A nemzetközi közvetítők azt remélik, hogy egy új fordulóval újraindíthatják az elakadt fegyverszüneti tárgyalásokat Izrael és a Hamász között, és végre nyélbe üthetnek egy megállapodást, ám csekélynek tűnik az áttörés esélye.
Az új tárgyalások csütörtökön kezdődhetnek. Izrael és a Hamász már több mint két hónapja fontolgat egy nemzetközi támogatást élvező javaslatot, amely lezárhatná a tíz hónapja folyó háborút és kiszabadíthatná a még mindig Gázában fogva tartott nagyjából 110 túszt.
A közvetett tárgyalások ez idő alatt nem haladtak érdemben előre, továbbra is vannak akadályt jelentő pontok. Az előrelépést új feltételek is bonyolítják, a Hamász pedig még nem tette egyértelművé, hogy részt vesz-e az új fordulóban.
Mindeközben Gázában folynak a harcok, a túszok továbbra is fogságban sínylődnek. Megnőtt a félelem egy átfogó regionális háborútól, amelyben Irán és egyik térségbeli proxyereje, a Hezbollah is részt vesz. A Hamász egyik csúcsvezetőjének teheráni meggyilkolása egy minden bizonnyal izraeli támadásban tovább növelte a bizonytalanságot a tárgyalások körül.
Vessünk egy pillantást a javasolt tűzszüneti megállapodásra és arra, hogy miért akadtak el a tárgyalások:
Hogy néz ki a javaslat?
Május 31-én Joe Biden amerikai elnök ismertette a szavai szerint Izraeltől származó tűzszüneti javaslatot, és olyan útitervnek nevezte, amely elvezethet a tartós fegyverszünethez és a túszok kiszabadulásához. Ezzel lendületet kapott az Egyesült Államok eddig legkoncentráltabb próbálkozása arra, hogy véget vessenek a háborúnak, amelyet a Hamász Dél-Izrael elleni, október 7-i támadásai robbantottak ki.
Az eredeti javaslat három szakaszból állt. Az első hat hétig tartana, és a teljes tűzszünet mellett magában foglalná az izraeli erők kivonását Gáza összes sűrűn lakott területéről, valamint számos túsz, köztük nők, idősek és sebesültek szabadon bocsátását több száz palesztin fogoly elengedéséért cserébe. A palesztin civilek visszatérhetnének az otthonukba, és fokoznák a humanitárius segítségnyújtást.
A két fél arra használná fel ezt a hathetes időszakot, hogy tárgyalások útján megállapodásra jusson a második szakaszról, amely Biden szerint magában foglalná az összes megmaradt túsz, köztük a férfi katonák elengedését, valamint Izrael teljes kivonulását Gázából. Az ideiglenes tűzszünet tartóssá válna.
A harmadik szakasz Gáza jelentős újjáépítését indítaná el, ami évtizedekig tarthat a háború pusztítása nyomán.
Melyek az akadályt jelentő pontok?
Annak ellenére, hogy Biden teljes súlyával beállt a javaslat mögé, az áttörés elmaradt. A felek szemmel láthatóan még inkább eltávolodtak egymástól az elmúlt hetekben.
Izrael tart a terv azon pontjától, amely szerint az eredeti, ideiglenes tűzszünetet mindaddig meghosszabbítanák, amíg folynak a tárgyalások a második szakaszról. A jelek szerint azért aggódik, mert szerinte a Hamász meddő tárgyalásokra játszhat, a végtelenségig elhúzná.
A Hamászt ugyanakkor az aggaszthatja, hogy Izrael újraindíthatja a háborút, amint visszakapja a legsebezhetőbb túszokat; ez a forgatókönyv tükröződik is Benjámin Netanjáhú miniszterelnök néhány megjegyzésében. Izrael a tárgyalások e szakaszában olyan követeléseket is megfogalmazhat, amelyek nem szerepeltek az eredeti megállapodásban, és elfogadhatatlanok lennének a Hamász számára – majd folytathatná a háborút, ha a Hamász elutasítja.
