Legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában: sztrájk, egész nap tüntetések a közoktatás válsága miatt; több mint kilencszázezren élnek olyan körzetben, ahol nincs betöltve a háziorvosi praxis; a parlamenti többség felpuhított egy új korrupcióellenes törvényt, amelyet az EU-nak ígért be a kormány.
Miután a kormány a pedagógusokkal folytatott vita eszkalálása mellett döntött azzal, hogy tanárokat rúgatott ki egy tankerületi központ illetékeseivel, a tanárok, diákok és szülők jelentős része is megmozdult. Szerdán Budapesten és több vidéki városban is tüntetések lesznek és zajlanak.
Több kilométeres élőlánc volt szerda reggel Budapesten, ahol mentősök, autósok és BKV-sofőrök dudálással jelezték szolidaritásukat.
A tervek szerint szerda reggel a Vörösmarty gimnázium 23 tanára is részt vesz egy flashmobban a Madách téren. Korábbi, hasonló polgári engedetlenségért már mindannyian megkapták a Belső-Pesti Tankerületi Központ figyelmeztetését, hogy ha folytatják, elbocsátják őket, ennek ellenére az újabb tiltakozás mellett döntöttek – írtuk meg.
Ujhelyi felmondott
Miután vasárnap nyílt levélben jelentette be Ujhelyi István, hogy közel harminc év után kilép az MSZP-ből, távozása okairól egyedül a Szabad Európának nyilatkozott. Ez már nem az ő, hanem Molnár Zsolt pártja, mondta, és arról is beszélt, hogy szerinte mások is kiléphetnek az MSZP-ből a következő hetekben.
Az MSZP közleményben reagált kilépésére, amelyben az EP-mandátum visszaadását és „a szocialista párt felé az elmúlt években felhalmozott jelentős tartozásának” rendezését kérték. Ujhelyi pitiánernek nevezte a közleményt, jelezte, mandátumáért megdolgozott, nem adja vissza, tartozását pedig rendezte, mert kilépése előtt átutalt az MSZP Szolidaritási Alapjába egy jelentősebb összeget.
Molnár Zsolt szerint meggondolatlanul, érzelmi alapon döntött Ujhelyi István. Molnár továbbra is csak pártigazgató akar lenni, mondta a Telexnek. Ez a poszt valójában a párt operatív vezetőjét jelenti, akit nem a kongresszus vagy a választmány, csak az elnökség választ meg.
Nincs megélhetési válság, csak kiskosztümben állnak sorban az emberek ingyen ételért
Mára több mint kilencszázezer magyar él olyan körzetben, ahol nincs betöltve a háziorvosi praxis – mutattuk meg látványos infografikákon és térképeken is a magyarországi alapellátás helyzetét.
Ha igaz a Medical Online által megszellőztetett kormányzati egészségügyi reformtervezet, akkor Pintér Sándor vezénylésével a betöltetlen praxisok egy-két tollvonással eltűnnek majd, anélkül hogy egyetlen új orvos is megjelenne. Ugyanis a körzethatárok átalakításának és kijelölésének joga az önkormányzatoktól az Országos Kórházi Főigazgatósághoz kerülne, praxiskezelő venné át a betöltetlen körzeteket is. A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel, a csoportpraxisok kialakításának lehetőségét pedig törölnék az alapellátási törvényből.
A növekvő infláció és a megemelkedett rezsiszámlák egyre nagyobb terhet rónak a társadalom legszegényebb rétegeire, és ezt már a segélyszervezetek is megérzik – számolt be róla a Telex. Miközben augusztus közepe óta egyre többen kérnek tőlük anyagi segítséget vagy állnak sorba étel- és ruhaosztásaikon, a szervezetek kettős szorításban küzdenek. Az áremelkedések őket is sújtják, és már készülnek rá, hogy megfogyatkoznak az adakozó kedvűek, így egyre kevesebb adományból kell kielégíteniük az egyre nagyobb igényeket.
