Várhelyi Olivérnek bekapcsolva maradt a mikrofonja, amikor elszólta magát, hogy a DK azonnali lemondását követeli. A magyar biztosnak nem felhőtlen a viszonya az EP-vel, korábban már egy állásfoglalásban is bírálták. Az ügy érdekessége, hogy egy nem túl izgalmas másfél órás vita után ragadtatta magát Várhelyi erre a kijelentésre.
Kedd délután Várhelyi Olivér magyar uniós biztost faggatták a vele szemben megfogalmazott kritikákról, illetve a nyugat-balkáni bővítésről az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. A vita nem volt különösebben heves, a néhány megfogalmazott, vele szembeni kritikára Várhelyi kiegyensúlyozott, higgadt válaszokat adott. Azonban amikor az utolsó képviselőnek is megadta a feleletet, és leült, akkor ezen a felvételen (16.47.50-től) is jól hallhatóan elhangzott a kérdés: „Hány hülye van még?”
Várhelyi és az EP: nincs meg a kémia
A magyar biztos és az Európai Parlament többségének kapcsolata nem felhőtlen. Néhány héttel ezelőtt a parlament elfogadott egy állásfoglalást az EU közös kül- és biztonságpolitikájáról, amelyben szenteltek egy bekezdést Várhelyinek is. Az egyik pont ugyanis ezt tartalmazza: az Európai Parlament „továbbra is mélységesen aggasztónak tartja azokat a jelentéseket, amelyek szerint a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos szándékosan törekszik arra, hogy megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét”. Az EP ezért „sürgeti a bizottságot, hogy kezdeményezzen független és pártatlan vizsgálatot annak megállapítására, hogy a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos által tanúsított magatartás és az általa támogatott politikák nem sértik-e a bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexet és a biztos szerződésekből eredő kötelezettségeit.” A jelentés elfogadását követően az Európai Bizottság tartózkodott attól, hogy szembehelyezkedjen a biztosi testület egyik tagjával. Mint mondták, minden döntést testületként hoznak meg, nem lehet egyik vagy másik biztos felelősségét felvetni, megállapítani.
A konkrét vádak arról szólnak a magyar biztossal szemben, hogy túlságosan jó kapcsolatot ápol Milorad Dodikkal, Bosznia-Hercegovina szerb kisebbségi vezetőjével, és nem ítéli el kellően. Dodik elszakadási törekvéseit szokta hangsúlyozni. Állítólag a magyar biztos elnéző, amikor a csatlakozásra váró államok jogállamisági helyzetét kell értékelni, mások pedig úgy fogalmaznak, hogy Várhelyi Olivér Orbán Viktor érdekeit képviseli a Nyugat-Balkánon.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar állam újabb 45 milliárdot küld az elszakadásért küzdő boszniai szerb kormánynak
A szerb kérdés
Kedd délután, az úgynevezett kérdések órájában kaptak másfél órás lehetőséget az EP-képviselők, hogy kérdezzenek a magyar biztostól a nyugat-balkáni bővítés kapcsán, neki pedig kötelező ezekre válaszolni. Elő is kerültek az érzékenyebb kérdések, de mint fentebb jeleztük, a vita egyáltalán nem lépett ki a normális parlamenti hangvétel medréből. A holland zöldpárti Tineke Strik volt az, aki Dodikkal kapcsolatban tett fel kérdést, mondván, hogy „az etnonacionalista retorika Putyin retorikájának támogatását” jelenti a boszniai szerb vezető részéről. Várhelyi erre azt mondta, hogy minden csatlakozó országnak „a mi értékeinket és szabályainkat kell választania, ezt közvetítem állandóan, ez mindenkire érvényes Bosznia-Hercegovinában”. Idézte az Európai Bizottság korábbi nyilatkozatát, amely arról szólt, hogy aki Putyin mellé áll, az a nemzetközi porondon elszigeteli a boszniai Szerb Köztársaságot, sőt „a boszniai szerbek ezen döntése sajnálatos és téves” – tette hozzá Várhelyi.
Az olasz Alexandra Moretti arra volt kíváncsi, hogy Szerbia miért nem csatlakozik az Oroszországgal szembeni szankciókhoz, holott ez tagjelöltként kötelessége, illetve mit tesz a bizottság a szerb jogállamiság és sajtószabadság megerősítéséért. Várhelyi pozitívan nyilatkozott a szerb igazságügyi reformokról, a sajtószabadság és a média kiegyensúlyozottsága kapcsán pedig azt mondta, hogy van már erre vonatkozó terv, amelynek végrehajtását személyesen a szerb miniszterelnök felügyeli. Beszélt arról is, hogy a közös kül- és biztonságpolitikához való igazodás, ezen belül az uniós szankciók alkalmazása csatlakozási feltétel.
Várhelyi Olivér egyébként bizakodó a balkáni bővítés jövőjével kapcsolatban, szerinte a regionális együttműködés és az uniós támogatás a térség GDP-jének kétharmados növekedését eredményezheti. Elmondta, hogy saját működési ciklusa (amelyből még bő egy év van hátra, hacsak ez a mostani eset közbe nem szól) kapcsán azzal lenne elégedett, ha a nyugat-balkáni országok közötti földgáz-interkonnektorok elkészülnének és működnének, folytatódna a vasút és az autópályák építése, és legalább egy tagjelölt ország befejezné a csatlakozási tárgyalásokat.
Amit aggasztónak tart, hogy hiányzik a tiszta energia, dominál a szén használata, holott ha a szenet sikerülne földgázzal kiváltani, akkor 65 százalékkal csökkenne a károsanyag-kibocsátás, és ez kihatna az egészségügyre is.
Ehhez kapcsolódóan: Az év, amikor kimondták, hogy Magyarország már nem demokrácia
Mondjon le, rúgják ki!
A Demokratikus Koalíció volt az első, amely nyilvánosságra hozta Várhelyi Olivér hülyékre vonatkozó kijelentését. Rónai Sándor, a párt EP-képviselője online jelentkezett be közösségi oldalán, és közölte: „A Demokratikus Koalíció Várhelyi Olivér azonnali lemondását követeli, ha pedig nem hajlandó magától lemondani, akkor elvárjuk az Európai Bizottság elnökétől, Ursula von der Leyentől, hogy azonnal rúgja ki.” A baloldali politikus hozzátette: „Nem történhet meg, hogy egy fideszes ilyen szégyent hoz a magyarokra. Hogy lehülyézi a 450 millió európai polgár képviseletében ott ülő EP-képviselőket, akiknek éppen az a dolguk, hogy őt kérdezzék. A DK természetesen tájékoztatja a példátlan esetről az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökét is. Kikérjük magunknak, hogy bárki így viselkedjen az Európai Parlamentben.”
Az események fényében sajátos színezetet kap a Fidesz képviselőcsoportjának közleménye a biztos meghallgatásáról. Gál Kinga képviselő ebben úgy fogalmazott, hogy „Várhelyi Olivér bővítésért felelős biztos tevékenysége bizonyítja, hogy elkötelezett híve a bővítésnek, amely stratégiai jelentőségű az Európai Unió számára”. A képviselőcsoport elnöke hangsúlyozta: „Elfogadhatatlan az Európai Parlament politikai indíttatású bírálata a bővítési biztos személyével szemben.”
Várhelyi Olivér kijelentésével kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az Európai Bizottság szóvivőjének is.
