2,3 milliárd forintot kap két és fél évre a KSH-s adatszivárgási botrány főszereplője. A Makronóm Intézet szerződésben vállalta, hogy a nyilvánosságban a kormányzati álláspontot képviseli, ennek ellenére független szervezetként tüntetik fel magukat sajtómegjelenéseiknél. Az elérhető beszámolók alapján a Makronómnak más ügyfele nem is volt, csak épp az a minisztérium, ahol György László dolgozik.
A Makronóm Intézet volt a főszereplője a februári adatszivárgási botránynak. Ahogy megírtuk, a magáncéghez már akkor eljutottak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelemre vonatkozó adatai, amikor még nem voltak nyilvánosak. Az elérhető információk alapján arra következtettünk, hogy a még embargós KSH-adatok György László kormánybiztos környezetéből kerülhettek a céghez. Március elsején aztán a kormány elismerte: valóban György László titkársága hibázott.
Most betekinthettünk a Makronóm jelenleg érvényben lévő szerződéseibe, amiből kiderült: a cég mintegy 2,3 milliárd forintot kapott két és fél évre, és szerződésükben azt is vállalták, hogy nyilvános vitákban a Fidesz-kormány álláspontját támogatják.
Az első szerződést 2020. december 28-án írta alá a Makronóm Intézet mögött álló Makronóm Nonprofit Kft.-vel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nevében György László akkori államtitkár. A közszolgálati szerződés értéke egymilliárd-nyolcvanmillió forint, amelyet a szerződés aláírása után már másnap elutaltak a cégnek. A szerződés szerint a Makronóm két hónappal korábban, 2020. november 1-jén „saját kockázatára megkezdte” a tárcának nyújtott szolgáltatásokat. A céget egyébként csak 2020. október 6-án hozták létre, és szinte azonnal bejelentkeztek az ITM-nél az egymilliárdos munkára. A minisztérium György László döntése nyomán szerződött is a céggel.
A szerződés eredetileg 2021 júniusáig szólt volna, de mint a Szabad Európa adatigénylése nyomán kiderült, lejárta előtt egy héttel a Makronóm jelezte: módosítaná a tárcával kötött megállapodást. György László erre is rábólintott: a Makronóm további 1,2 milliárd forintot kapott, a szerződés hatályát pedig kitolták először 2022 végéig, majd egy újabb módosítással 2023. március 30-ig.
Összesen tehát 2 milliárd 280 millió forintot kap a Makronóm 29 hónap alatt. A cég 2021-es beszámolójából pedig arra lehet következtetni, hogy más bevétele nem is volt az ITM-es forráson kívül abban az évben.
Azt, hogy pontosan mire és mennyit tervezett elkölteni a Makronóm, nem tudtuk megnézni, mert a gazdaságfejlesztési tárca olvashatatlan formában bocsátotta rendelkezésünkre a költségtervet tartalmazó táblázatot.
A Makronómmal kötött szerződés előbb átkerült a Kulturális és Innovációs tárcához (KIM), jelenleg pedig a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnál (GFM) van. Magyarán követte György László mozgását, aki az ITM megszűnése után a KIM-nél lett államtitkár, most pedig a GFM kötelékében gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos.
A szerződésben az ITM (majd KIM, most pedig a GFM) lényegében saját közfeladatainak végrehajtásához veszi igénybe a Makronóm szolgáltatásait.
Ennek értelmében a Makronóm segíti a belgazdaság „irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét érintő fejlesztési koncepció” meghatározását, a gazdaságfejlesztési stratégia megalkotását. Részt vesz a kkv-k támogatására vonatkozó jogszabályok előkészítésében, vállalja a magyar gazdasági eredmények és kormányzati intézkedések „modern és innovatív módon történő bemutatását”, elkészíti a minisztériumhoz kapcsolódó, költségvetési forrásból finanszírozott programokat megalapozó tanulmányokat, sőt „javaslatot tesz a gazdaságfejlesztést érintő pályázatok feltételeire, tartalmára”, valamint részt vállal „a pragmatikus patrióta gazdaságpolitikát mint közgazdasági szemléletet követő” közgazdászok képzésében. Vállalták kutatások elvégzését is, például „egy nagy narratívakutatás elvégzését, kiértékelését”, az itt kiválasztott kétszáz céggel további kutatások elvégzését, valamint egy IT-vállalkozásokkal kapcsolatos új kutatás elkészítését is. Vállalták rendezvények, kerekasztalok valamint egy roadshow lebonyolítását is.
A szerződés szerint a Makronóm részt vesz a nyilvánosságban is, készít publikációkat, véleményezi az aktuális eseményeket.
A megállapodás egyik legérdekesebb pontja szerint a Makronóm egyik vállalása „szakmai viták kezdeményezése, lefolytatása összhangban a gazdaságstratégiai narratívával”. Azaz szerződésben vállalják, hogy a kormánynak megfelelő nézőpontot képviselik szakmai megszólalásaikban. Ezeknél az elemzéseknél azonban a Makronóm Intézet független elemzőcégként jelenik meg: nincs feltüntetve, hogy teljes egészében kormányzati támogatásból működik, ahogy az sem, hogy szerződésük értelmében a kormány narratívájával összhangban kell megszólalniuk.
Elemzéseik jellemzően a Mandiner (szintén Makronóm névre hallgató) gazdasági rovatában jelennek meg, de a cég munkatársai felbukkannak elemzőként más kormányközeli csatornákon is, például a Hír TV-ben.
A K-Monitor szerint, amely először írt a Makronóm eredeti megbízásáról, „az igen vázlatos” feladatterv leginkább a minisztérium törvényben meghatározott feladatait ismétli, és ez „aránytalanul laza feltételeket teremt összehasonlítva az általunk ismert, jóval kisebb nagyságrendű, kutatást, elemzést magában foglaló pályázatok lebonyolításához képest”.
2020 májusában már a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Alapítvány együttműködésével frissen alapított Klímapolitikai Intézet szakmai igazgatójaként nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. De nem sokáig állhatott az intézet élén, mert 2020. október 6-án már megalapította a Makronóm Nonprofit Kft.-t.
Kerekes György 2021-ben a Makronóm megalapításáról azt mondta a K-Monitornak: céljuk, hogy „egy nemzetgazdasági és gazdaságstratégiai szempontokat is figyelembe vevő közgazdasági szemlélet kialakítására (nevezzük patrióta gazdaságpolitikának) tegyünk lépéseket, elsősorban tudományos és kutatómunka révén, valamint az oktatás területén”. Előzetesen tárgyaltak piaci szereplőkkel és az ITM-mel is, és e tárgyalások nyomán „ajánlotta fel” a minisztérium a közszolgálati szerződést a Makronómnak, „és ezt követően a cég támogatási kérelme is pozitív elbírálásban részesült” – tette hozzá az alapító.
Végigböngészve a cég LinkedInen lévő munkatársait, azt találtuk, hogy jelentős részük – Kerekeshez hasonlóan – a Századvég munkatársa volt. Kutatási igazgató például Dobos Balázs, aki dolgozott a Századvégnél, az innovációs tárca egyik cégénél, majd az innovációs tárca gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkári posztjáról (György László államtitkárságáról) igazolt a Makronómhoz.
Honlapjukon konzervatív think-tankként írnak magukról, és céljukként azt jelölik meg, hogy otthont és megjelenési felületet biztosítsanak „a patrióta szemléletű” kutatóknak, emellett szeretnék fejlődésükben segíteni a magyar vállalkozásokat.
