Pártpolitikai utak közpénzből; miért kapaszkodik lassan egyedüliként a kormány az orosz gázba?; idén már nem lesz pedagógus béremelés - ezek voltak legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában.
A keddi amerikai félidős választások meghatározzák a két év múlva a Fehér Házért folytatott küzdelmet is, így fontosak a leszűkült nemzetközi mozgásterét Trump sikeres visszatérésével bővíteni akaró Orbán Viktornak is.
Hajszálon múlhat, hogy melyik párt szerez többséget a törvényhozás két házában. Ha a Szenátusban a republikánusok kerekednek felül, akkor kétségessé válik a demokrata Biden elnök által kinevezett bírák megszavazása, akik fontos kérdésekben hoznak precedens értékű ítéleteket.
Azt a bizottságot biztosan feloszlatják, amely a Kongresszus ostromát vizsgálja. A republikánus jelöltek 51%-a ugyanis erősen trumpista, sőt, azt vallja, hogy elcsalták a 2020-as választásokat. Várható az is, hogy csökkentik az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Ha mégsem szerepelnek ilyen jól a republikánusok, akkor esetleg felbátorodnak Trump potenciális kihívói a pártban.
Elemzők szerint a mostani választás után Amerikának újból meg kell küzdenie azzal, hogy a jelöltek elfogadják-e a szavazás kimenetelét, illetve a polgárok elhiszik-e a kihirdetett eredményt.
A november 8-i hivatalos szavazási nap előtt már több mint 42 millióan szavaztak személyesen, vagy levélben.
Barátkozás Trumppal közpénzből
Augusztusban az Egyesült Államokba utazott Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter. Találkoztak Donald Trumppal a volt elnök New Jersey-ben lévő birtokán, majd Orbán továbbutazott Dallasba, ahol beszédet mondott a CPAC konzervatív konferencián. Az útra komoly delegáció utazott ki a Magyar Honvédség csapatszállító gépén – ez derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszából, amelyet Ujhelyi István EP-képviselő, az Esély Közösség alapítójának közérdekű adatigénylésére adott a minisztérium, és amit lapunk írt meg.
21 fős delegáció és 11 biztonsági személy amerikai útját fizette a magyar állam, és az úgynevezett honvédségi csapatszállítóval, valójában kormánygéppel utaztak. Ujhelyi szerint pártpolitikai programról volt szó, amelyet az adófizető magyar állampolgárok finanszíroztak.
Egyéb részletek is kiderültek a Magyar Hang adatigénylése nyomán, és nem csak az amerikai útról. Orbán Viktor jelentős kísérettel ugyanis Bécsbe is elutazott júliusban, és ahelyett, hogy tárgyalása után aznap hazajött volna, egy éjszakát egy luxusszállodában töltöttek – ahogy ezt akkor megírta az Azonnali.
A Magyar Hang szerint a luxusszállodában legóvatosabb becslés szerint 3,8 millió forintot hagyhatott ott a kormány – vagy 6,5 milliót, ha Orbán Viktor a szálloda Prince of Wales nevű lakosztályát választotta. Arról nincs információnk, hogy a kíséret többi tagja visszatért-e Budapestre, vagy egy másik, valamivel olcsóbb bécsi szállodában húzta meg magát.
Az Átlátszó a Dassault Falcon X7 kormánygép üzemeltetési költségei alapján úgy becsülte, hogy az amerikai látogatás 57 millió forintnyi közpénzt égetett el.
Végeredményben a bécsi és amerikai utak az ismert adatok alapján legalább 70-80 millió forintjába kerülhettek az adófizetőknek.
Kihunyt a fény: bezár a Tungsram is
Alapos elemzésben foglalkoztunk a magyar kormány orosz energiapolitikájával - ami valójában a magyar kormány szinte kizárólagos energiapolitikáját jelenti.
Az uniós tagállamok közül Magyarországot hozná a legnehezebb helyzetbe az orosz gázcsap teljes elzárása. Érthetetlen viszont, hogy miközben a régió más országai megkezdték a leválást az orosz földgázról, addig a magyar kormány mintha egyre görcsösebben kapaszkodna az idő előrehaladtával egyre nagyobb geopolitikai és egyéb kockázatoknak kitett orosz gázimportba.
