A túlzott mértékű magyar államháztartási hiány megszüntetését javasolta 2027-re a tanácsnak tett ajánlásában kedden az Európai Bizottság, amely jövő április 30-ig adna határidőt a kormánynak a szükséges intézkedések bemutatására.
Magyarországnak 2027-re kellene az előírt szintre, a GDP három százaléka alá leszorítania az államháztartás hiányát, ezt javasolta kedden az EU-tanácsnak tett ajánlásában az Európai Bizottság, amely 2025. április 30-ig szabna határidőt a magyar kormánynak a hatékony intézkedések megtételére és bemutatására a 2025 évi úgynevezett előrehaladási jelentéssel együtt.
Az ajánlások maximálnák az állami nettó kiadások éves növekedését
Az ajánlások januárban várható tanácsi elfogadása után Magyarországnak legalább hathavonta jelentést kell tennie az ajánlások teljesítéséről egészen a túlzott mértékű államháztartási hiány kijavításáig. A kormánynak ezen túl biztosítania kell, hogy a nettó költségvetési kiadások éves nominális növekedési rátája 2025-ben éves szinten ne haladja meg a GDP 3,9 százalékát (2023-hoz képest kumulatívan a 7,6 százalékot), 2026-ban a GDP 3,3 százalékát (2023-hoz képest 11,1 százalékot) és 2027-ben a 3,2 százalékot (kumulatív számítás szerint 14,7 százalékot).
Az Európai Bizottság a deficiteljárás korrekciós lábának alkalmazása során nem tudta figyelembe venni a magyar kormány által november 4-én, tehát az október végi határidő után benyújtott középtávú fiskális tervét, amely egy fenntartható államadósság-csökkentési pályát hivatott felvázolni alapesetben egy négyéves időszakban. Mivel a magyar terv elbírálása jelenleg is folyik, az Európai Bizottság magyar kormányhoz intézett ajánlása a testület által felállított négyéves (adósságcsökkentési) referenciapályán és a legfrissebb adatokon alapul.
Ehhez kapcsolódóan: Ismét meglódult az infláció
Komoly minőségi kifogások a magyar középtávú tervvel szemben
A testület a magyar mellett a spanyol terv kiértékelésével sem készült el. Bennfentes forrásaink szerint a magyar középtávú tervvel szemben komoly minőségi kifogások is felmerültek. Az első benyomások szerint nem követi a javasolt számítási módszereket, ezért elbírálása nehéz feladat elé állíthatja a bizottsági szakértőket.
A deficiteljárás hivatalosan nyáron vette kezdetét hét uniós tagállammal, köztük Magyarországgal szemben a szabályok által megengedettnél magasabb, Magyarország esetében jóval magasabb (2023-ban 6,7 százalékos, 2024-ben várhatóan 5,4 százalék körüli) államháztartási hiány miatt. Romániával szemben a már több éve tartó, de a Covid miatt hosszabb időre befagyasztott eljárás folytatását javasolta a testület.
Mivel időközben megreformálták a stabilitási és növekedési paktum adósságra vonatkozó szabályait, a konkrét bizottsági ajánlások bemutatásával megvárták, amíg az új szabályokkal összhangban a tagállamok beterjesztik – alapesetben egy négyéves időszakra vonatkozó – államadósság-csökkentési terveiket (ez az úgynevezett középtávú fiskális terv).
A kormány szigorúbb volt magához
Mint hétfőn megírtuk, a kormány rendhagyó módon a bizottsághoz képest korábbi időpontban, egy évvel előbb, azaz 2026 végéig kívánja megszüntetni a túlzott mértékű hiányt. Más kérdés, hogy – mint a közelmúltban bemutatott őszi gazdasági előrejelzésből kiderült – a kormány növekedési prognózisa túlzottan optimistának tűnik a bizottságéhoz képest: utóbbi 2025-ben csak 1,8 százalékos GDP-növekedéssel számol, a kormány ennek majdnem a duplájával.
Magyarország valamivel több mint tíz év után kerül vissza a deficiteljárásba, amely az uniós csatlakozás után rögtön megindult, és kormányokon átívelően egészen 2013-ig tartott. Ehhez az is kellett, hogy az Európai Bizottság 2012-ben belengette a kohéziós politikai források bizonyos részének befagyasztását az Orbán-kormánynak, amely ezt követően meghozta a szükséges intézkedéseket az államháztartási hiány kiigazítására.
