A Mol gőzerővel készül arra, hogy júliustól szinte egyeduralkodóként átvegye a hazai hulladékkezelést. A piac leegyszerűsítve így néz ki: lakossági és ipari szegmens, illetve értékes és értéktelen hulladék. A Mol a jelenleg üzleti alapon működő cégeket bérmunkára fogja kényszeríteni, a szerződésnél szinte minden, üzleti szempontból releváns adatot át kell adniuk a Molnak. Az adatok birtokában a Mol saját alvállalkozói versenytársa lesz. Emiatt fordultak a versenyhivatalhoz az érintettek.
„A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) február 1-jén fordult egy, az anonimitását megőrizni kívánó érintett, aki szerint a Mol visszaélt a gazdasági erőfölényével a hulladékgazdálkodó cégekkel szemben” – mondta a Szabad Európának a bejelentőt képviselő ügyvéd.
Horváth Lóránt szerint a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol), illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) a törvény adta monopolhelyzetet kihasználva súlyos mértékben visszaélt erőfölényével.
35 éves szerződés
Mint ismert, egy koncessziós pályázatot követően a magyar állam tavaly júliusban kötött szerződést a Mol Nyrt.-vel, amely szerint a Mol szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot, neki kell gondoskodnia a hulladék kezeléséről, hasznosításra átadásáról, illetve megsemmisítéséről.
Néhány kivételtől eltekintve lényegében a Mol, illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU fogja a következő 35 évben a Magyarországon keletkező hulladékot elszállítani, értékesíteni, vagyis kezelni. A lakossági kommunális hulladék szegmense viszonylag egyszerű ügy, miután 2013 óta rezsicsökkentett áron viszik el a hulladékot, itt profit nem keletkezik, az üzletág veszteséges.
Ehhez kapcsolódóan: A hazai kisvállalkozások üzletét adta oda az állam a Molnak a hulladékos koncesszióval
A termelő cégek esetében, vagyis az ipari szektorban más a helyzet, egymással versengő cégek szállítják, kezelik és értékesítik az itt keletkező hulladékot a szabadpiac alapján.
A Mol megjelenése a legnagyobb változást az utóbbi szektorban eredményezi. A koncesszori szerződés értelmében a Mol/MOHU-nak kapacitást biztosító szerződést kell kötnie az ipari szegmensben tevékenykedő cégekkel.
Miután az állam odaadta a Molnak a magyarországi hulladékgazdálkodás jelentős részét, ezek az eddig önállóan működő és üzletelő cégek július 1-jétől lényegében a Mol bérmunkásai, alvállalkozói lesznek.
Eddig úgy nézett ki a piac, hogy egy termelő cég tendert írt ki a működéséből származó hulladékra, ezekre a pályázatokra bármelyik, engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási cég jelentkezhetett, és amelyik a legjobb árajánlatot tette, elnyerte a munkát.
A Mol színre lépésével ezek az ipari cégek a náluk keletkező hulladékok jelentős részének a kezelésre csak a MOHU-val szerződhetnek, akik eddig egymással versenyeztek, legjobb esetben is csak a MOHU alvállalkozói lehetnek, amennyiben a MOHU igényt tart a szolgáltatásaikra.
A MOHU határozza meg a a termelő cégeknek a hulladékért járó kompenzáció összegét és a hulladékkezelési feladatot ellátó cégeknek járó szolgáltatási díjat is a saját feltételei szerint.
Mit csinál a Mol?
Horváth Lóránt a Szabad Európának elmondta: miután a Mol megnyerte a koncessziót, tavaly versenyellenesen, zárt körben, meghívásos alapon szeptember 19-én küldte szét ajánlati felhívását az intézményihulladék-gyűjtési, -szállítási, -tárolási, -előkezelési szolgáltatási szerződés megkötésére.
Ezzel válogatott a piaci szereplők között, amivel feltehetőleg az volt a célja, hogy a piaci szereplők egy részét eleve kizárja a pályázati folyamatból. Az ajánlattételi időszak eredetileg 2022. október 14-ig tartott, majd a koncesszor ezt 2022. október 28-ig meghosszabbította.
A 2021-es adatok szerint mintegy 1290 gazdasági társaság rendelkezett országos hulladékgyűjtési engedéllyel, kétezer -szállítási engedéllyel, nyolcszáz hulladékkereskedelmi engedéllyel, és további 696 előkezelési engedély volt érvényben. A piaci szolgáltató cégek több különböző engedéllyel is rendelkezhettek.
