Délelőtt nyolcezer forintot fizettek a szavazatokért a borsodi Szendrőn, délután már csak hatezret értek az ikszek – állítja Szaniszló János. A város polgármestere szerint az önkormányzati választáson egyik ellenfele összesen hatmillió forintot költött a voksokra. A fideszes politikus úgy tudja: délután azért adtak kevesebbet, mert ellenfele azt gondolta, hogy fölényes győzelmet aratott. Nem így lett. Az ukrán határ menti Kispaládon annak a korábbi fideszes polgármester asszonynak a fia nyerte a választást, akit néhány éve százrendbeli közokirat-hamisítás és költségvetési csalás miatt ítéltek el. Az asszony polgármesterként több száz frissen honosított ukrán–magyar állampolgárt jelentett be a falubeliek házaiba.
A B.-A.-Z. vármegyei Szendrőn még múlt hét pénteken is állt a bál az önkormányzati választások miatt. Összesen hárman versenyeztek a polgármesteri székért, amelyet végül a 2020 óta regnáló, Fidesz–KDNP-s Szaniszló János nyert meg. Ám a választások utózöngéi miatt a helyi választási irodának még múlt hét végén is volt dolga, mert az egyik vesztes nem tudott megbékélni azzal, hogy nem ő nyert, és panasszal élt. Úgy tudjuk: az eredmény miatt forrt a hangulat a városban.
„Köszönöm az Edelényi Rendőrkapitányság és a szendrői rendőrőrs vezetőinek és dolgozóinak a szavazókörök és a helyi választási iroda őrzését, a rend fenntartásáért végzett munkájukat!”
– írta közleményében dr. Istenes Ibolya, a helyi választási iroda vezetője.
Június 10-én már Szaniszló Ferenc, a régi-új polgármester a város hivatalos Facebook-oldalán írt köszönőlevelet. De azt is leírta:
„Mélyen megvetem azonban azt, aki saját közösségének rászoruló embertársait lenézve, becsapva, pénzzel vásárolta meg azok szavazatait, megcsúfolva ezzel a demokrácia írott és íratlan szabályait. Szendrőben tegnap nyolcezer forint volt a becsület! Szégyellje magát, Dolányi János! Ilyen emberre nincs szüksége sem a közösségnek, sem a városnak!”
Délelőtt nyolc, estefelé már csak a fele
Szaniszló Jánosnak a szavazatok 51 százalékát, vagyis 968 voksot sikerült megszereznie, míg a függetlenként induló Dolányi Jánosra 826-an ikszeltek, a szintén független Lakatos Gusztáv pedig 103-at kapott. A győztes polgármester azt mondta a Szabad Európának: a szavazás napján direkt nem volt Szendrőn, de már reggel óta folyamatosan kapta a bizonyítékokat arról, hogy nem mindenki játszik tisztán. Ennek ellenére nem élt panasszal.
„Ami nagyon borzolta a lakosság kedélyét, az a Dolányiék részéről történő nagymértékű szállítás és pénzosztás volt. Nagyon sok felvételt és fotót csináltak a lakosok, amikor gyakorlatilag félreérthetetlen módon látszanak események. Közszájon forgott a dolog, hogy nyolcezer forint volt egy szavazat, de déltől már csak hatezer meg négyezer, mert úgy gondolták, hogy akkorra már megvan a többségük”
– mesélte a polgármester, aki állítása szerint azt is tudja bizonyítani, hogy ellenfele hogyan szállíttatta a szavazókat az urnákhoz.
„Százszázalékosan biztosak voltak abban, hogy meg fogják tudni vásárolni ezt a szavazást. Hihetetlen módon fel volt építve, harminc autóval szállították az embereket, de azt is tudjuk fotódokumentációval bizonyítani, hogy volt olyan autó, amelyik huszonegyszer fordult meg egy választókörzetben”
– tette hozzá.
Bevett szokás
A négyezer fős borsodi Szendrőn Dolányi János korábban már volt polgármester. Az építkezési vállalkozó a 2019-es választásokon indult és nyert. Biztosra ment: a szavazás előtt néhány nappal egy furgonból osztott élelmiszercsomagot a városban. Ráadásul mindezt élőben, videón közvetítette a Facebookon. Elhangzott az is, hogy Dolányi János neve mellé kell tenni az ikszet a szavazólapon. Akkor 41 százalékkal nyert, de egy évvel később lemondott posztjáról. Az időközi választást Szaniszló János nyerte.
Az élelmiszercsomagok osztása a voksok ellenében választási csalásnak minősül, de mindmáig nehezen kopik ki a gyakorlatból. Nemrég a 444.hu írta meg, hogy Nemesdéden meg kell ismételni a választást, mert az egyik polgármesterjelölt és társa az ajándékokért cserébe ikszet várt.
Szendrő kisváros, ahol gyorsan híre megy a dolgoknak – mondja a polgármester, aki úgy tudja: ellenfele, Dolányi János összesen hatmillió forintot invesztált abba, hogy megnyerje a választást. Kérdésünkre, hogy miért éri meg milliókat elégetni azért, hogy egy négyezer fős kisváros polgármestere lehessen valaki, Szaniszló János csak találgatni tudott.
