A globális-koronavírus járvány első éve alatt reálértéken 1,3 százalékkal nőtt a világ száz legnagyobb fegyvergyártójának értékesítése. A régiók között komoly eltérések vannak, az USA határozottan dominálja a piacot, de jönnek fel a kínai vagy az európai gyártók is.
Több iparágat szinte teljesen nullára vitt, máshol komoly fennakadásokat okozott 2020-ban a koronavírus-járvány.
A világ gazdasága GDP-ben mérve 3,1 százalékkal esett vissza tavaly, miközben a megnövekedett egészségügyi költségek és a lezárások sem tudták feltartóztatni a globális fegyverkereskedelmet – áll stockholmi SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute) legújabb felmérésében.
Jó dolog volt nagy fegyvergyártónak lenni
Pontosabban a piac döntő részét kitevő száz legnagyobb fegyvergyártó cég fegyvereladásai reálértéken 1,3 százalékkal nőttek. Ez az intézet kutatói szerint három fő okból jöhetett létre.
- A világ országai jellemzően elengedték fegyelmezett költségvetéseiket, elkezdtek bőven hitelre is költekezni. Például új fegyverekre is jutott a plusz pénzből.
- Másrészt a nagy fegyverszállítási szerződések általában több évre szólnak, a nagy cégek az üzleteik egy részét még korábban köthették.
- Sok ország a lezárások alatt külön kedvezményeket adott fegyvergyártóinak.
Emellett több cég a fegyvereladásai felpörgetésével reagált a járványra, miközben civil termékeik és szolgáltatásaik iránti igény csökkent.
A világ fegyverpiacát az amerikai cégek dominálják, a világ száz legnagyobb fegyvergyártójából 41 amerikai. A három legnagyobb a repüléshez és az űrkutatáshoz kapcsolódik, sorrendben a Lockheed Martin, a Raytheon és a Boeing.
Az utóbbi két cég fegyvereladásai egyébként komolyan visszaestek tavaly, a piacvezetőnek azonban kiugróan jó éve volt. A Lockheed Martin fegyvereladásainak 7,7 százalékos reálértékű növekedése 4,2 milliárd dollárral (1360 milliárd forinttal) jelentett több bevételt a cégnek 2020-ban.
Az amerikai piacon egyébként jelentős konszolidáció zajlik, a cégek összeolvadnak vagy felvásárolják egymást, hogy a nagyobb fejlesztésekre is eséllyel tudjanak pályázni, illetve hogy szélesebb termékpalettát tudjanak kínálni az érdeklődőknek.
Rohamosan zárkózna fel Kína
Öt kínai cég van a legnagyobb fegyvercégek között, reálértéken ezek a cégek is növekedni tudtak 1,5 százalékot a járvány előtthöz képest.
„A kínai fegyvercégek az elmúlt években sokat köszönhettek az ország haderő-modernizációs programjainak és a civil-katonai együttműködéseknek. A legfejlettebb katonai technológiák gyártóinak egyikévé váltak” – mondta el dr. Nan Tian, a SIPRI szenior kutatója.
Az európai cégek vegyes eredményekkel zártak. A száz legnagyobb fegyvergyártó közül 26 európai volt; a brit cégek jelentősen növekedtek, a németek mérsékeltebben, a franciák értékesítése viszont összességében visszaesett.
Ez utóbbi főleg a Dassaultot érintette, a Rafale nevű szuperszonikus vadászbombázójukból ugyanis lényegesen kevesebbet szállítottak le, mint előző évben.
A listán szereplő kilenc orosz fegyvergyártó eladásai harmadik éve folyamatosan csökkennek összesítve. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy befejeződött az orosz állam 2011–2020 közötti modernizációs programja. Másrészt annak az állami utasításnak, hogy 2030-ra civil termékek és szolgáltatások adják a bevételeik legalább felét.
Ezzel együtt némelyek az orosz cégek között is növelték az értékesítésüket. A rádióelektronikával foglakozó KRET (az 58. legnagyobb fegyvercég a világon) vagy a 71. legnagyobb fegyvercégnek számító Russian Electronics például egyformán 22 százalékkal.
Magyarország szűkebb környezetéből két nagy cég szerepel a listán. A több mint harminc céget összefogó lengyel állami PGZ-holding és a hasonló ukrán UkrOboronProm.
Külön említést érdemel az is, hogy a világ legnagyobb techcégei is egyre inkább részt vesznek a haderőfejlesztési programokban. Noha a Google, a Microsoft vagy az Amazon fegyvereladásai sem érték el a szükséges limitet, egyre több hosszú távú szerződést kötnek az amerikai vagy brit hadsereggel többek közt a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás katonai felhasználása kapcsán.
