Baku bejelentette – majd részben visszavonta –, hogy Hegyi-Karabah régióban és környékén lépéseket tesz az örmény örökség „kitalált nyomainak” eltávolítására az azerbajdzsáni ellenőrzés alatt álló templomokból. Archív képeken, hogy néznek ki a feliratok és egyéb műalkotások.

A Dadivank-kolostor (a fenti képen) egyike ama számos keresztény helynek, amelyet Azerbajdzsán a Hegyi-Karabahért folytatott örmény erőkkel vívott 2020-as háborúban visszafoglalt. Dadivank jelenleg orosz békefenntartók ellenőrzése alatt áll Azerbajdzsán területén belül.

Február 3-án Azerbajdzsán kulturális minisztériuma felháborodást okozott, amikor bejelentette, hogy létrehoz egy bizottságot, amely lépéseket tesz a visszafoglalt területeken lévő albán templomokon „az örmények által kreált fiktív nyomok eltávolítására”.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadsággal Foglalkozó Bizottsága tweetben közölte, hogy „mélyen aggasztják Azerbajdzsán tervei, hogy eltávolítja az örmény vallási feliratokat a templomokról. Sürgetjük a kormányt, hogy őrizze és védje meg a kegyhelyeket és más vallási és kulturális helyszíneket.”

Azerbajdzsáni illetékesek többször azt állították, hogy a Hegyi-Karabah régióban található ősi műemlékek kaukázusi albán – és nem örmény – eredetűek, és hogy a műalkotások – mint például a fenti hacskár – hamisítványok.

Amikor Iham Alijev azerbajdzsáni elnök 2021 márciusában meglátogatta a fenti képen látható templomot, kritizálta a bejáratnál található örmény feliratot.

„Ezek a feliratok hamisítványok – jelentette ki. – Később írták őket”, azt sugallva, hogy a templom kaukázusi albán eredetű.

A történészek szerint a mai Azerbajdzsán egyik térségében valóban éltek keresztény albán törzsek. Utolsó királyukat 822-ben gyilkolták meg.

Az ötvenes években az ellentmondásos azerbajdzsáni akadémikus, Zija Bunjadov vetette fel először azt az elméletet, hogy a Hegyi-Karabahban található ősi templomokat eltűnt albán törzsek építették, nem örmények. Ezt a vélekedést az utóbbi években azerbajdzsáni tisztviselők erősítették.

Az albán elméletet széles körben elutasították a nemzetközi tudósok. Thomas de Waal, a Kaukázus brit szakértője meglehetősen bizarrnak nevezi az azerbajdzsáni állításokat, és megjegyzi, hogy az érvelésnek „olyan erős politikai felhangja van”, amely szerint az örmények „nem tarthatnak semmilyen igényt Hegyi-Karabahra”.

Bunjadov állt egy elhíresült cikk mögött, amelyben azt állította, hogy az örmények 1988-ban örmények elleni mészárlást szerveztek Azerbajdzsán lejáratására.

Miután február 3-án Azerbajdzsán kulturális minisztere bejelentette, hogy munkacsoportot hoztak létre az „elörményesített albán templomok helyreállítására”, a kulturális minisztérium válaszlépéseket tett az általa elfogultnak nevezett „külföldi tömegtájékoztatási eszközök” tudósításai miatt.

A február 7-i nyilatkozat részben visszavonni látszott a korábbi bejelentést, és csak annyit mondott, hogy a munkacsoport a visszafoglalt területen lévő műemlékekkel kapcsolatos minden „hamisítást” feljegyez, amelyet aztán „a nemzetközi közösség elé tárnak”.

A Nemzetközi Bíróság a 2021 decemberében egy Örményország által indított perben hozott ítélete kimondta, hogy a visszafoglalt területeken Azerbajdzsánnak „minden szükséges intézkedést meg kell tennie az örmény kulturális örökséget érintő vandalizmus és műemlékgyalázás megelőzésére és megbüntetésére”.

Félő azonban, hogy – miután az azerbajdzsáni Nahicseván enklávéban megsemmisítették az örmény örökséget – Azerbajdzsán a visszafoglalt területeken is folytatni fogja a pusztítását.

Elemzők rámutattak, hogy az Ukrajna miatt Moszkvával fennálló feszültségek következtében Bakunak újra befolyása van a Nyugatra.

Az ukrajnai feszültségek miatti félelmek közepette – hogy Oroszország korlátozhatja az Európai Unióba irányuló gázáramlást – a blokk energiaügyi biztosa, Kadri Simson február 4-én Bakuba látogatott.

A találkozót követően üdvözölte a tekintélyelvű módon vezetett országgal fennálló „erős kétoldalú” kapcsolatokat, Alijev azerbajdzsáni elnök pedig kijelentette, hogy az EU-val való partnerség „új szakaszba lép” az energiaellátás terén.