Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Határon túl is a veszéllyel kampányoltak: az RMDSZ rekordot döntött, a szlovákiai Magyar Szövetség nem szerzett EP-mandátumot


Orbán Viktor erdélyi villámlátogatáson Nagyszalontán 2024. június 3-án
Orbán Viktor erdélyi villámlátogatáson Nagyszalontán 2024. június 3-án

Az egyik ellenség bevált, a másik nem. Szlovákiában etnikai béke van, a Fidesz-témákkal kampányolás pedig nem hozott sikert a magyar pártnak. A romániai RMDSZ-nek viszont bejött a szélsőséges román nacionalista párttal való riogatás – amelyik ugyanabba az EP-frakcióba tart, ahová a Fidesz.

A választás másnapján, hétfőn Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatót tartott Kolozsváron. (Vele készült interjúnkat külön cikkben, itt olvashatják.) Érthetően elégedett volt a sikerrel. Erős üzenetet küldtünk, erős közösség vagyunk, erős hangunk lesz Brüsszelben – mondta. Egyszer sem mondta ki a béke vagy a háború szót.

Berényi József, a Magyar Szövetség (MSZ) elnöke (vele is készült interjú, Kelemen Hunoré mellett olvashatják) a választás után bejelentette, hogy nem indul újra a párt elnökségi tagságáért, Orosz Örs, a lista harmadik helyezettje pedig azt, hogy nem indul többé választáson magyar pártban, csak ha az egy szlovák párttal szövetségben indul. Az MSZ-nek tavaly szeptemberben nem sikerült bejutnia a szlovák, most pedig az európai parlamentbe.

A szintén az EP néppárti frakciójába készülő Tisza Párt mellett így továbbra is ott lesz a három eddigi magyar képviselő a frakcióban: a KDNP-s Hölvényi György mellett mandátumhoz jutott a romániai RMDSZ két képviselője, Winkler Gyula és Vincze Loránt is.

Az RMDSZ a 2004-es parlamenti választás utáni legnagyobb sikerét érte el a hétvégi, szintén kettős, európai és önkormányzati választáson. 6,6 százalékot szerzett, ennyien – kedden már 577 ezernél járt a számláló – még sosem szavaztak rá.

A szlovákiai pártszíntéren egyedüli magyar pártként fellépő Magyar Szövetség viszont mindössze 3,88 százalékot ért el, listavezetője, az MSZ elődjét, az MKP-t korábban elnöklő Berényi József nem jutott mandátumhoz. Bár magyar képviselő 2019-ben sem került be az EP-be, de a 2020-ban, amikor még több magyar párt indult a parlamenti választáson, együttes eredményük 6% volt.

Szlovákiában kevesen fogtak fegyvert a békeharcban

A béke oldalán vagyunk – hangoztatták a kampányban a Szövetség politikusai. Talán amiatt, mert Orbán két éve megrótta a szlovákiai magyar pártot a sikertelensége miatt, vagy mert látták a háború–béke üzenet hatékonyságát Orbánnál és szövetségesénél, a brüsszeli mainstream elleni és békepárti (valójában oroszpárti) üzenetekkel kampányoló, a hatalomba tavaly visszatérő Robert Ficónál, a Szövetség is szinte kizárólag támogatójuk, gyanú szerint finanszírozójuk és a hozzájuk hasonlóan etnikai esszencialista Fidesz szólamaival kampányolt. Pedig most magyar vetélytárs nélkül indultak.

Berényi József az EU-csatlakozást ünnepelve az uniót és Ukrajnát tartotta felelősnek a háborúért, szerinte „nagyon erőszakosan próbálja átültetni a tagországokban a genderideológiát az Európai Unió”. A párt, amelynek Józan ésszel, ne fegyverrel volt a szlogenje, háborúval és brüsszelezéssel mozgósított. Sikertelenül.

