Az uniós partnerek politikai és jogi alapon is elutasítják Orbán Viktor javaslatát a négy évre szóló ukrán pénzügyi támogatás egyhangú évenkénti felülvizsgálatára, és – hacsak a magyar miniszterelnök nem enged az igényeiből – a február 1-jei rendkívüli EU-csúcs valóban fordulópontot jelenthet a hozzáállásban Magyarországhoz.
Folyamatosak az egyeztetések az EU és a magyar kormány között annak érdekében, hogy a február 1-jei rendkívüli uniós csúcstalálkozón elháruljon az utolsó akadály is az Ukrajnának a következő négy évben folyósítandó, ötvenmilliárd euró összegű pénzügyi támogatás és a 2021 és 2027 közötti többéves keretköltségvetés (MFF) félidei felülvizsgálata elől. „Az utolsó percekben vagyunk, hogy gondoskodjunk Ukrajna többéves finanszírozásáról” – mutatott rá újságíróknak nyilatkozva egy magas rangú EU-diplomata, arra célozva, hogy Kijev legkésőbb márciusig kifut minden forrásból.
Rövid távon van könnyű megoldás, de több évre nincs
Az idézett diplomata is elismeri ugyanakkor, hogy rövid távon, egy évre van kézenfekvő megoldás, amelyhez nem is kell a magyar miniszterelnök hozzájárulása. A praktikus megoldást az a 2022 végén elfogadott és jogilag két évre érvényes makrofinanszírozási megállapodás (MFA+) kínálhatná, amelynek révén az EU 2023-ban 18 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának az állam működéséhez szükséges kiadásokra. Ez a kapu 2024-re is nyitva áll, és nem egyhangú, hanem csak minősített többségi döntéshez van kötve, így könnyű megoldást kínál egy esetleges orbáni vétó megkerülésére.
Diplomaták szerint ez az egyik lehetséges B terv, ha február 1-jén EU27-es körben – ami továbbra is preferenciának számít – nem sikerül nyélbe ütni a pénzügyi alkut. Ennek a megoldásnak azonban van egy nagyon komoly hátránya: mindössze egy évre kínál megoldást, és ha az unió ennél tovább akarja kiszámítható módon finanszírozni Ukrajnát, akkor egy év múlva a jelenlegihez hasonló problémával nézhetne szembe (ahhoz, hogy a szisztéma 2025 és 2027 között is működhessen, az MFF-rendeletet kell módosítani, ami egyhangú döntéshozatalt igényel).
Feloldhatatlannak tűnő ellentét a magyar javaslat és a többségi álláspont között
Diplomaták szerint napok óta permanens tárgyalások zajlanak az EU részéről az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnökei és a magyar serpa, Bóka János között egy olyan megoldásról, amely megnyitná az utat az ukrán csomag EU27-es körben történő elfogadása előtt, ami továbbra is az első számú prioritás. A tárgyalásokkal párhuzamosan – úgy tudjuk – több európai vezető telefonon is győzködni próbálta a magyar miniszterelnököt, köztük Mark Rutte holland kormányfő, aki állítólag szombaton beszélt magyar kollégájával. Egyelőre a legkisebb eredmény nélkül, mert bár egy magas rangú EU-diplomata szerint a magyarok részéről az elmúlt napokban történt bizonyos pozitív elmozdulás, messze nincs garancia a megállapodásra.
Ennek oka, hogy feloldhatatlannak tűnő ellentét feszül a magyar miniszterelnök által egy évenkénti felülvizsgálat keretében kért vétójog és az EU26-ok kategorikusan elutasító álláspontja között. „A vétójog kérdése számunkra vörös vonalnak számít” – húzta alá kedden újságíróknak nyilatkozva egy nagyobb tagállam vezető diplomatája. Magyarország uniós partnerei az elmúlt hetekben több alternatív ajánlatot is előterjesztettek a magyar kormánynak, amelyek ugyan vétójog nélkül, de lehetőséget adnának az ukrán finanszírozási csomag évenkénti felülvizsgálatára, és szükség és szabálytalanságok esetén a pénzügyi korrekcióra is. A magyar delegáció azonban – legalábbis egyelőre – ragaszkodik az egyhangú döntéshez, amellyel az Ukrajna-eszköz négyéves időtartama alatt vétójogát felhasználva megakaszthatná a következő évre szóló pénzügyi támogatást Ukrajnának.
Az EU26-ok szerint a magyar javaslat jogi szempontból nem állja meg a helyét, és politikailag is elfogadhatatlan. Ami a jogi kifogást illeti, az uniós szabályok értelmében a rendes éves költségvetési eljárás minősített többségi döntés, nem egyhangúság alá esik. Egyes tagállami diplomaták élnek a gyanúperrel, hogy Orbán mögöttes szándéka a vétójogba kapaszkodással az, hogy megőrizze zsaroló potenciálját a befagyasztott uniós forrásokat illetően. „Orbán valódi célja az, hogy nyomás alatt tarthassa az uniós intézményeket és az EU többi részét a befagyasztott források felszabadítása érdekében – hangsúlyozta egy magas rangú EU-forrás. – Mivel jelenleg nem férhet hozzá a feltételességi eljárásban blokkolt pénzekhez, fenn akarja tartani a zsaroló potenciálját a jövőben. Ez az egész szerintem nem Ukrajnáról szól” – tette hozzá a nevének mellőzését kérő diplomata.
