Magyarországon a leányanyák száma majdnem háromszorosa az uniós átlagnak. Tíz év alatt 18 százalékkal nőtt a családoktól elszakított, nevelésbe vett gyermekek aránya. A gyermekotthonokban uralkodó viszonyok miatt előfordul az is, hogy a bent élő fiatal lányok teherbe esnek. Közülük ketten beszélnek arról, miért nem áldott állapot egy gyermekotthonban babát várni.
Mucsi Franciska most 23 éves. Gyerekkora jó részét ha nem is a szüleivel, de egy felnőtt családtagjával töltötte, mielőtt bekerült az otthonba, így már rendelkezett egy értékrenddel, háttérrel. Azt meséli, 16 éves kora környékére mégis egyre gyülekeztek a felhők a feje felett, elindult a lejtőn. Aztán egy pillanat alatt teljesen megváltozott az élete.
„Az egyik hátrány az, hogy a gyermekotthonokban vegyes csoportok vannak, fiúk, lányok. Kamaszként nyilván szerelmesek vagytok, vagy nevezzük bárminek. Én is így ismerkedtem meg bent valakivel, és úgy alakult, hogy lett egy közös gyermekünk. Tizenhét éves voltam. Terhesen maradtam az otthonban. Pontosan két hónappal a nagykorúságom előtt született meg a kislányom” – meséli Franciska.
Voltak, akik arra intették, gondolja át, hogy vállalja-e a gyereket egy gyermekotthonban élve, hiszen két hete maradt, hogy esetleg megszakítsa a terhességet. Szakembertől kért segítséget, hogy meggyőzze magát: nem azért szeretné megtartani a gyereket, hogy ne legyen egyedül. Sikerült.
„Nyilván az volt a cél, hogy minél előbb kikerüljek, hiszen nem szerettem volna, ha a gyermekem egy gyermekotthonban kezdi az életét. Nekem akkor nagyon nagy segítség volt a Strényi Vera Kuckó önkéntesprogram vezetője, akit 12 éves korom óta ismertem, mert rendszeresen önkénteskedett a gyermekotthonban” – mondja Franciska.
Aztán kiderült: bár 17 év van köztük, mégis egyszerre lettek várandósak Veronikával, így Franciska folyamatos lelki támogatásra talált, és volt kitől tanácsot kérnie.
Friedl Kinga most 19 éves. Alig egy éve, hogy végleg kilépett egy fővárosi gyermekotthon kapuján. Az édesanyját csak két éve ismerte meg, de gyorsan múló kapcsolat volt.
„Három hónapos korom óta állami gondozott vagyok. Anyukám lelépett, apukámnak el kellett gondolkodnia, hogy elmegy dolgozni, és eltart, vagy bead intézetbe. Így kerültünk be a nővéremmel csecsemőotthonba, onnan nevelőszülőkhöz, akik folyamatosan vertek, onnan az intézetbe. 17 éves koromban anyám felkeresett azzal a szöveggel, hogy drága édes kislányom, találkozzunk már, meg mit tudom én. Akkor találkoztam vele először. Adtam neki egy esélyt, hogy megmagyarázza, mit miért tett, mert egyébként nagyon sokáig hiányoltam őt az életemből, és nagyon sokáig magamat hibáztattam azért, hogy lelépett kicsi koromban, és azóta sem keresett. Sokszor sírtam emiatt. Egyetlenegyszer találkoztam vele, veszekedtünk, leordibálta a fejem. Azóta nem vagyunk semmilyen kapcsolatban” – meséli Kinga.
Ő is 17 évesen hozta világra a kisbabáját. Azt mondja, mindenképp el akarta kerülni, hogy gyermekének hasonló gyerekkor jusson, a lehető legjobb körülményeket akarta neki biztosítani: örökbe adta. Mivel volt már tapasztalata nevelőszülőkkel, sokat küzdött azért, hogy a legjobb helyre kerüljön.
„Anya vagyok, persze hogy szeretnék a gyerekemmel találkozni, nekem is vannak érzéseim. Nem volt könnyű döntés, hogy örökbe adtam. Nagyon sokat harcoltam ezért, hogy a gyerek olyan helyre kerüljön és olyan emberhez kerüljön, aki szívből csinálja. Szeretném látni, szeretnék tudni róla, de jobb ez így. Inkább legyen biztos környezete, inkább legyen biztos családja, egy háttere, és majd ha felnő, talán felkeres, de egyelőre nem szeretnék belerondítani az ő kis életébe, nem szeretném robbantani a világát. Mert tudom, milyen, amikor egyik percről a másikra romba dől minden, és a nulláról kell kezdeni” – mondja Kinga.
A Hintalovon Alapítvány legutóbbi jelentése szerint 2022. december 31-ig Magyarországon 21.172 kiskorú gyerek nevelkedett a gyermekvédelmi szakellátásban, közülük 14.305-en nevelőszülőknél. Hiába írja elő jogszabály, hogy 2016 óta minden, családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni, még mindig sokan élnek közülük gyermekotthonban – köztük csecsemők is –, mert legalább kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből. Az örökbe fogadó szülők száma stagnál, az örökbefogadásra váró gyerekek száma nő. A KSH adatai szerint Magyarországon az Európai Unió átlagánál kétszer-háromszor több a 18 évesnél fiatalabb anyák aránya.
Cikkünk a Szabadon tényfeltáró műsor A karácsony a legszörnyűbb ünnep a gyermekotthonokban című adása alapján készült. A teljes műsor itt nézhető meg:
