tesszük” – jelezte szavazás utáni közleményében Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
A képviselők azt kérik a tagállamoktól, hogy hozzanak létre egyablakos rendszert, ahová az áldozatok információkért és tanácsért fordulhatnak. Véleményük szerint a nemzeti hatóságok feladata, hogy anyagi, jogi és pszichológiai segítséget nyújtsanak a stratégiai perek célpontjainak. Az is elvárás a tagállamokkal szemben, hogy gondoskodjanak a jogászok ilyen tárgyú, megfelelő képzéséről, és fogadtassanak el olyan szabályokat a szakmai szövetségeken belül, amelyek eltántorítják a tagokat az ilyen visszaélésszerű perekben való részvételtől. A tagállamoknak emellett adatokat is kell majd szolgáltatniuk, különösen a bírósági határozatokról.
„A visszaélésszerű perek elriasztják a kritikus hangokat attól, hogy napvilágra hozzák a közérdekű kérdéseket – fogalmazott Tiemo Wölken német szociáldemokrata képviselő, a téma felelőse. – Az újságírók és aktivisták demokráciáink egyik sarokkövei, megfélemlítés nélkül kellene dolgozniuk. Ezzel az irányelvvel azt kívánjuk biztosítani, hogy az egész EU-ban védelmet élvezzenek, hogy az áldozatok pénzügyi és pszichológiai támogatást kapjanak, és hogy a határokon átnyúló esetek fogalmát szélesebb körben határozzák meg. Bíróságaink nem lehetnek a gazdagok és a hatalmasok játszóterei.”
Lehetne jobb is…
A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek száma az európai stratégiai perek elleni koalíció (CASE) szerint 2020-ban tetőzött, 114 üggyel. Azonban még a támogatók közül sem mindenki elégedett. Diana Riba i Giner zöldpárti képviselő így fogalmazott: „Bár nem olyan ambiciózus, mint ahogy képviselőcsoportunk szerette volna, a Ház által jóváhagyott szöveg fontos lépés az alapvető demokratikus értékeink védelmében folytatott küzdelemben, és meg kell akadályoznunk, hogy tartalma háromoldalú egyeztetéseken felhíguljon. A véleménynyilvánítás szabadsága és a különvéleményhez való jog nem puszta kiváltság, hanem az élénk és nyitott társadalom alapvető pillére.”
Az EP-képviselők 489 szavazattal, 33 ellenszavazattal és 105 tartózkodás mellett szavazták meg, hogy milyen álláspontot képviseljen a parlament a tanáccsal folytatandó tárgyalásokon, amelyek napokon belül elkezdődhetnek.
