Európai uniós tisztviselők a Belarusszal szomszédos országokból arra figyelmeztetnek, hogy a válság katonai összecsapássá fajulhat, mivel közel-keleti, afgán és afrikai migránsok százai ott rekedtek a határ mentén kevés élelemmel a fagyos időben, és megpróbálnak bejutni Lengyelországba.
Lengyelország terrorizmussal vádolja Belaruszt az eszkalálódó határválságban játszott szerepe miatt, míg az Európai Unió újabb lépést tett arra, hogy megbüntesse Minszket a krízis kirobbantása miatt.
A válság új szembenállást váltott ki a Nyugat és Oroszország között, amely két nukleáris képességű stratégiai bombázót küldött járőrözni a belarusz légtérbe, ezzel is mutatva, hogy támogatja szövetségesét.
Újból megpróbálták
A lengyel védelmi minisztérium november 11-én közölte, hogy „egy több száz tagú migránscsoport erőszakkal próbálta átlépni a határt” Białowieża térségében előző nap, az elmúlt napok hasonló próbálkozásait követően.
„A támadás azzal indult, hogy különböző tárgyakat dobáltak a katonákra, majd megpróbálták lerombolni a kerítést. A katonák figyelmeztető lövéseket adtak le a levegőbe” – írta Twitteren.
A minisztérium egy videót is megosztott a Bruzgi–Kuźnica határátkelőhöz közeli határterületről, amelyen a biztonsági erők kutyákkal járőröznek a borotvadrót kerítések mentén, és emberek tömegei állnak a határ belarusz oldalán.
A Belarusz Határbizottság szerint több mint kétezer ember gyűlt össze a lengyel határ belarusz oldalán.
Arvidas Anushauskas litván védelmi miniszter azt mondta, hogy több mint ezer migráns tartózkodhat országa Belarusszal közös határán.
„Lukasenka túszként használja a menedéket kereső embereket cinikus hatalmi játékához”
Növeli a provokációk lehetőségét a balti határokon is
„Ez növeli a provokációk és súlyos incidensek lehetőségét, amelyek katonai területre is átterjedhetnek – áll a litván, lett és észt védelmi miniszter közös nyilatkozatában, amelyben megemlítik – a belarusz rezsim jelenleg is zajló hibrid támadásának szándékos eszkalációját, ami komoly veszélyt jelent Európa biztonságára.”
A migránsok Belaruszba áramlása több hónapja folyik, közülük több ezren próbáltak illegálisan bejutni Lengyelországba, valamint az ugyancsak EU-tag Lettországba és Litvániába.
Az EU azzal vádolja Aljakszandr Lukasenkát, Belarusz erős emberét, hogy ő szervezi a migránsok repülőútjait és eljutását az uniós határokra, megtorlásul a tavalyi vitatott elnökválasztás után bevezetett brüsszeli szankciók miatt.
Jövő héten jöhetnek az újabb szankciók
Az Oroszország támogatását élvező Lukasenka-kormány tagadja az EU vádjait, és azzal vádolja Lengyelországot és az EU-t, hogy megsértik az emberi jogokat, amikor nem hagyják, hogy a migránsok menedékkérelmet nyújtsanak be.
A közösség huszonhét nagykövete november 10-én egyetértett abban, hogy a helyzet jogi alapot jelent további szankciókhoz, amelyeket akár a jövő héten is elrendelhetnek. Ezek mintegy harminc magánszemélyt és szervezetet érinthetnek, köztük a belarusz külügyminisztert és a nemzeti légitársaságot.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a szankciókat a jövő hét elején nagyon gyorsan kiterjesztik, beleértve az olyan légitársaságok szankcionálásának lehetőségét is, amelyek „megkönnyítik az embercsempészetet Minszk, majd az EU–belarusz határ irányába”.
„Kérem, lőjenek le, csak ne kelljen visszamennem!”
Moszkva tagad
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője november 11-én megismételte Moszkva állítását, miszerint semmi közük a belarusz–lengyel határon kialakult válsághoz, és „őrületként” visszautasította azt a felvetést, hogy az orosz állami légitársaság, az Aeroflot is a megtorló szankciók célpontja lehet.
Az Aeroflot tagadja, hogy bármi köze lenne a migránsok tömeges szállításának megszervezéséhez Belaruszba.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Washingtonban kijelentette: „Az az elképzelés, hogy Belarusz fegyverként használja a migrációt (…) alaposan kifogásolható.”
Közben meg demonstrál is
Blinken azt mondta, hogy az amerikai kormány mindaddig nyomást fog gyakorolni Lukasenkára, „amíg a rezsim nem lesz hajlandó tiszteletben tartani nemzetközi kötelezettségeit, amíg cselekedeteivel aláássa az európai békét és biztonságot, folytatja az emberek elnyomását és zaklatását”.
A válság geopolitikai dimenzióját aláhúzva Oroszország november 10-én két nukleáris képességű bombázógépet küldött a belarusz légtérbe.
November 11-én Oroszország két nukleáris képességű stratégiai bombázót is küldött gyakorlórepülésre Belarusz fölé, ezzel demonstrálva Moszkva támogatását szövetségese iránt.
Közben az ukrán belügyminisztérium bejelentette, hogy az ország határőrsége, rendőrsége és nemzetőrsége november 11-én gyakorlatot tart a belarusz határon, hogy „elhárítsa az esetleges migránsválságot”.