„Szerintem ezeknek a fiúknak szent meggyőződésük, hogy ez a polgármesteri pozíció valami Kánaán lehet. Azt gondolják, hogy itt pályázatok jönnek, pályázatok mennek. Valóban jönnek-mennek, de ezért meg kell dolgozni. Durván egymilliárd körüli beruházásunk lesz az elkövetkezendő egy évben. Ők azt gondolják, hogy ez úgy működik, hogy odamegyek egy vállalkozóhoz, és megmondom neki, hogy oké, ezt te fogod nyerni. Arra nem is gondolnak, hogy milyen szigorú szabályai vannak egy közbeszerzési eljárásnak. Szerintem valami jó biznisznek hiszik a polgármesterséget és a város irányítását”
– mondta.
Szerettük volna az ügyben megkérdezni Dolányi Jánost, ám a vesztes, független polgármesterjelölt nem reagált megkereséseinkre.
Família Kft.
Kispalád egy ukrán határ menti falu, ahol az elmúlt tizennégy évben furcsa dolgok történtek. Azt, hogy 2010 után hogyan duplázódott meg a lakosságszám, és miért, először a Hír TV Célpont című oknyomozó műsora mutatta be még 2017 decemberében. Miután a Fidesz 2010 májusában átütő többséggel vitte át a parlamentben a honosításra vonatkozó törvényjavaslatát, Kispaládon is robbanásszerűen megnőtt a lélekszám. 2011-ben csak 536-an éltek itt, ám miután felpörgött a lakcím-, szociálisellátás- és nyugdíjbiznisz 2015-ben, már 963-an lakták a falut, de a népességmutató 2017-ben akadt ki: akkor 1347-en voltak. Az új betelepülők nagy részét soha senki nem látta.
Kispalád statisztikai felemelkedése nem új keletű a keleti országrészben. Az elmúlt tizennégy évben az ukrán–magyar határ menti – egyébként szemmel láthatóan elnéptelenedő – falvak sokaságát tuningolták fel ukrán fantomlakosokkal. Az új magyarok a fiktív lakcímekkel már szociális juttatásokat is igényelhettek, a kis- és nagypolitika pedig általában cserébe szavazatokat várt.
Kispaládon a fideszes Magyar Sándorné 1998–2019-ig volt polgármester. Azért csak addig, mert már 2019-ben is nyomoztak ellene. Végül 2021-ben százrendbeli közokirat-hamisításért, valamint költségvetési csalásért ítélték el. 18 hónap börtönt kapott két évre felfüggesztve, valamint 120 ezer forint pénzbírságot, amiért több száz ukránt jelentett be a település házaiba.
Sankó József korábban elmondta, hogyan lett száz négyzetméteres kispaládi háza csaknem 120 ukrán lakhelye.
„Még a 2014-es önkormányzati választások előtt a polgármester asszony, Magyar Sándorné azt mondta, hogy a rendőrök szerint be lehet jelenteni ukránokat. Mondtam neki, hogy akkor megcsinálom én is, a polgármester meg azt mondta, hogy cserébe bejutok képviselőként a hivatalba. Ő újra polgármester lett, de az ukránoknak meg elfelejtették megmondani, hogy rám is húzni kell egy ikszet”
– mesélte a Célpontnak. Az interjú után a rendőrség nyomozni kezdett a család fiktív ukránjai után. Végül 2021-ben nemcsak a polgármestert, hanem több olyan családot is elítélt a bíróság, akik tömegével jelentettek be a házukba fiktív ukrán lakosokat. A Sankó család pénzbüntetést és három év felfüggesztettet kapott – mondta el lapunknak Sankó Ádám.
„Mivel segédkeztünk a polgármester asszonynak ebben, kaptunk három év felfüggesztettet. Magyar Sándorné azt mondta, hogy megint meg akarja nyerni a választást, ezért bejelentette hozzánk az embereket. Nekünk csak utólag kellett aláírni. Aláírtuk. De nem csak mi, hanem nagyon sokan a faluban, mert rengeteg embert kényszerített erre a polgármester. Az ukránokért közmunkát ígért. De mi még azt sem kaptunk tőle”
– tette hozzá.
2019-ben a fideszes Magyar Sándornét fia, a szintén fideszes Magyar Barnabás váltotta a polgármesteri székben. Simán nyerte a kispaládi választást.
„Olyan ez az egész, mint valami családi biznisz. Az anya 21 év után átadja a fiának a falut, gondolom, majd ő is át fogja adni a polgármesteri széket húsz év után a fiának”
– mondta Sankó Ádám, aki 2019-ben elindult függetlenként önkormányzati képviselőnek a választáson. Akkor nem jutott be, de idén június 9-én már igen. Szerinte az ügyészség nyolcvan százalékban jó munkát végzett, mert a 2010 óta folyamatosan betelepülő fiktív lakosok közül csak pártucatnyi lehet Kispaládra bejelentve. Szerinte most hatszáz lakosa van Kispaládnak, közülük 140-en közmunkán vannak, velük még lehet trükközni a választásokon.
