Folyamatosan emelkedik a politikai állásfoglalás vagy vallási meggyőződés miatt őrizetbe vett oroszok száma, különösen az ukrajnai teljes körű invázió óta. Az aktivisták szerint a hatóságok a zord körülmények, az orvosi ellátás megvonása és az elszigetelés révén kíméletlenül rombolják az egészségüket.
Amikor az orosz sarkvidéki börtönhatóságok február 16-án bejelentették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halálát, azt mondták, hogy a halál előzetes oka „hirtelenhalál-szindróma”. Másnap az állami RT televízió egy meg nem nevezett forrást idézve azt mondta, hogy a negyvenhét éves Navalnij trombózisban halt meg.
Az orosz börtönökben dolgozó egészségügyi személyzet számára a trombózis „univerzális diagnózis, amellyel mindent megmagyaráznak” – mondta Anna Karetnikova jogvédő, a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSIN) egykori elemzője Telegramon.
Navalnij halála többéves fogva tartása után következett be. Több mint háromszáz napot töltött magánzárkában, megtagadták tőle az orvosi ellátást, egyebek mellett arra is panaszkodott, hogy alvásmegvonásnak volt kitéve. Az orosz bíróságok több mint negyven panaszát utasították el, amelyeket a rossz bánásmód miatt nyújtott be.
Aktivisták szerint ahogy nő azoknak az oroszoknak a száma, akiket politikai állásfoglalásuk vagy vallási meggyőződésük miatt tartanak fogva, az orosz állam egyre többféle bántalmazásnak teszi ki őket.
„A fegyelmi büntetések gyakorlata rendkívül változatos – mondta Szergej Babinecs, a Teams Against Torture kínzás ellen fellépő jogvédő csoport vezetője a Szabad Európának február 18-án közzétett kommentárjában. – Annak köszönhetően, hogy a média állandó figyelmet szentelt Viktor Filinkov ügyének (egy férfinak, akit 2020-ban hét év börtönre ítéltek, mert állítólag egy terroristacsoporthoz tartozott), megtanultuk, hogy ha a hatóságok akarják, megbüntethetnek azért is, ha valaki elmosolyodik munka közben.”
Bár Babinecs szerint egyre többen számolnak be a másként gondolkodó fogvatartottakkal szemben alkalmazott nyílt fizikai erőszakról, sokkal gyakoribb az egészségük és mentális jólétük rombolására irányuló fegyelmezés. „Miért vernék őket, ha egyszerűen csak szigorúan betartják a törvényt, és a fogvatartott szenved?” – mondta.
Büntetőzárkák
Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikust, akit áprilisban hazaárulás és más vádak miatt huszonöt év börtönbüntetésre ítéltek, egy omszki börtönben magánzárkában tartják fogva – közölte felesége, Jevgenija Kara-Murza február 22-én a Current Time-mal. Januárban Kara-Murzát legalább négy hónapra magánzárkába helyezték, miután „visszaeső bűnözőnek” minősítették.
„Ilyen körülmények között tartanak más politikai foglyokat is, ha nem hajlandók hallgatni – mondta Jevgenija Kara-Murza. – Most azok kezében van, akik kétszer is megpróbálták megölni – folytatta, utalva két gyanús, nyilvánvalóan mérgezéses esetre, amelyeket Kara-Murza szerint az orosz kormány rendelt meg. – Persze hogy féltem az életét.”
Az embertelen büntetőzárkákban (úgynevezett SIZO-kban) történő elkülönítés egyre inkább normává vált a másként gondolkodó fogvatartottak esetében – mondta Karetnikova a Szabad Európa (RFE/RL) Siberia.Realities című műsorának február 18-án közzétett kommentárjában.
„Az állandó büntetőzárkában tartózkodás senki egészségének nem tesz jót – mondta –, mert az ottani körülmények elég emberpróbálók. Állandóan hideg van. Ezekben a zárkákban speciális büntetőruhát kell felvenni, és csak a testmozgás idejére szabad kabátot viselni. De nincs igazi lehetőség a mozgásra. Nem kaphatják meg az ételt vagy bármit, amit csomagban küldenek nekik, semmit sem kaphatnak, amikor a SIZO-ban vannak.”
Egy 2023 decemberi Telegram-posztban Oroszország egy másik prominens másként gondolkodó személyisége, Ilja Jasin ellenzéki politikus, aki nyolc és fél éves büntetését tölti, mert állítólag hamis információkat terjesztett a hadseregről, részletesen leírta a SIZO-t. A háromszor négy méteres zárkák olyan érzést keltenek, mintha „egy kőzsákba lennénk befalazva” – írta. Az ágyat reggel öttől este kilencig a falhoz rögzítik, és tilos a földön feküdni. A zárkában hideg van, de pulóvert vagy kabátot nem szabad viselni. Állandóan szennyvízszag van.