Ha szerda estig nincs megegyezés az FKF-fel, akkor a katasztrófavédelem segítségét kéri a főváros – mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a szemétszállítók sztrájkja kapcsán. Megértik a munkavállalókat, mondta, mert a megérkezett rezsiköltségek valóban lenullázták az idén kapott 15 százalékos béremelést.
Pénz jön az EU-tól, de egy nekik ígért törvényt felvizezve fogadott el a parlament
Az EU27-ek elfogadták közös álláspontjukat az új pénzügyi alapot is magában foglaló tervről, amelynek célja a különösen orosz forrásból származó fosszilisenergia-import csökkentéséhez szükséges energetikai beruházások finanszírozása. (Egyedül Szlovákia tartózkodott.)
A REPowerEU-ról szóló, májusi bizottsági javaslattal összehasonlítva magyar szempontból a legkedvezőbb változás, hogy a húszmilliárd eurós pénzügyi keretből a hazánkra jutó rész duplájára nő, 346 millió euróról 701 millió euróra – írtuk meg.
A húszmilliárd euró friss pénz csak töredéke annak az Európai Bizottság által háromszázmilliárd euróra becsült összegnek, amely az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentéséhez, majd 2026–2027-ig a teljes megszüntetéséhez szükséges.
Úgy fogadta el hétfőn a kormánytöbbség a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását, hogy a Törvényalkotási bizottság az utolsó pillanatban minden egyeztetés nélkül még szinte teljesen átírta a jogszabályt. A Fidesz szerint minden az Európai Bizottság kérésére történt, a bizottság megkeresésünkre nem kommentált.
A kormány több komoly jogalkotási döntésben egyezett meg az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy Magyarország hozzájusson a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis enyhítésére létrehozott uniós helyreállítási alap (RRF) forrásaihoz. Ezek egyike volt, hogy a kormány vállalta: úgy módosítja a hazai büntetőeljárási szabályokat, hogy korrupciós ügyekben legyen lehetőség bírói felülvizsgálatra abban az esetben, ha a rendőrség vagy az ügyészség megszünteti/megtagadja a nyomozást, illetve a vádemelést.
Az ugyanis az EB részéről is évek óta ismétlődő kritika volt, hogy a Polt Péter vezette ügyészség feltűnően nagy arányban tagadja meg a vádemelést olyan korrupciós ügyekben, amelyek érintettjei kormányközeli szereplők.
A törvényjavaslaton utolsó pillanatban megejtett változtatások nagy része felpuhítja a szabályozást (részletesen itt olvashatják), ezért mondhatta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International korrupcióellenes civil szervezet jogi vezetője, hogy „ettől a törvénytől nyugodtan alhatnak a korruptak, nem fogja elriasztani őket attól, hogy megtegyék, amit terveztek”.
Ráadásul a törvénymódosítást hétfőn sürgősséggel fogadta el a parlament (ez volt az egyetlen törvény, amelyről aznap szavaztak), mert kedden már azt szavazta meg a Fidesz–KDNP, hogy a jogszabályt az Alkotmánybíróság elé terjesszék. Így még az is elképzelhető, hogy az AB visszadobja az egészet az Országgyűlésnek, és akkor nem a kormány miatt nem sikerül teljesíteni az EU felé tett vállalást.
A szlovén parlament kedden módosította a családtörvényt: beiktatta az azonos neműek házasságát és az azonos nemű párok örökbefogadási lehetőségét is. A jogszabályt 48 igen és 29 nem szavazattal fogadták el – számolt be erről az RTV szlovén közszolgálati televízió.
A módosított törvény a házasságot két személy szövetségeként határozza meg, és lehetővé teszi az azonos nemű házastársak számára, hogy ugyanolyan feltételekkel fogadjanak örökbe gyermeket, mint a nem azonos nemű párok.
További jó napot kívánok!
Kerényi György