Hangácsi István, a Méltányosság Központ elemzője szerint amellett, hogy a Szövetség nagyon hasonló narratívát vitt, mint a Fidesz, nem számolt azzal, hogy bő fél éven belül ez volt a harmadik választás Szlovákiában. „Elfogyott az energia a harmadik választásra mind tartalmilag, mind emberileg. Ráadásul a régi, bevált módszerekkel kampányoltak, »magunk között«, és nem nyitottak. Az EP-választáson pedig minden szavazat számít, mert tudjuk, hogy nem hatvan-hetven százalék megy el szavazni, hanem jobb esetben harminc. Ilyenkor felértékelődik minden szavazat.”

Bár alapvetően mindenki a sajátjait szeretné minél nagyobb számban elvinni az urnákhoz – mondja az elemző –, de a sűrű választások miatt szükségszerű választói kifáradás okán nyitniuk kellett volna. „Hiszen magyarlakta területen is sokan élnek vegyes házasságban szlovákok; ők valószínűleg a Smerre vagy a progresszívekre szavaztak.”

Ráadásul ha az első választáson rosszul szerepel valaki, és az MSZ nem jutott be a parlamentbe, azt a harmadikon nehéz megfordítani. A választások harmadik helyezettjének, a terepszínű ruhát öltönyre cserélő széljobb alakulatnak, a Republikának azért sikerült: a pozsonyi parlamentbe nem jutottak be, de kimehet Strasbourgba két politikusuk. Az egyiküktől korábban náci beszéd miatt elvették a nemzeti parlamenti mandátumát.

Szlovákiában a liberálisok nyertek és a Smer csak második lett. Dunaszerdahelyen a szövetség magasan nyert, de kicsi volt a részvétel. A második helyezett a Progresszív Szlovákia lett itt is.

Minority SafePack
A Fidesz és a kisebbségi magyar politikusok szívesen kárhoztatják az EU-t, mondván, a melegeknek előbb ad jogokat, mint az őshonos kisebbségeknek. Erre a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezésnek az Európai Bizottság (és az EU bírósága) általi elmeszelését hozzák fel példának.

Ebben van is valamennyi igazság, de nem "Brüsszel", hanem amiatt, mert az EU tagállamai közül csupán Luxemburgban, Máltán, Portugáliában és Írországban nincs érzékelhető számú nemzeti kisebbség. A többi 23 tagállamban igen, emiatt minden kormánynak van vaj a füle mögött.

Azt sem mondja el a Fidesz és kisebbségi szövetségesei, hogy a Minority SafePack támogatásáról szóló európai parlamenti szavazáson 2020. december 17-én a baloldali, progresszív és középpártok néhány kivételtől eltekintve egységesen támogatták a nemzeti kisebbségek védelmének növelését célzó javaslatot, viszont a jobboldali és konzervatív pártok túlnyomó többsége nem állt a mellé. (Az EP 524 igen, 67 nem szavazattal és 103 tartózkodás mellett fogadta el az állásfoglalást.)

Szociáldemokraták, liberálisok, néppártiak szavaztak igennel, ellene pedig Orbán Viktor szövetségesei: Meloni és Le Pen pártja, a spanyol Vox, a lengyel PIS, a német AfD.

A nemzeti kisebbségek uniós szintű védelme ugyanis szembemegy szuverenista álláspontjukkal, mert szerintük az uniós hatáskörök lopakodó és jogellenes kiterjesztését eredményezné. Magyarország az elmúlt években szintén fellépett a hatáskörök kiterjesztése és a tagállami hatáskörök elvonása ellen.

Emiatt a közelgő magyar uniós elnökség alatt sem várható, hogy a magyar kormány tematizálná a kérdést.

Míg Romániában konszenzus van a politikai mainstreamben a nyugatosságról, addig Szlovákiában - hasonlóan Magyarországhoz - a mainstream része lett az oroszpárti, euroszkeptikus vonal. És a Szövetség hangja alig hallatszott a sok ugyanolyan között.

„Háború–béke, migráció, befogadás, kisebbségi jogok, más kisebbségek, például az LMBTQ-közösség jogai: látszott, hogy voltak náluk hangosabbak, aktívabbak, erőteljesebbek – mondja az MSZ-kampányról Hangácsi. – Ugyanazokat az üzeneteket vitték, mint sokan mások, nem voltak egyediek. Nehéz lett volna, de megpróbálkozhattak volna mással is.”

