Az izraeli hadsereg megkezdte a Hamász alagúthálózatának elárasztását. Közben heves harcok dúlnak Gázában, az ENSZ a humanitárius rendszer lehetséges összeomlására figyelmeztetett, miután botrány nehezíti palesztin segélyszervezetének finanszírozását.
Az elmúlt hetek harcainak középpontjában Hán Júnisz, a Gázai övezet déli részének legnagyobb városa áll, ahol a bombázások nyomán hatalmas területek váltak sáros pusztasággá. Az AFP újságírója szemtanúja volt, ahogy kedden emberek hagyták el a várost, miközben a közelben robbanások zaja hallatszott.
„Matracok nélkül jöttünk el a Nasszer kórházból tank- és légicsapások közepette. Nem tudjuk, hova menjünk” – mondta egy fiatal nő.
„A szabad ég alatt vagyunk a hidegben, magunkra hagyva, nincsenek sátrak, nincs semmink, ami a túlélést segítené.”
A város másik pontján izraeli katonák újságírókat vezetnek körbe egy alagútban, azt mondják, a létesítmény a Hamász parancsnoki központja volt.
„Minden háborúnak megvannak a maga sajátosságai. Szerintem a mostani háború alapvetően a föld feletti és föld alatti műveletekről szól” – mondta Dan Goldfusz, a 98. ejtőernyős hadosztály parancsnoka az alagútból feljövő újságíróknak.
„Úgy látom, az ellenség menekül, és megpróbál elvegyülni a civilek között, amennyire csak tud” – tette hozzá.
Az izraeli hadsereg, amely „gázai metrónak” nevezte el a hatalmas alagúthálózatot, kedden közölte, hogy megkezdte a föld alatti komplexumok elárasztását, hogy „hatástalanítsa a Hamász föld alatti hálózatából érkező veszélyt”.
Izrael azt állítja, hogy felfedezte az eddigi legnagyobb Hamász-alagutat
Az UNRWA-botrány
Az AFP hivatalos izraeli adatokon alapuló összesítése szerint a Hamász október 7-i Izrael elleni támadásában, amely kiváltotta a háborút, körülbelül 1140 embert, többségében civileket öltek meg.
Mintegy 250 külföldi és izraeli túszt Gázába hurcoltak, közülük körülbelül 132 még mindig ott van. Ez a szám legkevesebb 28 ember holttestét is tartalmazza, akikről azt feltételezik, hogy meggyilkolták őket.
A Hamász támadását követően Izrael megsemmisítő légi, szárazföldi és tengeri offenzívát indított Gázában, aminek során legalább 26.751 ember, főként nők és gyermekek vesztették életüket a Hamász irányítása alatt álló terület egészségügyi minisztériuma szerint.
A háború a gázai lakosság túlnyomó többségét elűzte otthonából – közölte az ENSZ, amely arra figyelmeztet, hogy az ostromlott területen egyre súlyosabb lesz a humanitárius válság, ha a fő adományozók nem állítják vissza legfontosabb palesztin segélyszervezete, az UNRWA finanszírozását.
Izrael azt állítja, hogy az ügynökség több alkalmazottja is részt vett az október 7-i támadásokban, és ez a finanszírozás felfüggesztésére késztette a kulcsfontosságú adományozó országokat, így az Egyesült Államokat és Németországot.
Az ENSZ gázai segélyekért felelős koordinátora, Sigrid Kaag kedden azt mondta, hogy semmilyen más ügynökség nem tudja „helyettesíteni vagy pótolni” a több ezer alkalmazottat foglalkoztató UNRWA-t.
Több ENSZ-ügynökség, köztük a WHO, az ENSZ Jogi Hivatala, az UNICEF és a Világélelmezési Program vezetője később közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztettek, hogy az UNRWA finanszírozásának megszüntetése „katasztrofális következményekkel járhat Gáza lakosságára nézve”.
Szerintük a pénzeszközök visszatartása „veszélyes, a gázai humanitárius rendszer összeomlásához vezethet, ami messzemenő humanitárius és emberi jogi következményekkel járna”.
Washington, aki saját közlése szerint október óta 131 millió dollárt adott az UNRWA-nak, közölte, hogy „nagymértékben támogatja” az ügynökség munkáját.
„Azt szeretnénk, ha a munka folytatódna, ezért olyan fontos, hogy az ENSZ komolyan vegye ezt az ügyet, vizsgálja ki, és vonjon felelősségre mindenkit, akiről kiderül, hogy gaztettekben vett részt” – mondta Matthew Miller, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Ehhez kapcsolódóan: A háború elől menekülő palesztinok úgy vélik, hogy sehol nincsenek biztonságban Gázában
Fegyverszüneti javaslat
Miután az amerikai, izraeli, egyiptomi és katari tisztviselők minapi párizsi találkozóján sikerült megteremteni egy fegyverszüneti terv kereteit, a Hamász kedden megerősítette, hogy megkapta a javaslatot, „most vizsgálja, és válaszolni fog rá”.
Mohammed bin Abdulrahman al-Táni katari miniszterelnök – akinek kormánya segített a novemberi fegyverszünet közvetítésében – reményét fejezte ki, hogy a kezdeti megállapodás végleges tűzszünethez vezethet.
Elmondta, hogy a jelenlegi terv szakaszos fegyverszünetről szól, ennek értelmében első lépésként kiszabadítanák a túszok közül a nőket és a gyermekeket, illetve több segélyt engednének be Gázába.
Az Egyesült Államok is reményének adott hangot, hogy létrejön a megegyezés. Antony Blinken külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „nagyon fontos, eredményes munka folyt”.
Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök, akinek hivatala korábban konstruktívnak nevezte a tárgyalásokat, kizárta, hogy a megállapodás részeként palesztin foglyok ezreit engedje szabadon.
„Szeretném egyértelművé tenni (…) Nem vonjuk ki az IDF-et (a hadsereget) a Gázai övezetből, és nem engedjük szabadon terroristák ezreit. Ez nem fog megtörténni” – mondta kedden.
Ehhez kapcsolódóan: Nőnek és orvosnak öltözött izraeliek rohamoztak meg egy ciszjordániai kórházat, három fegyverest megöltek
Regionális konfliktusok
Egyre nő a félelem attól, hogy a Közel-Kelet szélesebb konfliktussal nézhet szembe, miután több hónapja az erőszakos cselekmények részesei a Hamász Irán támogatását élvező libanoni, iraki, szíriai és jemeni szövetségesei is, akik szintén célba vették az amerikai erőket.
Joe Biden amerikai elnök kedden részletek említése nélkül közölte, hogy válaszcsapás mellett döntött, miután a közelmúltban három amerikai katonát megölt Jordániában egy dróntámadás, de hozzátette: „Nem hiszem, hogy szükségünk lenne egy szélesebb körű háborúra a Közel-Keleten. Nem erre törekszem.”
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légicsapásokat indított az Irán által támogatott jemeni húti lázadók ellen is, akik ismét támadják a hajózást a Vörös-tengeren. Azt mondják, ezzel mutatják ki szolidaritásukat a gázai palesztinokkal.
Az amerikai hadsereg központi parancsnoksága kedd este arról számolt be, hogy lelőttek egy újabb húti rakétát a létfontosságú kereskedelmi útvonal felett.
„Sérültek vagy károk nincsenek” – áll a közleményben.
