A november 5-i amerikai választások előtti első és valószínűleg egyetlen elnökjelölti vitán Kamala Harris és Donald Trump többek között az ukrajnai és a gázai konfliktus ügyében is szópárbajt vívott.
Sokak meglepetésére a vita a két ellenfél kézfogásával kezdődött, miután Harris odalépett Trumphoz, és bemutatkozott, ugyanis eddig nem került sor köztük személyes találkozóra. Ezután azonban gyorsan heves szócsatába fordult át az esemény.
Harris szégyennek nevezte és azzal vádolta riválisát, hogy kész lenne feladni Ukrajna támogatását Vlagyimir Putyin orosz elnök kegyeiért, míg Trump azt állította, hogy a jelenlegi alelnök gyűlöli Izraelt, amit ő határozottan visszautasított.
Egyikük sem mondott konkrétumokat arra vonatkozóan, hogyan próbálnának meg véget vetni az ukrajnai és a gázai konfliktusnak, azonban az egykori amerikai elnök azt hangoztatta, hogy amennyiben megválasztják, még hivatalba lépése előtt véget vet a háborúnak Ukrajnában.
Ez egyébként sértené azt a történelmi doktrínát, amely kimondja, hogy egyszerre csak egy elnök lehet, így a külpolitikai döntések meghozatala a hivatalban lévő, nem pedig a megválasztott elnök jogkörébe tartozik. „Szeretném rendezni az ukrajnai háborút. Még azelőtt elintézem, hogy elnök lennék – mondta Trump. – Azt akarom, hogy véget érjen a háború. Életeket akarok menteni” – tette hozzá.
Donald Trump Orbán Viktorról
„Hadd mondjak valamit a világ vezetőiről. Orbán Viktor az egyik legtekintélyesebb férfi, erős embernek nevezik. Kemény ember. Okos. Magyarország miniszterelnöke. Azt kérdezik, miért robbant fel az egész világ? Három évvel ezelőtt nem ez volt. Miért robbant fel? Azt mondta, azért, mert Trump kellene vissza elnöknek. Féltek tőle. Kína félt tőle. Én nem szeretem a félelem szót használni, de most őt idézem. Kína félt tőle. Észak-Korea félt tőle. Nézzék meg egyébként, hogy mi folyik Észak-Koreában. Azt mondta, hogy Oroszország fél tőle. Én véget vetettem az Északi Áramlat 2 vezetéknek, majd Biden visszaállította az első napon, miközben leállította a legnagyobb csővezetéket az országunkban. Véget vetett ennek. De azt hagyta, hogy az oroszok olyan vezetéket építsenek, amely egész Európát átszeli, és Németországba vezet. A világ legnagyobb vezetékét. Nézze, Orbán Viktor mondta. Azt mondta, hogy a legjobban tisztelt és a legrettegettebb ember Donald Trump. Nem voltak problémáink, amikor Trump volt az elnök. De ha ez a gyenge, szánalmas ember, akit néhány hónappal ezelőtt egy vitán láttak, nem lett volna ott, most ő indulna helyette. [Harris] nem kapott szavazatokat, ő viszont 14 millió szavazatot kapott.”
Harris azzal vádolta Trumpot, hogy azért tudna gyorsan véget vetni a konfliktusnak, „mert egyszerűen feladná”. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok szövetségesei hálásak azért, hogy nem az ellenfele az elnök, továbbá a világtörténelem legerősebb katonai szövetségének számító NATO fontosságáról beszélt.
Trump kétszer is elutasította annak kimondását, hogy szerinte Washingtonnak az az érdeke, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. A jelöltek olyan kulcsfontosságú belpolitikai kérdésekről is vitáztak, mint a gazdaság, a bevándorlás és az abortusz. Harris a középosztályt célzó adócsökkentést ígért, és azt mondta, hogy szorgalmazni fogja az abortuszhoz fűződő jog szövetségi szintű garanciájának visszaállítását, Trump pedig arról, hogy az általa javasolt vámok segítenének abban, hogy az Egyesült Államok ne hagyja, hogy a szövetségesek becsapják a kereskedelemben.
A demokrata párti jelölt felszólalt Trump azon tervei ellen, amelyek alapján magas vámokkal sújtaná a külföldi árukat, ami szerinte pusztán a középosztály terheit növelné; ehelyett a családoknak és kisvállalkozásoknak nyújtandó adókedvezmények szükségességét hangoztatta.
A milliárdos üzletember bírálta Harrist a mostani ciklusban megugró infláció miatt, bár túlbecsülte az áremelkedés mértékét. „Az infláció katasztrófa volt az emberek, a középosztály és minden osztály számára” – húzta alá.
