A digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály hatálybalépésével az internetes felhasználók jogai jelentős mértékben bővülnek a sokáig korlátok nélkül működő nagy online platformokkal szemben. Az új szabályok szigorú érvényesítése a nemzeti digitális szolgáltatási koordinátorok feladata lesz.
Február 17-én hatályba lépett az első olyan jogszabály a világon, amely szigorúan szabályozza és egyúttal korlátozza a virtuális térben működő óriásplatformok tevékenységét, az eddiginél sokkal nagyobb fokú védelmet biztosítva a fogyasztóknak a csalásokkal vagy a személyes adataikkal való visszaélésekkel szemben.
Az európai fogyasztóvédők elégedettek
„Az internetet túl hosszú időn keresztül kiszolgáltatva hagyták a big tech szeszélyeinek. A digitalis szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) jobb védelmet nyújt majd a fogyasztóknak, nagyobb választási lehetőséget kínálva fel számukra például a személyes adataik nagyobb fokú védelmével. A gyermekek adatait a jövőben tilos lesz célzott reklámokra és hirdetésekre felhasználni. A legfontosabb most, hogy a tagállamok felállítsák azokat a felügyeleti szerveket, amelyek a jogszabály betartatásáért lesznek felelősek, és ellássák ezeket a szükséges forrásokkal” – szögezte le Ursula Pachi, az európai fogyasztóvédelmi szervezet főigazgató-helyettese.
Az új szabályok értelmében az ötven főnél kevesebb személyt foglalkoztató és 10 millió euró alatti éves árbevétellel rendelkező kis- és mikrovállalkozások kivételével minden olyan online platformnak, amelynek felhasználói az EU-ban vannak, intézkedéseket kell végrehajtaniuk a következők érdekében:
- A jogellenes tartalmak, áruk és szolgáltatások elleni küzdelem: az online platformoknak eszközöket kell biztosítaniuk a felhasználók számára ahhoz, hogy jelezzék a jogellenes tartalmakat, beleértve az árukat és szolgáltatásokat is. Az online platformoknak együtt kell működniük a „megbízható bejelentőkkel”, a szakosodott szervezetekkel, amelyek értesítéseit a platformoknak prioritásként kell kezelniük.
- A kiskorúak védelme: beleértve a profilalkotáson vagy személyes adataikon alapuló reklámokkal való megcélzásuk teljes tilalmát.
- A felhasználók tájékoztatása az általuk észlelt hirdetésekről, például arról, hogy a hirdetéseket miért mutatják be nekik, és ki fizet a hirdetésért.
- Betiltják a felhasználókat célzó, érzékeny adatokon, például politikai vagy vallási meggyőződésen, szexuális preferenciákon stb. alapuló hirdetéseket.
- Indokolás adása a tartalommoderálási döntések – pl. tartalomeltávolítás, fiókfelfüggesztés stb. – által érintett felhasználó számára és az indokolás feltöltése a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály átláthatósági adatbázisába.
- Hozzáférés biztosítása a felhasználók számára a tartalommoderálási döntések megtámadására szolgáló panasztételi mechanizmushoz.
- Legalább évente egyszer jelentés közzététele a tartalommoderálási eljárásaikról.
- Egyértelmű szerződési feltételek biztosítása a felhasználó számára, amelyek tartalmazzák azokat a fő paramétereket, amelyek alapján a tartalom ajánlórendszere működik.
- Kapcsolattartó pont kijelölése a hatóságok és a felhasználók számára.
- Az online platformok mellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a tárhelyszolgáltatásokra (pl. felhőalapú szolgáltatásokra vagy doménnévrendszerekre, a felhasználókat a kért weboldalcímekkel összekapcsoló háttérszolgáltatásokra), valamint az online közvetítőkre (pl. internetszolgáltatókra vagy doménre) is vonatkozik.
Nemzeti digitális szabályozók védik majd a fogyasztókat a platformok túlkapásaitól
A nem online óriásplatformként vagy online óriásplatformként kijelölt platformokat tagállami szinten egy nemzeti digitális szolgáltatási koordinátorként (DSC) eljáró független szabályozó fogja felügyelni. A DSC-k felelőssége lesz annak biztosítása, hogy ezek a platformok betartsák a szabályokat a területükön létrehozott platformok tekintetében.
A gyakorlatban a digitális szolgáltatási koordinátorok az első olyan „kikötők”, ahol a felhasználók panaszt tesznek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály bármely platform – többek között nem online óriásplatformok és online óriásplatformok – általi megsértésével kapcsolatban. A digitális szolgáltatások koordinátora adott esetben továbbítja a panaszt a platform székhelye szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának.
Az új felügyelő hatóságoknak erős vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel kell rendelkezniük annak biztosítása érdekében, hogy a területükön letelepedett szolgáltatók megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály feltételezett megsértését követően ellenőrzéseket rendelhetnek el, bírságokat szabhatnak ki a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak nem megfelelő online platformokra, és ideiglenes intézkedéseket hozhatnak a közszféra súlyos sérelmére.
A digitális szolgáltatási koordinátorok és az Európai Bizottság létrehoznak egy független tanácsadó csoportot, a Digitális Szolgáltatások Európai Testületét annak biztosítása érdekében, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt következetesen alkalmazzák, és hogy a felhasználók uniószerte ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzenek, függetlenül attól, hogy hol telepedtek le az online platformok.
Az Európai Bizottság 2024 márciusában iránymutatást kíván elfogadni a választási folyamatokra vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedésekről.
Online óriások a Wikipédiától a Pornhubig
Mostanáig 20 online óriásplatformot és 2 nagyon népszerű online keresőmotort vettek nyilvántartásba, amelyek szolgáltatásait havonta legalább 45 millió aktív felhasználó veszi igénybe. A nyilvántartásba vett vállalatok:
Online óriásplatformok:
- Alibaba AliExpress
- Amazon Store
- Apple AppStore
- Booking.com
- Google Play
- Google Maps
- Google Shopping
- Snapchat
- TikTok
- Wikipédia
- YouTube
- Zalando
- Pornhub
- Stripchat
- XVideos
Nagyon népszerű online keresőmotorok:
- Bing
- Google Search
