Nagyot zuhant az infláció januárban, aminek nagyrészt technikai okai vannak. Elemzők óvatosságra intenek, a kormány viszont már elfelejtené az áremelkedés problémakörét, és élénkítené a gazdaságot. Eközben valami nincs rendben az üzemanyagárak mérése körül.
„Januárban tovább süllyedt az infláció Magyarországon, ráadásul a piaci konszenzusnál jóval kedvezőbb adatok láttak napvilágot” – közölte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölte, hogy a decemberi adathoz képest a fő inflációs mutató 1,7 százalékpontot csökkent, elérve a 3,8 százalékos szintet. Virovácz Péter szerint a folytatódó dezinfláció – szemben az előző hónapokkal – lényegében csupán a bázishatásnak köszönhető, mivel havi alapon ismét jelentős mértékű, 0,7 százalékos általános átárazást láthatunk.
Az elemző több furcsa dologra hívta fel a figyelmet. „A KSH adatgyűjtése alapján 0,5 százalékkal csökkent havi alapon az üzemanyagok ára. Ez annak tudatában erősen meglepő, hogy januárban két lépcsőben összesen 41 forinttal emelkedtek az üzemanyagárak a jövedékiadó-emelés hatására” – hangsúlyozta.
Az elemző szerint a havi infláció fő hajtóereje az élelmiszerárak változása volt 1,2 százalékos havi emelkedéssel, míg a szeszes italok és a dohányáruk szintén hozzájárultak az általános átárazódáshoz. „Az év elején a tartós fogyasztási cikkek árai is jelentősen emelkedtek, ami a globális dezinfláció fényében különösen meglepő” – tette hozzá.
Ezzel szemben a szolgáltatások inflációja viszonylag alacsony volt a maga 0,5 százalékos mértékével. „Ezzel az is bebizonyosodott, hogy a decemberben látott, szokatlanul magas szolgáltatásátárazás valójában jórészt a korai minimálbér-emelés miatt előrehozott év eleji átárazás volt” – vont mérleget a közgazdász.
Virovácz Péterben a januári inflációs mutató láttán meglehetősen vegyes érzések alakultak ki. Nem érti ugyanis, hogy az üzemanyagok árának emelkedése miért nem került elszámolásra, ami miatt aggasztónak tűnik a 0,7 százalékos év eleji átárazás. (Írtunk a KSH-nak ezzel kapcsolatban, ha válaszolnak, frissítjük a cikket). „Annak fényében számít ez erős mutatónak, hogy az elmúlt évek inflációs sokkja előtti békeidőben, 2016 és 2020 között átlagosan 0,4 százalékos volt a januári átárazás a teljes fogyasztói kosár esetében” – tette hozzá.
Virovácz Péter arra is emlékeztetett, hogy a mutató mindenesetre már beesett a jegybanki inflációs cél toleranciasávjába, azaz négy százalék alá. „Ugyanakkor még korai lenne örömtüzeket gyújtani, mivel a kedvező bázishatások lényegében kifutottak. Ennek hatására a következő hónapokban már csak enyhén csökkenő, stabilizálódó inflációs rátával számolhatunk, míg az év második felében az infláció újbóli emelkedésére számítunk” – tette hozzá. Szerinte míg az év első felében átlagosan négy százalék alatt alakulhat az inflációs ráta, addig 2024 második felében öt, év végén pedig 5,5-6 százalék körül lehet.
Ehhez kapcsolódóan: Török Zoltán: Az elmúlt időszak inflációs folyamatai példa nélküliek
Az elemző szerint bár a kedvező inflációs folyamatok megnyithatnák az utat a jegybank számára a nagyobb ütemű kamatvágások előtt, de a helyzet közel sem olyan egyszerű, mint ahogy elsőre tűnik. „Mind a piaci, mind a politikai nyomás erősödhet a jegybankon, ami végeredményben a forint további gyengülését hozhatja a következő hetekben. Mindez újabb inflációs kockázatokat jelent, amit viszont a jegybanknak figyelembe kell vennie” – tette hozzá.