Üzleti adatok
Emellett a GVH-nak benyújtott bejelentés szerint a Mol rengeteg érzékeny információt kért leendő alvállalkozóitól. A Mollal szerződni kívánó cégeknek nyilatkozniuk kell a pályázott tevékenység ellátásához szükséges telephelyeikről és eszközeikről, el kellett küldeniük, hogy milyen kapacitásokkal rendelkeznek a különböző hulladékok kezelésére, továbbá a lekötni kívánt saját kapacitásaiknak (eszközeiknek) listáját és az intézményi ingatlanhasználók adatait.
Ehhez kapcsolódóan: Egy 43 oldalas titkos kormányzati dokumentum milliárdokat érhet valakiknek
A szállítási árakat két évre előre meg kell adni Ft/kg áron, anélkül hogy az ajánlati ár szállított mennyiséghez köthető lenne, a válogatási árakat is két évre előre meg kell adni Ft/kg áron válogatási minőségtől függetlenül. A cégek részéről a szerződés nem tárgyalható, kötelezően el kell fogadniuk az érvényes ajánlathoz a Mol diktálta feltételeket.
A Molnak vagy a MOHU-nak emellett egyoldalú díjmódosítási lehetősége van jogszabályváltozás alapján, amit a leendő alvállalkozó köteles elfogadni, így például díjcsökkentés esetén sem szabadulhat a szerződésből.
Az ügyvéd szerint a vállalkozók által megadott információk azért érzékenyek, mert a Mol nem minden hulladék kezelésére lett jogosult a koncesszió által.
Az építési és bontási tevékenységből származó lakossági fémhulladék gyűjtése például szabadpiaci maradt.
„Így fennáll annak a kockázata, hogy a koncesszor birtokába került információtömeggel olyan értékes adatok jutnak a Mol tudomására, amellyel felvértezve könnyűszerrel fog tudni saját alvállalkozóinak a versenytársává válni, így akár már most, akár a későbbiekben maga elvégezni azt a tevékenységet, amelyet jelenleg az alvállalkozóktól kíván megrendelni” – tette hozzá Horváth Lóránt.
Máris visszaélt hatalmával a Mol?
A legnagyobb gond azonban, hogy a Mol az érzékeny információkon túl konkrétan olyan adatokat is kért leendő alvállalkozóitól, amelyekre nem terjed ki a koncessziós joga. „A Mol túlterjeszkedik a koncesszión azzal, hogy a teljes lakossági fémleadást is önkényesen az egységes hulladékgazdálkodási közszolgáltatások alatt értelmezte” – mondta az ügyvéd.
A Mol a szolgáltatási szerződés egyik mellékletében a 17 04 EWC kód (építési és bontási tevékenységből származó fémhulladék) alatt jelölt meg olyan hulladéktípust, amire nem terjed ki a koncessziós joga.
Az ügyvéd elmondása szerint az ezzel kapcsolatos problémát többen, egyebek mellett országos érdekképviseleti szervek már a pályázati kiírást megelőzően, majd a pályázat zárt körű meghirdetését követően, a pályázati eljárás során jelezték a koncesszornak.
Horváth Lóránt szerint a Mol csupán a pályázati határidő lejárta után, az illetékes minisztérium állásfoglalása és az országos érdekképviseleti szervezetek ismételt tiltakozását követően reagált érdemben a vonatkozó panaszokra. Azzal tartotta orvosolhatónak korábbi önkényes eljárását, hogy írásban jelezte: a pályázatok értékelésénél nem fogja figyelembe venni az érintett anyagáramot, és módot ad az ajánlatok módosítására is erre tekintettel.
A lakosság által értékesített fémhulladék mennyisége körülbelül ötszázezer tonna körül alakul minden évben.
„Ez azonban nem orvosolja azt a jogellenes eredményt, hogy a pályázók kénytelenek voltak a koncesszor előtt feltárni a kérdéses anyagáram tekintetében is releváns információkat, amelyeket így a Mol/MOHU a kérdéses tevékenység szabadpiaci ellátása során is tud hasznosítani” – mondta Horváth Lóránt.
Szakmai érdekképviseleti szervezetek tudomása szerint a 35 évre kiírt hulladékgazdálkodási koncesszióval kapcsolatban anonim panasz került benyújtásra az Európai Bizottsághoz.
Megkerestük a Molt is. A cég kommunikációs osztálya a Szabad Európának azt válaszolta, hogy mindenkinek volt lehetősége pályázni. „A cél egy versenyképes, fenntartható és transzparens hulladékgazdálkodási rendszer, amiben a Mol számít a hulladékgazdálkodás jelenlegi résztvevőinek szakértelmére, tapasztalatára” – tették hozzá.
A Mol a GVH-s beadvánnyal kapcsolatban megerősítette, hogy érkezett egy bejelentés, amely érinti a MOHU-t. „A MOL Nyrt. a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal, és igazolni fogja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek” – közölte a cég.