Nagy kockázatot vállal ezzel, hiszen az energiát szállító infrastruktúra egy része háború sújtotta területen halad keresztül, és – ahogy az nemrég az Északi Áramlat gázvezetékeivel is megtörtént – bármikor és bárhol szabotázsakciók célpontjává is válhat, aminek kockázata alól még a mostanra jószerével egyetlen működő déli irányból érkező gázútvonal sem mentesül.
A magyar miniszterelnök politikai lépéseit is az a szándék határozza meg, hogy az égvilágon semmi se veszélyeztesse az orosz gázszállításokat, jóllehet a kockázatokra csak elég mérsékelt ráhatása van. Az Európai Tanács októberi ülésén egy bennfentes forrás szerint Orbán Viktor azt mondta a kollégáinak, hogy Moszkva világosan a tudomására hozta: ha egyoldalúan megváltoztatjuk a hosszú távú gázszállítási szerződést, elzárja a gázcsapot.
A napokban dönthet a kormány újabb hatósági árak bevezetéséről mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Olyan termékekről van szó, melyek 40 százalék felett drágultak, és itthon is előállíthatók. Ilyen például a tojás, a kenyér vagy a margarin és a vaj.
Sikertelen volt a Tungsram csődeljárási tárgyalása a hitelezőkkel, felszámolás alá fog kerülni a cég – erősítette meg a Mércének a Tungsram képviselője.
A Fehérvár és a Honvéd stadionja már biztos, hogy bezár télre, de kisebb városok és klubok is hasonló döntést hoztak vagy fontolgatnak, írtuk meg körképünkben. Az új stadionokban kiépített, hatalmas energiaigényű pályafűtés és gyepnapoztatás tervezésekor még senki sem kalkulált az energiaárak elszállásával, ezért most sok helyen nagy bajban vannak – mondták szakértők a Szabad Európának. A Magyar Labdarúgó Szövetség egyelőre kivár bármilyen döntéssel, de elképzelhető, hogy a (MLSZ) márciusra halasztja az NB I-es szezon kezdetét.
Nem csak a foci, hanem minden teremsport megszenvedheti a telet a fedett sportcsarnokok energiaszámlái miatt. Számos vidéki városban leállhat a kosárlabda és a kézilabda fűtött csarnok híján, mert 15-16 fokban játszani sérülésveszélyes. Itt is előfordulhat, hogy több város összefog, egy csarnokot fűtenek ki, és ott lesznek a mérkőzések.
Debrecenben január 1-jétől minden trolibuszjárat helyett autóbuszok közlekednek majd, hétvégén pedig az 1-es és 2-es villamosvonal teljes szakaszán villamospótló autóbuszok szállítják az utasokat.
A mozgósítás miatt tömegesen házasodnak és végrendelkeznek az oroszok
„Futószalagon adjuk össze őket, egyszerre több párt” – mondta a Szabad Európának egy helyi orosz politikus. Beszél arról is, hogy a mozgósított katonák sorban állnak a közjegyzői irodák előtt, hogy végrendeletet nyújtsanak be, mielőtt elvinnék őket.
Amióta Putyin bejelentette a mozgósítást, gyakorlatilag az ország minden régiójában megugrott a házasságkötések száma. A legtöbb régióban a mozgósított katonák még aznap megházasodhatnak, amikor benyújtják a papírokat. Egyes régiók buszokat szerveztek, hogy a katonákat és menyasszonyukat a gyűjtőbázisokról a legközelebbi házassági anyakönyvi hivatalba szállítsák, míg máshol ideiglenes házasságkötő-termeket rendeztek be a bázisokon.
„A mozgósítás egy kicsit ijesztő – mondta a Szabad Európa orosz regionális hírszolgálatának egy fiatalasszony, aki 19 éve él együtt párjával, két gyerekük van, és most összeházasodtak. – Bármi megtörténhet vele. Mindenesetre a törvényesen házas feleségeknek több joguk van, ezért úgy döntöttünk, hogy hivatalossá tesszük a kapcsolatunkat.”
A feleségek hétmillió rubelig (115.000 dollárig) terjedő kifizetésre jogosultak, amennyiben férjük elesik, vagy hárommillió rubelig, ha megsebesülnek a harcban. Az állam fizeti a házastársak szállítását és szállását is, hogy meglátogathassák a sebesülteket a kórházban. A mozgósított katonák családja számára pedig régiótól függően ötvenezer és százötvenezer rubel (815 és 2450 dollár) közötti egyszeri kifizetés jár.
Kijev polgármestere figyelmeztette a lakosokat: fel kell készülniük arra, hogy áram, víz és fűtés nélkül maradhatnak télen, ha Oroszország továbbra is támadja az ország energetikai rendszereit.
