A védőoltásoknál kialakult egyenlőtlenség lehet az egyik legnagyobb akadálya a gazdasági növekedésnek, áll az OECD jelentésében. Sok szegényebb országban még mindig jelentős a járványveszély, ami új koronavírus-mutációk megjelenéséhez és növekvő szegénységhez vezethet.
Az OECD vezető közgazdásza, Laurence Boone hétfőn ismertette a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legfrissebb előrejelzésének eredményeit. Mint mondta, a világgazdaság teljesítménye „az elmúlt hónapokban jelentősen javult, a kilátások egyre derűsebbek (…) az egészségügyi helyzet azonban továbbra is bizonytalan”.
Nagymértékű, de egyenlőtlen növekedés
Az OECD jelentése szerint a gazdaságilag leginkább fejlett országokban komoly eredményeket értek el a gazdaság helyreállítását célzó kormányzati csomagok, amelyek a leggazdagabb országokat újra növekedési pályára állították. Ez alapján az OECD globálisan 5,8 százalékos GDP-növekedésre számít az idei évben, ez optimistább becslés, mint a tavaly év végi, 4,8 százalékos előrejelzésük. Tavaly a világgazdaság 3,5 százalékkal esett vissza, az OECD jóslata alapján ezt az 1973 óta látott legnagyobb mértékű bővülés követheti.
Bár a világszervezet szerint a világ országainak nagy része 2022 végéig eléri a pandémia előtti GDP-t, ez, mint írják „messze nem elég”. A szervezet szerint a gazdaság talpra állását számos tényező fenyegeti világszerte. A fejlett gazdaságok gyors növekedése mellett a szegényebb országok még inkább leszakadhatnak, mivel nincs elég tőkéjük gazdaságélénkítő programokra, és az őket sújtó vakcinahiány miatt ki vannak téve a Covid egy újabb hullámának.
Probléma a vakcinanacionalizmus
„A növekedést ismét gyengítheti a vírus, és ennek hatásait a korábbiaknál is nehezebben lehet enyhíteni, ami a súlyos szegénység növekedéséhez vezethet” – áll az OECD jelentésében. A szervezet szakértői bírálják a fejlett gazdaságokat, amiért a szükségesnél jóval nagyobb készleteket halmoznak fel Covid-vakcinákból, miközben a szegényebb államok alig tudják beszerezni az oltóanyagokat. Az OECD szerint az oltások, tesztek és más orvosi eszközök megosztása a fejlődő országokkal jóval kevesebbe kerülne, mint a határok zárva tartása.
Néhány hete a WHO epidemiológus szakértője ugyanezt a problémát emelte ki jelentésében: mint írta, a gazdag országok eddig 4,3 milliárd dózisnyi oltást előrendeltek, annak ellenére, hogy csak 1,16 millió embert kell beoltaniuk. A WHO ezért azt javasolta, hogy ha már sikerült elfogadható mértékben átoltaniuk a társadalmat, 2021 szeptemberéig ajánljanak fel a fennmaradó oltásokból egymilliárdot a szegényebb országoknak.