Erősödő frusztráció az EU-ban a magyar miniszterelnök vonakodása miatt
Magyarország az évenkénti felülvizsgálat (ahogy magyar részről fogalmaznak: megerősítés) mellett két további feltételt szabott ahhoz, hogy félreálljon az útból. Az egyik a helyreállítási eszköz (RRF) végrehajtására adott, 2026 végi határidő két évvel történő meghosszabbítására vonatkozott. Ennek azonban jelenleg semmi realitása, mivel a karlsruhei székhelyű német alkotmánybíróság egyik döntése megköti a német kormány kezét. A másik magyar kérés – amelynek talán nagyobb esélye lehet –, hogy az országnak (és más olyan tagállamoknak, amelyek még nem láttak pénzt az RRF-ből) ne kelljen hozzájárulnia az RRF-kölcsönök megemelkedett kamatköltségeihez. Egyesek szerint ugyanakkor ez a magyar igény sem áll meg, hiszen az Európai Bizottság nemrég folyósított 920 millió euró előleget a REPowerEU tervre, amely a helyreállítási terv része.
EU-források szerint a kormányok többsége növekvő frusztrációt érez a magyar kormányfő vonakodása miatt, mert egyfelől egzisztenciális kérdésként tekintenek Ukrajna további támogatására, másfelől egy, az uniós költségvetésen kívüli EU26-os megoldás ugyan technikailag megoldható, de rendkívül időigényes és – a nemzeti ratifikációs eljárások miatt – politikailag is kockázatos lenne. Ezért – miként egy magas rangú EU-diplomata fogalmazott – „megkezdődött a gondolkodás arról, hogy mi legyen a teendő, ha nem lesz megállapodás”.
Mások – mint az Orbán szövetségesének számító Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – azért idegesek, mert nem járulhatnak a saját parlamentjük színe elé egy olyan csonka, csak az ukrán finanszírozásra kiterjedő megállapodással, amely ugyanakkor figyelmen kívül hagyja a migrációra és a külső határvédelemre szánt pluszforrásokat.
Ilyen értelemben – és szemben azzal, amit egy, a Financial Times által kiszivárogtatott tanácsi háttéranyag is sugallt – egy újabb orbáni vétóra válaszként szolgáló esetleges büntetőintézkedések „nem a kiindulópontot, hanem inkább a végpontot jelentenék” – mutatott rá egy uniós illetékes, aki szerint az EU26-ok között mostanáig nem volt semmilyen egyeztetés arról, hogy milyen következményei lennének egy magyar vétónak. „Ha kudarc lenne, akkor az merőben új helyzetet teremtene, és egy elmélyülő politikai problémával kellene szembenéznünk. De arról szó sincs, hogy erre azonnali válaszok születnének” – vélekedett egy másik magas rangú európai diplomata.
Az újabb magyar vétó új helyzetet teremtene – íme a lehetséges válaszok
Ezért a sajtóban eddig megszellőztetett esetleges válaszlépések valójában csak opciók, bár annak már önmagában is jelentősége van, hogy láthatóan ötletelés-előkészítés szintjén elkezdtek foglalkozni vele. Eddigi információink szerint három ilyen lehetséges következmény vagy válaszlépés merült fel. Ezek a következők:
- A 7. cikk szerinti eljárás második bekezdésének élesítésével Magyarország szavazati jogának felfüggesztése a tanácsban. Ez az eredetileg a Politico által megszellőztetett lépés ugyanakkor messze nem élvezné minden kormány támogatását, ezért, úgy tűnik, le is került a napirendről.
- Az FT által megírt csapás mérése a magyar gazdaságra elsősorban az uniós kifizetések teljes befagyasztása révén. Nagy eséllyel azonban a gazdasági blokád is kizárható, mert jogi, politikai és erkölcsi akadályai is vannak.
- Úgy tudjuk, hogy a belga soros EU-elnökség már megpendítette annak lehetőségét is (ez sem javaslat), hogy minősített többségi döntéssel a tanács elhalaszthatná a július 1-jétől esedékes magyar soros elnökséget, így a magyarok helyére a lengyelek lépnének, és Magyarország a sor végére kerülne addig, amíg nem rendeződnek a jogállami problémák.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy olyan opciókról van szó, amelyekkel még nem foglalkoztak komolyan, csak gondolati csíraként vannak jelen. Ha azonban a magyar miniszterelnök egy újabb vétóval az EU egészének terveit keresztezné, az elindíthatna olyan folyamatokat, amelyek később a fent vázolt vagy más intézkedések előtt nyithatnák meg az utat – jegyezték meg uniós források.
