Georgia parlamentje május 14-én megszavazta a vitatott „külföldiügynök-törvényt”. A tervezet ellen hetekig tüntettek azok, akik szerint a most elfogadott jogszabály egy elnyomó oroszországi törvény tükörképeként az ország euroatlanti integrációját fenyegeti.
A harmadik, egyben utolsó olvasatban a képviselők 84:30 arányban fogadták el a törvénytervezetet, amelyet a kormányzó Georgiai Álom párt terjesztett elő. A párt a biztonsági erők felett gyakorolt hatalmát kihasználva vízágyúk, könnygáz és gumilövedék bevetésével, erőszakkal igyekezett véget vetni a tüntetéseknek.
A zárószavazás előtt összetűzés tört ki a parlamentben a Georgiai Álom és az ellenzék képviselői között – a tévéfelvételeken törvényhozók, férfiak és nők lökdösik egymást, és verekszenek, miután gyorsan elfajul a helyi idő szerint dél körül kezdődő, dühös vita.
A benti verekedés akkor robbant ki, amikor több ezren gyűltek össze a parlament épülete előtt, többnyire fiatalok. A szervezők a diákokat is kérték, hogy a megtorlások ellenére csatlakozzanak a Tbiliszi belvárosában hetek óta tartó tiltakozáshoz a törvényjavaslat ellen.
„Georgiai vagyok, így európai vagyok – mondta angolul az egyik fiatal tüntető a parlament épülete előtt a Szabad Európának, hozzátéve: – Szabadságot akarunk, ez minden. A nevem Irakli Beradze, az Ilia Állami Egyetem diákja vagyok, és azért jöttem, hogy tiltakozzak az orosz törvény ellen, az orosz stílusú rezsim ellen; a szabadságért harcolok.”
A törvénytervezetet az Egyesült Államok, az Európai Unió és jogvédő szervezetek egyaránt elítélték, mivel annak az orosz törvénynek a mintájára készült, amelyet Vlagyimir Putyin elnök használ a másként gondolkodók elhallgattatására és a független intézmények megfojtására.
Ehhez kapcsolódóan: Ellenzéki képviselőket utasítottak ki a teremből a georgiai „külföldiügynök-törvény” parlamenti vitáján
Az egyik tüntető, aki Irina Iramasvili néven mutatkozott be, azt mondta, hogy a jogszabály ellentmond Georgia alapvető törvényeinek.
„Azért vagyunk itt, hogy tiltakozzunk ennek a teljesen alkotmányellenes törvénynek az elfogadása ellen” – mondta Iramasvili angolul a Szabad Európának.
„Ennek a törvénynek az elfogadása nem más, mint kísérlet arra, hogy Georgiát ismét Oroszország teljes befolyása alá helyezzék. Biztos vagyok benne, hogy mi fogunk nyerni (…) meg kell hallaniuk a georgiai emberek és a fiatalok, különösen a fiatal generáció hangját. Mert mi, a szüleik nem engedjük, hogy ugyanabban a rendszerben nőjenek fel, mint mi – mondta, majd hozzátette: – Nem lesz más lehetőségünk, mint hogy a végsőkig harcoljunk. Soha nem szabad ebbe belefáradnunk. Soha.”
A Szabad Európa tudósítói arról számoltak be, hogy a diákok egy „szégyenfolyosót” terveztek létrehozni a kormányzó Georgiai Álom párt képviselőinek, hogy a törvényjavaslat jóváhagyása után azon keresztül hagyják el az épületet.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb erőszakos tömegoszlatás, letartóztatások Georgiában
Május 13-án este a főváros több egyetemének diákjai csatlakoztak a több ezer tüntetőhöz a parlament épülete előtt, ahol azt skandálták: „Megvédjük Georgia jobb sorsra méltó jövőjét, függetlenségét és az ország európai jövőjét” – jelentették a helyszínről a Szabad Európa tudósítói.
„Nem adjuk fel hazánk szabadságát, az európai jövőt és az alkotmányban biztosított jogokat” – hangoztatták, miközben esküt tettek a tüntetésen.
