Folynak és jól haladnak a tárgyalások az Európai Unióval a hétéves költségvetésről és a helyreállítási alapról – közölte éves meghallgatásán az Országgyűlés Európai ügyek bizottságában a kancelláriaminiszter.
Gulyás Gergely mindazonáltal hozzátette: a helyreállítási alap kapcsán szerintük az Európai Bizottság inkorrekt módon járt el, amikor a „a gyermekvédelmi törvény elfogadása utáni európai hisztériában” felrúgta a korábban már informálisan létrejött megállapodást, és újraindította a tárgyalásokat. Jelezte: „a legfőbb kérdés továbbra is az LMBTQ-kérdés”, erre az egyetlen helyes választ adták: azt, hogy népszavazást kell tartani. Hozzátette: bíznak abban, hogy előbb-utóbb megszületik ez a megállapodás is.
Az unió hétéves költségvetéséről szóló tárgyalásokról szólva a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: nem lát olyan okot, ami akadályozná, hogy megállapodhassanak a rendes ügymenetben.
A Miniszterelnökséget vezető minisztert a Parlament igazságügyi bizottsága is meghallgatta, ahol a járványügyi védekezés is szóba került. "Van elegendő vakcina, és a kormány az egyik legbátrabb oltáspárti döntést hozta azzal, hogy a munkáltatókra bízta a kötelező oltás elrendelésének kérdését "- fogalmazott Gulyás Gergely, bár a döntés szakmaiságát több szakértő és elemző is megkérdőjelezte.
A miniszter szerint összesen mintegy 10 millió áll rendelkezésre az országban. A kormány szeretné, ha 4-5 millióan felvennék a harmadik oltást, de ha mindenki Pfizert kér, akkor is lesz elegendő. A védelmi igazolványokhoz kötött szolgáltatások körének meghatározásáról azt mondta, hogy az függ a járványhelyzet alakulásától. "Vannak előrejelzések, amelyek szerint a járvány negyedik hulláma lassan stagnáló, majd enyhülő szakaszba jut" - tette hozzá.
Ugyancsak az igazságügyi bizottságban Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy a civil szervezetek támogatása 2012 és 2021 között 3,4 milliárdról 10 milliárd forintra nőtt, míg az egyházaké 2010 óta a háromszorosára, ami főként templomok építésében, felújításában mutatkozik meg.
A nemzetpolitikai támogatások 2010 óta megtízszereződtek - mondta, a Hungary Helps Program keretében 50 országban mintegy félmillió embert segítettek abban, hogy a szülőföldjén maradhasson.
Képviselői kérdésre válaszolva a kancelláriaminiszter közölte: a kormány nem tervez törvénymódosítást a választásokkal kapcsolatban. Arról az ellenzéki javaslatról, hogy a közös listán indulók majd egy közös frakcióba kerülnének, kijelentette: szerinte a mostani frakciószabályozás jó, nem tud arról, hogy ezen változtatni kívánna a kormányoldal.
Ugyancsak képviselői kérdésre válaszolva Gulyás Gergely azt mondta, hogy a kormány hónapok óta szeretné kifizetni a főváros tömegközlekedési támogatását a Budapesti Közlekedési Központnak, de a főváros nem kíván megegyezni. A pénz rendelkezésre áll, de vita van a HÉV fővárosi szakaszának támogatásáról. Úgy látszik, a főváros a vitát keresi a kormánnyal, nem a megegyezést - jegyezte meg a miniszter.
A kormány Budapestre a nemzet fővárosaként tekint, és ennek megfelelően támogatja a fejlesztéseket. Ilyen többek között a budapesti agglomerációs stratégia, amely az elmúlt 100 év legnagyobb vasútfejlesztése lesz, 1000 milliárdos nagyságrendben. Budapestnek jut uniós és kormányzati támogatás is - tette hozzá Gulyás Gergely.
A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság elmúlt 10 éve a legeredményesebb évtized volt, és ebből leginkább az önkormányzatok profitáltak, főként útfelújítás, intézményfejlesztés, bölcsődei és óvodai rekonstrukció formájában. A Magyar falu program 2019-es indulása óta mintegy 1000 kistelepülésen nőtt a lakosság, tehát a program nemcsak a falu megtartó-, de még a vonzerejét is tudta erősíteni. Az 5 ezernél kisebb lélekszámú települések 99 százaléka nyert a faluprogramban - mondta Gulyás Gergely.
