„Mit ártottunk nektek?” – kiabálták a szombati, minszki tüntetésen résztvevő nők a tömegoszlatásra kiküldött rohamrendőröknek. A belarusz fővárosban hetedik alkalommal rendezték meg a nők menetét az augusztusi, az általános vélekedés szerint elcsalt választások ellen.
73 éves nagymamát is letartóztattak
A békés tiltakozásra a karhatalom, ahogy a közelmúltban többször, ismét erőszakkal reagált. A Szabad Európa tudósítói szerint legalább 10 tüntetőt elvittek a szombati eseményről. Köztük van Nina Bahinszkaja, a 73 éves nagymama, aki az elmúlt hónapok rezsimellenes tüntetéseinek egyik ikonikus résztvevője
A vasárnapi tüntetés a már korábban elhangzott követelések (Lukasenka elnök lemondása, tisztességes választások kiírása, politikai foglyok szabadon engedése) mellett Szvetlana Cihanouszkaja, Lukasenka választási ellenfele szimbolikus beiktatásáról is szólt. A tüntetés szervezőinek felhívásában az állt, a demonstrációval „elpróbálják” Cihanouszkaja elnöki beiktatását és megünneplik választási győzelmét. A résztvevőktől azt kérték, hozzanak virágokat és öltözzenek ünneplőbe.
Megnyerte a választást, mégis menekülnie kellett
Az európai országok nagy része, valamint az Egyesült Államok nem ismeri el jogszerűnek az augusztus 9-én tartott elnökválasztás hivatalos eredményét és az országot 1994 óta kormányzó Alekszandr Lukasenka újabb elnökségét. A Lukasenka-rezsim állítása szerint a korábbi elnök kapta a szavazatok több mint 80 százalékát, ám nemzetközi választási megfigyelők és belarusz szavazatszámlálók megerősítették, hogy az eredményeket meghamisították, valójában a szavazatok 60-70 százalékát a legnépszerűbb ellenzéki jelölt, Szvetlana Cihanouszkaja kapta.
A korábban angoltanárnőként és tolmácsként dolgozó, a politikai szerepet nem vállaló Cihanouszkaja azután indult el a választásokon az utolsó pillanatban, hogy az eredetileg elnöknek jelölt férjét letartóztatták. A választások után emigrációba kényszerítették. Azt, hogy pontosan mivel, nem mondta el, de valószínű, hogy a még mindig fogságban levő férjével zsarolták meg.
Lukasenka titokban beiktatta magát
A tüntetések kezdete óta több ország Cihanouszkaját ismeri el legitim belarusz államfőnek. Cihanouszkaja a közelmúltban többször is tárgyalt európai és amerikai vezetőkkel, és többször kitartásra biztatta a tüntetőket. Időközben Lukasenka is beiktatta magát, de a külvilágtól és a néptől elzárt ceremónián tette le az elnöki esküt. Erős a kontraszt az elnök négy évvel ezelőtti eskütételével, amelyet nagy ünnepség keretében, 1000 vendég előtt tartottak Minszk központjában. A mostani beiktatásról ehhez képest csak utólag értesült a nyilvánosság, a ceremónia alatt az internetet is lekapcsolták, az utcákat pedig lezárta a rendőrség.
Az ön-beiktatásra reagálva Cihanouszkaja vasárnapra újra az utcára hívta az embereket, hogy követeljék a szabad választást és a törvényes elnöki beiktatást – a szombati demonstráció ennek az eseménynek a „főpróbája” volt.
Rendszeresen gyakorlatozna Belaruszban az orosz hadsereg
A Lukasenkát elnökként elismerő kevés ország közül a legfontosabb Oroszország: Moszkva augusztus óta 1,5 milliárd dollárnyi hitellel támogatta az egyre gyengébb lábakon álló rezsimet, és akár a katonai beavatkozás lehetőségét is nyitva hagyta Lukasenka hatalmon tartása érdekében. A két ország hadserege nemrég közös hadgyakorlatot is tartott, amit a tervek szerint havonta megismételnek majd.
Lukasenka hatalmát jelenleg az orosz támogatás mellett csak az biztosítja, hogy az erőszakszervezetek lojálisak maradtak hozzá. Az elmúlt hetekben a rendőrség egyre durvábban lép fel a tüntetők ellen, és megpróbálják begyűjteni a demonstrációk szervezőit, valamint azokról tudósító újságírókat.
Az egyik legismertebb politikai fogoly, Marija Kolesznyikova szabadon bocsátását épp pénteken utasította el egy, zárt ajtók mögött összeült bíróság. A korábban klasszikus zenészként ismertté vált Kolesznyikova nyáron Cihanouszkaja kampányát segítette, majd ő lett az egyik alapítója a tüntetést szervező Koordinációs Tanácsnak. Emiatt szeptember elején letartóztatták, és államellenes szervezkedés vádjával, 5 év börtönnel fenyegetik. Az ellenzéki aktivista fogságból kijuttatott üzeneteiben azóta többször is arra buzdította az embereket, hogy folytassák a tüntetéseket. Beszámolt több jogsértésről is, mint mondta, az őrök volt, hogy életveszélyesen megfenyegették, illetve egy alkalommal az ukrán határhoz vitték, és megpróbálták az ország elhagyására kényszeríteni. Ez azonban nem sikerült, mert Kolesznyikova inkább széttépte az útlevelét. A héten letartóztatták azt az ügyvédnőt is, aki elvállalta Kolesznyikova védelmét: Ljudmilla Kazak szeptember 24-én került fogdába, és mint megtudta, betiltott tüntetésen való részvétellel és rendőri intézkedésnek történő ellenállással gyanúsították.