Jelenleg mintegy 4,5 millió ember él áram nélkül Ukrajnában. Fotógalériánkban megmutatjuk, hogy hogyan.
Idén már nem kapnak béremelést a pedagógusok
Több mint két hónap után ismét tárgyalóasztalhoz ül a pedagógus-szakszervezetekkel a kormányt képviselő, köznevelésért felelős államtitkár – írtuk meg. A szakszervezetek továbbra is 45 százalékos béremelést követelnek, a kormány közben tízről 21 százalékra emelte ajánlatát jövőre, de hivatalosan erről még nem tárgyaltak.
Augusztus 30-án találkoztak utoljára. Azóta a szakszervezetek kétszer is írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy folytatódjanak a tárgyalások, mert a törvény is előírja, hogy sztrájk alatt folyamatosan együtt kell működni, márpedig a szakszervezetek határozatlan idejű sztrájkot hirdettek.
A követeléseik változatlanok: azonnali, legalább 45 százalékos béremelés a tanároknak; 130 százalékos emelés a közalkalmazotti bértábla béreire a nem pedagógus munkakörökben; a heti 22 óra kötelező óraszám visszaállítása és a helyettesítések, túlórák kifizetése; a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók önállóan végzendő gyermekfelügyeletre.
A kormány szerint idén nem lesz semmilyen béremelés, a többi sztrájkkövetelésünkben sem történt semmilyen előrehaladás –mondta Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának vezetője az Oktatási Hivatalban tartott hétfői sztrájktárgyalás után a Telex szerint.
Veerle Nuyts, az Európai Bizottság szóvivője azt mondta a Bloombergnek, hogy a november 22-i európai bizottsági ülés lehet az az alkalom, amikor elfogadhatja a magyar helyreállítási tervet a testület és ezt követően küldené majd a tagállamokat tömörítő Tanács asztalára jóváhagyásra.
December 19-re mindenképpen oda kellene kerülnie a Tanács asztalára a magyar program jóváhagyásáról szóló előterjesztésnek, mert enélkül Magyarország a neki járó 5,8 milliárd eurónyi támogatás legalább 70%-át végleg elveszítené.
Úgy tűnik, nem volt elég az eddigi 17 vállalás, a magyar kormány kénytelen volt újabb engedményeket tenni az Európai Bizottságnak, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ezúttal a helyreállítási alap forrásai. A kiszivárgott részletek szerint éppen azoknak a szabályoknak a módosítását vállalná, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat. A kormánymédiában hetek óta támadott Országos Bírói Tanács erősödhet, és még jobban ellenőrizheti a kormányhoz lojális Varga Zs. András kúriai elnök hatalmát.
A Politico brüsszeli kiadása kiszivárogtatta (mi a hvg.hu nyomán szemlézzük), hogy a magyar kormány átfogó igazságügyi reformokat javasolt a Covid utáni helyreállítási alap gigantikus, 7,2 mililárd eurós támogatásáért cserébe.
A kiszivárgott javaslatok közül a legszembetűnőbb az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreinek megerősítése: az OBT több esetben is megkerülhetetlen lesz az igazgatással kapcsolatos döntéseknél mind az alsóbb fokú bíróságokon, mind pedig a Kúrián.
Az OBT kötelező erejű véleményt adhatna a Kúria elnökének jelölt személy alkalmasságáról is. Emlékezetes, hogy Varga Zs. András 2021-ben bírói tapasztalat nélkül úgy került a Kúria élére, hogy az OBT tagjai majdnem egyhangúlag ellene szavaztak. Mivel Kúria-elnök lett, ez kissé eső után köpönyegnek tűnő vállalás.
A kormány azt is vállalná, hogy közhatalommal bíró szervek többé nem támadhatnak meg jogerős bírósági ítéleteket a kormányhoz lojális Alkotmánybíróságon.
Varga Zoltánt, a 24.hu-t is kiadó Central Médiacsoport tulajdonosát és vezérigazgatóját hétfőn gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt.
Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő fordult tavaly az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, majd pár hónappal később a NAV-nál tett feljelentést. A Varga kihallgatásával párhuzamosan megjelentetett Magyar Nemzet cikk szerint a feljelentésben az szerepel, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek 2020. áprilisi eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését.
Varga Zoltán panasszal élt a gyanúsítás ellen.
További jó napot kívánok!
Kerényi György
