Európa-szerte mintegy 4,3 millió ukrán menekült térhetne vissza hazájába, ha sikeresek lennének a béketárgyalások, de sokan közülük már nem akarnak hazamenni.

A Cseh Köztársaságban az ukrán menekültek a lakosság mintegy 3,6 százalékát teszik ki, ez a legmagasabb arány Európában. Egy friss felmérés szerint kevesebb mint a negyedük tervezi, hogy visszatér Ukrajnába, ha lejár a menekültvízuma.

Anna Naduda is abban bízik, hogy maradhat. A művésztanár a 2022-es orosz invázió előtt tragikus balesetben veszítette el legkisebb fiát.

„Nagyon félek attól, hogy elveszíthetek még egy gyermeket, a fiamat” – mondta a Szabad Európának.

Naduda meleg hangon beszél a cseh fővárosról, ahol életben maradt gyermekével együtt menedékre talált.

„Mindketten úgy éreztük, hogy Prága szeretettel fogadott bennünket” – mondja, miközben egy szobron dolgozik a cseh főváros egyik csendes külvárosában.

Naduda 11 éves fia megtanult csehül és jól érzi magát az iskolájában, vannak barátai és hobbija. „Azt szeretném, ha stabil és pozitív környezetben nőne fel” – mondja Naduda.

Naduda a vízumát az EU ideiglenes védelmi irányelve alapján kapta, amely 2022 óta létezik és a jelenlegi helyzet szerint 2026 márciusáig marad érvényben.

Hogy mi lesz azután, az „a háború befejezésétől függ" - mondja Hana Mala, a belügyminisztérium szóvivője a Szabad Európának.

„Valószínűleg lesz egy átmeneti időszak, amelyben a menekülteknek lesz idejük rendezni a jövőjüket – akár másfajta tartózkodási engedély megszerzésével, akár hazatéréssel.”

Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna a menekültek hazacsábításával válaszolna a növekvő munkaerőhiányra

Új vízumok a menekülteknek

A Cseh Köztársaságban ideiglenes védelmi vízummal rendelkező 389 000 ukrán közül sokan szembesülnek majd jelentős akadállyal, ha maradni szeretnének egy békemegállapodás létrejötte után.

Április 1-jétől az ukrán menekültek „különleges” tartózkodási vízumot kérhetnek majd, amely lehetővé teszi, hogy a háború befejezése után is maradjanak, és potenciális utat kínál az állandó tartózkodáshoz.

A jelentkezőknek azonban bruttó 440 000 korona (valamivel több, mint 7 millió forint) éves bevételt kell igazolniuk. Ez a küszöb 110 000 koronával nő a háztartásban élő minden egyes eltartott után.

„Többet kell keresnem, ez a célom erre az évre" – mondja nevetve Naduda.

Vit Rakusan cseh belügyminiszter szerint a menekülteknek új utakat kell követniük, ha maradni szeretnének. „Ugyanazok a szabályok vonatkoznának rájuk, mint bármely más külföldi állampolgárra” – mondta februárban.

Felmérések szerint körülbelül 200 ezren maradnának. "Ez olyan helyzetet jelentene, amelyet biztosan tudnánk kezelni" - tette hozzá Rakusan.

Ugyanakkor azok a bevándorlókkal foglalkozó ügyvédek, akikkel a Szabad Európa beszélt, úgy vélik, hogy ezek az új utak korlátozottak lesznek.

Hana Frankova, a menekülteket Csehországban segítő szervezet jogi osztályának vezetője azt mondja, hogy béke esetén és az ideiglenes védelmi vízumok meghosszabbítása nélkül az ukrán menekültek "elméletben valószínűleg kérhetnek menedékjogot". Hozzáteszi azonban, hogy "ennek csak abban az esetben lenne értelme, ha valakinek jó oka van a menekültstátuszra". A jogi szakértő becslése szerint a Cseh Köztársaságban tartózkodó ukrán menekülteknek csak mintegy 10 százaléka lenne jogosult a különleges tartózkodási engedélyre, tekintettel annak jövedelmi követelményére.

Svatava Pospiskova, egy csehországi jogi cég vízumszakértője szerint ha tűzszünetet hirdetnek, és az ideiglenes védelmi vízumok rendszerét nem hosszabbítják meg, az ukrán menekülteknek "kilencven napig lesz lehetőségük arra, hogy vízummentesen Csehországban maradjanak, de kereső tevékenységet nem folytathatnak". Hozzátette, hogy az engedélyt az Ukrajnában működő cseh nagykövetségen kell kérelmezniük.

Julia Dobrynina fotós és egykori ügyvéd. 2022-ben menekült el Kijevből, és ma egy olyan civil szervezetnél dolgozik, amely más, lakóhelyük elhagyására kényszerült emberek beilleszkedését segíti Prágában.

Dobrynina szerint azok a nők, akik fiúgyermekkel vannak Csehországban, valószínűleg mindent megtesznek azért, hogy kívül maradjanak Ukrajnán - kevesen hisznek abban, hogy az orosz inváziónak véget vet egy békemegállapodás.

„Nem csak három éve folyik ez a háború… Ez egy háromszáz éves háború, mindig visszatérnek, és mindig meg akarnak ölni bennünket” – mondta a Szabad Európának.

Dobrynina is arra is törekszik, hogy a háború esetleges befejezését követően is Csehországban maradjon. „Nincs hova visszamennem” – mondja, hozzátéve, hogy a szülővárosa, Melitopol orosz megszállás alatt áll.

Abban sem biztos, hogy egy civil szervezet munkatársaként a jövedelme eléri-e a különleges vízumhoz szükséges küszöböt. „Nem tudom, lehet, hogy egy koronával kevesebb, lehet, hogy eggyel több” – mondja a cseh valutára utalva.

Menekültek Lengyelországban és Németországban

A más európai országokba menekült ukránok sem tudhatják biztosan, hogy meddig maradhatnak. Németországban és Lengyelországban vannak a legtöbben, 1,16 millióan, illetve 992 ezren az uniós adatok szerint. Mindkét országban történtek lépések az ukrán menekültek számára elérhető szociális segélyek csökkentésére.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök január elején terjesztett elő ilyen javaslatokat, míg Németország leendő kancellárja, Friedrich Merz tavaly tett hasonló javaslatokat.

„Eleinte sokan siettek segíteni, megértőek voltak" – mondta Angelika Gumz, egy berlini ukrán kávézó tulajdonosa februárban a Szabad Európának.

“Aztán ahogy múlt az idő, úgy változott a hozzáállás.”

Csehországban is politikai vitákat kavart a menekültellátás mértéke.

A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy a menekültek 2022 óta kis mértékben megcsapolták a cseh gazdaságot, de a tendencia most a nettó haszon felé mutat.

2022 februárja óta mintegy 62 milliárd korona került a menekültekhez, míg a tőlük származó adó- és egyéb hozzájárulások 55 milliárd koronát tettek ki.

2024-ben azonban az ukrán menekültek hozzájárulása a cseh gazdasághoz mintegy 5,7 milliárd koronával több volt annál, mint amennyit a cseh államtól kaptak.

Ehhez kapcsolódóan:Három éve dolgoznak az ukrajnai menekültekért