„Ez egy magyarellenes, ha csúnyát akarok mondani, akkor faji alapú bosszú” – így minősítette Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, hogy az Európai Bizottság javaslatára felfüggesztették az Erasmus+- és a Horizont programokat a 21, alapítványi fenntartásúvá vált egyetem esetében.
Ez egy Magyarországgal szembeni bosszú, mert a migráció, a gyermekvédelem és a háború kérdésében az unióétól eltérő álláspontot képvisel – mondta Gulyás Gergely az Erasmus-ügyhöz kapcsolódó kérdésre a Kormányinfón csütörtökön. Szerinte az egész ügy álprobléma, amelyet az Európai Bizottság kreált. Ezt bizonyítja az is, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek rektorai levélben fordultak a bizottság elnökéhez, amelyben egyhangúlag kiálltak a modellváltás mellett – tette hozzá.
Szerinte nincs semmilyen oka annak, hogy a kondicionalitási eljárás keretében a bizottság ezen a területen bármilyen intézkedést hozzon. Mint mondta, ahhoz jogállamisági sérelem kell, amely az Európai Unió pénzügyi érdekeit veszélyezteti. Gulyás Gergely szerint a hallgatók és a kutatók közvetlen támogatásával nincs jogállami sérelem, és az unió pénzügyi érdekeit sem veszélyezteti semmi.
„Ez egy magyarellenes, ha csúnyát akarok mondani, akkor faji alapú bosszú” – fogalmazott Gulyás Gergely. Később, egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a fajt mint kulturális nemzethez való tartozást értette.
Arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság kérésére módosítják a törvényt, hogy az egyetemi kuratóriumok tagjainak mandátuma határozatlan idő helyett maximum hat évig tarthasson.
Felfüggesztés
Január 9-én derült ki, hogy az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács felfüggesztette az Erasmus+- és a Horizont programokat a modellváltáson átesett, alapítványi fenntartású egyetemek esetében.
Az Európai Bizottság szerint aggályos a fideszes vezetők részvétele az egyetemeket fenntartó alapítványokban, és nincs biztosítva az uniós támogatások közérdekű felhasználásának átláthatósága.
A bizottság már tavaly év végén korrekcióra kérte a magyar kormányt, de a meghozott intézkedések a bizottság szerint nem elegendők. A bizottság közölte: a legmagasabb szintű tisztviselőket, beleértve a politikai vezetőket végül mégsem zárták ki a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumából, ahogy azt a Magyarországgal folytatott tárgyalásokon kérték.
Ez olyan helyzetet teremt az EB szerint, amelyben a politikai vezetők részt vehetnek a közpénzek kifizetésével kapcsolatos döntéshozatalban olyan szervezeteknél, amelyekkel ők maguk is munkaviszonyban állnak és amelyeknél kulcsfontosságú döntéshozatali jogkörökkel rendelkeznek. A korrekciós intézkedés végrehajtása ezért nem volt megfelelő a bizottság szerint.
Lemondanak a miniszterek
Ahogy arról beszámoltunk, február 9-én jelentette be Gulyás Gergely egy Kormányinfón, hogy az érintett miniszterek lemondtak a kuratóriumi tagságukról a vagyonkezelői alapítványokban. Minden kormányzati tisztviselőtől ezt várja a kormány, tehát ez vonatkozik az államtitkárokra, helyettes államtitkárokra, közigazgatási államtitkárokra, miniszteri biztosokra és kormánybiztosokra.
Vasárnap írtuk meg, hogy az Európai Bizottság a magyar kormány által javasoltnál szűkebbre vonná a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagságának körét, és a kétszer hatéves mandátumot is hosszúnak tartja.
Új elemként Brüsszel a parlamenti képviselőket, a magas rangú köztisztviselőket és tisztviselőket és az állami hivatalok (például az Állami Választási Bizottság, a nukleáris hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal) vezetőit sem tartaná kívánatosnak az egyetemi kuratóriumokban.
A bizottság értesülésünk szerint a kormány által javasolt hatéves és egyszer újabb hat évvel meghosszabbíthatónál mindenképpen rövidebb időben határozná meg az alapítványi kuratóriumi tagok mandátumát. Úgy tudjuk, hogy Brüsszel nem mondott konkrét számot, de jó néven venné, ha a kinevezés mondjuk kétszer négy évre szólna.