„A vécé mögötti repedésekből gyakran bújnak elő macskaméretű, szemtelen patkányok – folytatta Jasin. A fogvatartottak naponta fél órát olvashatnak vagy írhatnak, utána minden könyvet, papírt és íróeszközt elvesznek tőlük. Az ébrenléti időben folyamatosan rádióadásokat játszanak. A sétaudvar még a zárkánál is kisebb, két és félszer három méter, és csak reggel hattól hétig lehet használni. – Az egyetlen jó a büntetőzárkában – írta Jasin –, hogy nem kell aggódni amiatt, hogy büntetőzárkába küldik az embert.”
„Nyilvánvaló, hogy a SIZO de facto legalizált kínzás – írta. – Az ilyen bezártságnak az a lényege, hogy addig kínozzák az embereket, amíg meg nem kapják tőlük, amit akarnak. Ezért van az, hogy szinte minden politikai fogoly átmegy ezeken a kínzásokon.”
Alekszej Gorinov volt moszkvai kerületi törvényhozónak, aki hétéves szabadságvesztését tölti, mert állítólag hamis állításokat tett a hadseregről, eltávolították a tüdejének egy részét, miután 2016-ban tuberkulózist diagnosztizáltak nála. Ennek ellenére a hatvankét éves férfit többször is a SIZO-ba küldték, amely, mint fogalmazott, „nyirkos és hideg, mint a sír”.
Ellátásmegvonás
A fogvatartottakkal való rossz bánásmód egy másik, egyre gyakoribb formája a szükséges orvosi ellátás megvonása. Alekszandra Szkocsilenko művész, akit 2023 novemberében hét év börtönre ítéltek a hadsereggel kapcsolatos hamis információk terjesztéséről szóló törvény alapján, nem kapott orvosi ellátást az előzetes letartóztatásban töltött közel húsz hónap alatt, noha veleszületett szívbetegségben, cöliákiában és más súlyos betegségekben szenved. Vlagyimir Putyin emberi jogi tanácsának egyik tagja, Eva Merkacseva életveszélyesnek nevezte Szkocsilenko bebörtönzését, aki tárgyalása során arra panaszkodott, hogy „halálra éheztetik”, mert folyamatosan lemarad az étkezésről, miközben a bírósági tárgyalásokra szállítják.
Igor Barisnyikov hatvannégy éves kalinyingrádi rákbeteg szintén a hadsereggel kapcsolatos állítólagos hamis információk terjesztéséről szóló törvény alapján tölti hét és fél éves büntetését. Romló egészségi állapotára hivatkozva kérte feltételes szabadlábra helyezését, de kérelmét elutasították, annak ellenére hogy szinte állandó fájdalmai vannak, amelyek miatt gyakran nem tud ülni vagy feküdni. Képtelen sterilen tartani a cisztosztómiás katéterét, így állandó fertőzésveszélynek van kitéve.
„Hogy őszinte legyek, sírva összetörtünk, miután otthagytuk – nyilatkozta Barisnyikov ügyvédje a Szabad Európának 2023 decemberében, mondván, hogy a férfinak műtétre volna szüksége. – Ügyfelünket valójában lassú kínhalálra ítélték.”
Az Oroszországban betiltott Memorial emberi jogi csoport jelenleg kétszázötvenöt politikai és négyszázhuszonnégy lelkiismereti foglyot tart nyilván Oroszországban. Az utóbbiakat vallási meggyőződésük miatt tartják fogva.
„A politikai foglyok listája természetesen nem teljes – magyarázza a szervezet honlapja. – Az egy-egy ügyre vonatkozó anyagok összegyűjtése gyakran jelentős időt vesz igénybe, különösen azokban az esetekben, ahol a nyomozás és a tárgyalás titkosított.”
Karetnikova aktivista megjegyzi, hogy az Oroszországban bebörtönzött másként gondolkodók a nemzetközi közösség, a száműzetésben élő orosz ellenzék és „a maradék oroszországi civil társadalom” figyelmének középpontjába kerültek.
„Az orosz hatóságok pedig a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat segítségével úgy döntöttek, hogy felemás választ adnak az ilyen fogvatartottakkal való brutális bánásmódra – mondta. – Véget nem érő fegyelmezésnek és új büntetőügyeknek kezdték őket alávetni.”
Az első közösségi médiás bejegyzésében, miután értesült Navalnij haláláról, Jasin azt írta, hogy „sötét ürességet érzett belül”.
„Természetesen megértettem, hogy veszélyben vagyok – írta február 20-án. – Rács mögött vagyok, az életem Putyin kezében van. Veszélyben van. De kitartok az utam mellett.”