Izrael az elmúlt hetekben további követelésekkel egészítette ki az eredeti javaslatot két, a tárgyalások tartalmát ismerő egyiptomi tisztviselő szerint. Netanjáhú hivatala kedden közleményben cáfolta ezt, a kiegészítésként betoldott kifejezéseket „lényeges pontosításnak” nevezte. Hozzátette, hogy a Hamász 29 kiegészítést tett, de ezeket nem közölte.
Az egyiptomi tisztviselők azt mondták, hogy Izrael igyekszik fenntartani az ellenőrzést a Gázai övezet és az egyiptomi határ mentén fekvő, Philadelphia folyosóként ismert keskeny földsáv felett. Izrael szerint a Hamász arra használja a területet, hogy az alagutakon át fegyvert csempésszen be Gázába, amit Egyiptom tagad.
Izrael a Gázát kettészelő kelet–nyugati útvonalon is fenn akarja tartani katonai jelenlétét, hogy ki tudja szűrni a terület északi részére belépő fegyvereseket. Netanjáhú hivatala közölte, hogy Izrael valóban szeretné valamilyen módon biztosítani ezt, de tagadta a vádakat, amelyek szerint ez újabb feltétel lenne. A Hamász elutasította az ötletet, mondván: Izrael ürügyként használná, hogy megakadályozza a palesztinok visszatérését az otthonukba.
Az egyiptomi tisztviselők és Netanjáhú hivatala azt is közölte, hogy Izrael vétójogot akar a szabadon bocsátandó palesztin foglyok esetében. A Hamász nem hajlandó kompromisszumra ebben a kérdésben – tették hozzá.
Izrael szeretne egy listát is a még életben lévő túszokról – ezt a feltételt is elutasította a Hamász a névtelenséget kérő tisztségviselők szerint, akiknek nem volt felhatalmazásuk arra, hogy ismertessék a kényes tárgyalások ügyét a médiával.
Mi más nehezíti még a haladást?
A tárgyalásokat tovább bonyolítja, hogy múlt hónapban robbantás ölte meg a Hamász politikai vezetőjét, Iszmáíl Hanijét Teheránban, ahol az új iráni elnök beiktatásán vett részt. A támadásért Izraelt okolják, aki nem erősítette meg, de nem is cáfolta ezt. Biden azt mondta, hogy a valószínű merénylet nem segítette a tűzszüneti erőfeszítéseket, a tárgyalások teljesen befagytak.
A gyilkosság néhány órával azután történt, hogy Izrael egy bejrúti légicsapás során végzett a Hezbollah egyik csúcsparancsnokával. Irán és a Hezbollah mindkét esetben megtorlással fenyegette meg Izraelt. A félelem egy teljes regionális háborútól elterelte a nemzetközi figyelmet a gázai harcok leállítására irányuló erőfeszítésekről. A gyilkosságok felpörgették a diplomáciai tevékenységet és arra késztették az Egyesült Államokat, hogy katonai eszközöket küldjön a térségbe.
Mind Netanjáhút, mind a Hamász új csúcsvezetőjét, Jahja esz-Szinvárt ösztönzik a háború folytatására.
Netanjáhú a bírálói szerint saját politikai túlélése érdekében igyekszik elhúzni a háborút. Szélsőjobboldali koalíciós partnerei megfogadták, hogy megbuktatják a kormányt, ha beleegyezik a tűzszünetbe, ez pedig választásokhoz vezethet, ami kiszoríthatja a hatalomból. Netanjáhú azt mondta, hogy az ország érdekeit tartja szem előtt.
A Hamász profitálni tudott abból, hogy Izraelt nemzetközileg elítélték a háború miatt. Hanije meggyilkolása megmutatta, hogy Szinvár élete is veszélybe kerülhet, ha előkerül a háború után.
