Most még szép számokat produkál a 375 ezer főt foglalkoztató hazai építőipar, de már gyülekeznek a sötét felhők. Olyan drágák lettek az építőanyagok, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy elhalasztják az építkezést. Az új szerződések száma harminc százalékkal csökkent.
Márciusban az építőipari termelés volumene 10,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, havi alapon azonban csökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal, az index 5,7 százalékkal esett vissza februárhoz képest.
Az első negyedévben az építőanyagok jelentős drágulása miatt a szektor termelői árai 20,6 százalékkal nőttek. Ez a három-négyszerese az elmúlt évek elején tapasztalt, öt és kilenc százalék közötti árváltozásnak. Azoknál az építőipari anyagoknál bontakozott ki számottevőbb áremelkedés, amelyek előállításához az átlagosnál nagyobb energiafelhasználásra van szükség.
Kevesebb a megrendelés
A KSH adatai eközben az ágazat jövőjével kapcsolatban fontos számot közölt. E szerint a megkötött új szerződések volumene 30,2, százalékkal volt kisebb tavaly márciushoz képest.
„Még szép számokat produkál az ágazat a tavalyi és az idei év eleji megrendeléseknek köszönhetően, és arra számítok, hogy a második negyedév is hasonló lesz” – mondta a Szabad Európának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Koji László szerint az év második felében azonban csökkenés várható, így az év egészét tekintve arra számít, hogy stagnálni fog a hazai építőipar teljesítménye. Az ÉVOSZ elnöke szerint ez azt jelenti, hogy az építőipar továbbra is húzóágazat marad, amelynek termelési értéke mintegy 5500 milliárd forint lesz idén, és a szektorban dolgozó közel 375 ezer embernek nem lesz veszélyben az állása.
A 2023-as esztendő nagyban függ attól, hogy a kormányzat milyen beruházásösztönző programot hirdet meg a cégeknek, és megmaradnak-e, illetve lesznek-e újabb családtámogatási programok. „Ezek hiányában az építőipari termelés csökkenhet jövőre” – tette hozzá.
Koji László szerint kifutott a Zöld Otthon Program, amelynek során nagyon kedvezményes, 2,5 százalékos hitelt tudtak új építésű, környezetbarát lakást vásárolni a magánszemélyek.
„Márciusban és áprilisban még öt százalékon lehetett piaci kamatozású lakáshitelt felvenni a bankoktól, de a mostani hat-hét százalékos kamatkörnyezet már vízválasztónak tűnik. Ez egy olyan lélektani határ, amikor sokan átgondolják az új ingatlan vásárlását és építését” – mondta.
Még mindig kevés a szakember
A foglalkoztatási nehézségek továbbra is komoly kihívást jelentenek az ágazatnak. Az építőipari munkaerőpiacot 2022-ben is erősen sújtja a 2008–2014 évek intenzív munkaerő-elvándorlása, a munkaerő elöregedése és a generációváltás nehézségei, az iskolarendszerből kikerülő kevés szakember. A magyar munkaerő kevésbé mobil, mint más országoké, sokan nem hajlandók az országon belül sem költözni egy munkahelyért.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint érződik a változás az építőiparban, de nehéz megmondani, hogy ennek mi a pontos oka. „Lehet, hogy az építőanyagok drágulása, illetve hiánya, vagy a kamatemelések miatt a kivitelezések finanszírozása lett túl drága, ami visszavetheti az építési kedvet” – mondta.
Az elemző szerint ennek ellenére most még továbbra is emelkedő trend mutatkozik az építőiparban. Virovácz szerint a kormány tavaly év végén már több fontos beruházás elhalasztásáról döntött azért, hogy a költségvetés hiányát mérsékelje. „Ez tűnik a legfájdalommentesebb megoldásnak, hiszen nem érinti a lakosságot, a kormány tehát racionális megoldást választott a nem létfontosságú beruházások elhalasztásával” – tette hozzá.
Az elemző szerint magánberuházások oldalán azt látni, hogy a vállalatok építkezési kedve nem ment el. A külföldi cégek működőtőke-beáramlásának köszönhetően gyárak és logisztikai raktárak épülnek országszerte.
„A mostani adatokban még nem látni az építőanyagok és a finanszírozási költségek emelkedésének következményeit, de az év második felében már elképzelhető, hogy sokkal kevesebb új megrendelést fog adni a vállalati szektor a hazai építőiparnak” – tette hozzá.
Kakukktojásnak számít a lakossági szegmens, ezen elsősorban az új lakások építését kell érteni. A dráguló hitelkamatok és az építőanyagok árának emelkedése valószínűleg a lakosság építkezési, újlakás-vásárlási kedvét is csökkenteni fogja. „Az is drágítja az új lakások árát, hogy egyre szigorúbb energetikai követelményeknek kell megfelelni” – mondta az elemző.
Most még töretlen a trend
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában megállapította: a februári megugrás után márciusban sem tört meg az építőipar növekedési trendje, továbbra is erős a lendület az iparágban, annak ellenére hogy a drágulás is igen erőteljes, elsősorban az építőanyagok árának emelkedése miatt.
„Az építőipar legnagyobb problémája továbbra is az lesz, hogy szembenézzen az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal, ami láthatóan tovább gyorsul az energiaválság és az ukrán háború következményeként” – vélekedett az elemző. Miközben a kereslet rövid és középtávon továbbra is erős, Horváth András szerint a rekordmagas rendelésállomány kifutásával a magas árak következtében lassulás érkezhet az iparágba.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az árak emelkedése a vállalkozásokat és a háztartásokat az építkezések átgondolására késztetheti, illetve felülírhatja a vállalati beruházások megtérülését, azaz az ágazat jelentős áremelései már a jövőbeni termelést veszélyeztetik.
„Ezt mutatja az új szerződések volumenének csökkenése is, amiben szerepet játszik a háború miatti bizonytalanság, illetve az, hogy a konfliktus miatt az építőanyagok beszerzése bizonytalanná vált, ami tovább emelheti az árakat ” – tette hozzá.
A lakáspiacon eközben már elindult egy csökkenő trend. A Duna House (DH) becslése szerint áprilisban 11.911 ingatlan adásvétel bonyolódott Magyarországon, ez a tavaly áprilishoz hasonlítva 12 százalékos csökkenés, míg az idei márciushoz képest 18 százalékos visszaesés.
Az elemzők szerint a jelzáloghitel-piac az ingatlanpiaccal ellentétben még áprilisban is jelentősen bővült, a Duna House pénzügyi részlegének adatai alapján 120 milliárd forint volumen becsülhető. Az előző hónaphoz és az előző év ugyanezen időszakához hasonlítva ez több mint tízszázalékos emelkedés, amelyhez a zöldhitel utolsó aktív időszaka is hozzájárult.