Május 13-án az ellenzéki képviselőket kizárták a jogi bizottság üléséről, így a Georgiai Álom képviselői alig 67 másodperc alatt áttekinthették és jóváhagyhatták a törvényjavaslatot, mielőtt a plenáris ülés elé terjesztették.
A georgiai rendőrség május 13-án húsz embert letartóztatott, amikor erőszakkal feloszlatták a tüntetést a parlament előtt.
A közösségi médiában megosztott videófelvételeken több, maszkot viselő rohamrendőr látható, amint egymás után ütlegelnek egy földre került tüntetőt, mielőtt őrizetbe veszik.
Egy másik videón egy vérző férfit fog le több maszkos ember, közben ütik-verik, és letépik róla az inget.
Emberi jogi szervezetek is a törvényjavaslat azonnali visszavonására szólították fel a Georgiai Álmot.
„Ennek a kártékony törvényjavaslatnak az előterjesztésével a georgiai kormány nyíltan támogatja az emberi jogok és a civil társadalom elnyomását, amely az elmúlt napokban riasztó szintet ért el” – áll az Amnesty International május 14-i közleményében.
„Ha elfogadják, ez a törvény megbélyegzi a legitim civil tevékenységet és a független médiát, és új eszközöket ad a hatóságok kezébe, amelyek révén megbírságolhatják vagy más módon büntethetik azokat a nem kormányzati szervezeteket (NGO-kat), amelyek munkájával nem értenek egyet” – írja a Freedom House május 13-i közleményében.
„Ez olyan elnyomó rezsimekkel azonosítaná Georgiát, mint az oroszországi és a kirgizisztáni – olyan tekintélyuralmi rendszerekkel, amelyek szisztematikusan igyekeznek megtizedelni a civil társadalmat hasonló intézkedéseikkel –, és nagymértékben visszavetné Georgia európai uniós csatlakozási törekvéseit. Ismételten felhívjuk a Georgiai Álom pártot, hogy haladéktalanul vonja vissza a törvényjavaslatot” – áll a közleményben.
Ehhez kapcsolódóan: Miért robbantott ki tüntetéseket a „külföldi befolyás” visszaszorítását célzó törvény Georgiában?
Peter Stano, az EU szóvivője május 13-án méltatta a georgiai közvélemény „lojalitását az európai úthoz”, és bírálta a kormány tiltakozókkal szemben alkalmazott bánásmódját.
„Amit az elmúlt napokban Georgiában láttunk a hatóságok, különösen a rendőrség részéről, az erőszak volt” – mondta Stano.
„Határozottan elítéljük a tüntetők, a civil társadalmi aktivisták, a politikusok, valamint az újságírók és médiamunkások megfélemlítését, fenyegetését és fizikai bántalmazását.”
Annalena Baerbock német külügyminiszter is a szolidaritás és a támogatás üzenetét küldte a georgiai tüntetőknek.
„A jogállamiság, a demokratikus normák és a média szabadsága elengedhetetlen a csatlakozáshoz az Európai Unióhoz. Georgiában emberek tízezrei mutatják meg, hogy Európa szíve nem csak Varsó és Lisszabon között dobog” – írta az Instagramon.
A Georgiai Álom képviseletében Irakli Kobakidze miniszterelnök azzal vádolta a tüntetőket, hogy a „politikai kisebbség napirendjét” követik, és „nagy felelőtlenséget” tanúsítanak az országukkal szemben.
A törvényjavaslat elleni tömeges tüntetések a legnagyobb tiltakozások közé tartoznak Georgia 1991-es függetlenné válása óta.
Szalome Zurabicsvili elnök, aki kiállt a békés tiltakozások mellett, azt ígérte, hogy ha jóváhagyják, megvétózza a jogszabályt. A Georgiai Álom parlamenti többsége azonban elegendő az elnöki vétó felülbírálásához.
A törvényjavaslat értelmében a médiumoknak, a civil szervezeteknek és egyéb nonprofit szervezeteknek „idegen hatalmak kiszolgálóiként” kellene nyilvántartásba vetetniük magukat, ha több mint húsz százalékban külföldi pénzből biztosítják a működésüket.