A kormány már lazítana
Nem is alaptalan ez a félelem, hiszen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pénteken azt mondta, hogy „az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására fókuszál”. A kormany.hu-n olvasható kommentár szerint Nagy Márton azt mondta, hogy „mindössze egy év leforgása alatt az infláció gyakorlatilag összeomlott, így az már nem jelent érdemi problémát a gazdaság szempontjából”.
Horváth András, az MBH vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is segítik a dezinflációs folyamatot a tavalyi év első felében még erőteljes bázishatások, kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése. Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy 4,1 százalék lehet az idei éves átlagos inflációs ráta, azonban a piaci szereplők az év első két hónapjában hozott átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot, továbbá az átárazási döntések egy része a szezonális termékek esetében a nyári szezon kezdetére tolódhat.
Felfelé mutató inflációs kockázatnak nevezte a feszes munkaerőpiacot és a decembertől 15, illetve tíz százalékkal emelkedő bérminimumokat – és az ezáltal feljebb tolódó teljes bérskálát –, ami érdemi támaszt fog jelenti a keresletnek a reálbér-emelkedésen keresztül, valamint a vállalatok érvényesíthetik áraikban a továbbra is erőteljesen növekvő bérköltségeket. „Amennyiben látványosan két számjegyű mérték felett lesz az idei átlagos béremelkedés üteme, az jelenthet felfelé mutató kockázatot, de ha valamivel tíz százalék felett megáll, akkor csak a már eddig is kalkulált hatásával kell számolni” – hangsúlyozta.
Ezenfelül további kockázat a szintén jelentős inflációs tételt jelentő üzemanyagárakra nézve az OPEC által bejelentett kőolajkitermelés-csökkentés, valamint esetlegesen a közel-keleti konfliktus olajellátást is érintő további eszkalálódása.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Míg a KSH a januári árakat közli, saját listánkkal már a februári árváltozásokat láthatjuk. Az általunk figyelt üzletben februárban kisebb árváltozások voltak. Egy kilogramm liszt ára 199 forintról 169 forintra csökkent, a tojás ára tovább esett, 675 forintról 660-ra , a koktélparadicsom kilója 2396 forintról 2196 forintra mérséklődött.
Drágult ugyanakkor a csirkemell, 1349 forintról 1619 forintra nőtt a kilogrammonkénti ára. Egy kiló krumpliért is többet kellett fizetni februárban, miután a januári 279-ről 299-re drágult, a banán ára pedig 685 forintról 899-re nőtt. A benzin ára is emelkedett, 558 forintról 604 forintra, az év második hónapjában.
Itt vannak a KSH számai
Éves alapon, vagyis tavaly januárhoz képest az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (38,2 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6), a csokoládéé és kakaóé (14,1), valamint a sertéshúsé (10). A termékcsoporton belül a liszt ára 19, a tojásé 17,8, a sajté 15,6, a vajé és vajkrémé 13,8, a száraztésztáé 13,2, a tejé 10,2 százalékkal csökkent.
A háztartási energia 11,3 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 25, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 2 százalékkal többet kellett fizetni. A szolgáltatások 10,4, ezen belül a lakbér 13,9, a járműjavítás és -karbantartás 11,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3, a sport- és múzeumi belépők 10,9, az üdülési szolgáltatás 10,2 százalékkal drágult, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett.
A szeszes italok, dohányáruk ára 8,1, ezen belül a dohányáruké 9,2 százalékkal nőtt. Az állateledelek ára 20, a mosó- és tisztítószereké 11,1, a gyógyszereké, gyógyáruké 8, a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,9 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 7,6, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,7, a szobabútoroké 2,6, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 11,9 százalékkal lettek olcsóbbak.