Erdélyben nem a genderesek, hanem a románok támadtak

Ahogy interjúnkban olvashatják (itt) Kelemen Hunor lapunknak élesen cáfolta, hogy az AUR (és a Fidesz) alt-right témáival kampányolt volna az RMDSZ, és a párt központi Facebook-oldalán sincs ennek jele. A kampánytudósításokban azért a háború és a béke sűrűn előkerül, elsősorban ott, ahol Fidesz-politikusok voltak a Nincs mese! sorozat vendégei. És Kelemen Hunor végig kampányolta velük Erdélyt. De tény, hogy a háború/béke nem volt annyira kizárólagos, mint Szlovákiában vagy Magyarországon.

De volt helyette veszély azért bőven az AUR fenyegetésének folyamatos hangsúlyozásával. Az etnikai többség–kisebbség viszonyban szükségszerű mi és ők, az etnikai határépítés szokatlan erősségűvé fokozódott az RMDSZ-kampányban.

A szélsőséges AUR agendáján nemcsak az Isten, haza, család témák, hanem a magyarellenesség is benne volt, de - ahogy erre elemzők rámutattak - az AUR nem annyira a magyarellenességgel kampányolt, és akkor sem a magyar közösséget támadta (bár a székelyföldi anyanyelvhasználati jogokat igen), inkább az RMDSZ-t. Egyébként az AUR szimpatizánsai nem ellenzik jobban a magyarok jelenlétét, mint például a kormánykoalíció szavazói.

Az AUR 5, a legújabb szélsőjobboldali párt, az SOS Románia 2 képviselőt küld az EP-be. A liberálisok nagyon gyengén szerepeltek.

Kelemen Hunor Adorjáni Dezső Zoltánnal, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökével (b) a Nincs mese! című kampányrendezvényen a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházközség konferenciatermében 2024. május 23-án
Kelemen Hunor Adorjáni Dezső Zoltánnal, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökével (b) a Nincs mese! című kampányrendezvényen a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházközség konferenciatermében 2024. május 23-án

„Az egyik szemem nevet, a másik sír – mondja Székely István Gergő politológus. – Jó volt látni, hogy az RMDSZ pártszervezete még mindig képes fantasztikusan olajozott gépezetként működni, képes volt erre a hatalmas mobilizációs munkára. Ugyanakkor a másik szemem sír a kampány stílusa, a tartalom, ez a zsigeri, ösztönös, legmélyebb emberi érzésekre építés, azok közül is a félelemre apellálás miatt.”

Szerinteaz RMDSZ sok mindenben követte a Fidesz üzeneteit. „Odáig nem jutottunk el, hogy világháborút vizionáljunk, de azért a »békepárti« üzenet itt is megvolt.” Emellett az AUR előretörését meglovagolva szintén félelemkampányt dolgoztak ki, „amely jól illeszkedett ebbe a Magyarországról importált kampánystílusba, mert egy nagyon markáns ellenségképet lehetett ezáltal felrajzolni. A román szélsőjobbot persze komolyan kell venni, de ez az RMDSZ-kampány egy kicsit túltolta, túlságosan rájátszottak erre.”

A politológus egyetért azzal, hogy az etnikai mobilizációnak – amit az RMDSZ és általában a kisebbségi pártok harminc éve követnek – mégiscsak egyfajta ellenségkép fölvázolása a lényege, tehát az etnikai határok fölállítása, de szerinte ez a fajta hagyományos ellenségképzés eltér attól az éles polarizációtól, ami a populista vezetők sajátja.

„A múltbeli kampányokban ez az ellenségkép sokszor csak implicit szinten volt jelen, de most nagyon ki volt hangsúlyozva, hogy mekkora veszélyt jelent az AUR, és ezt kell ellensúlyozni azáltal, hogy az erdélyi magyarok elmennek szavazni. A populista beszédmód, logika nagyon hangsúlyosan megjelent: a mi és ők kettősségben hogyan definiáljuk a közösséget és hogyan az ellenséget.”

Ha az RMDSZ Facebook-oldalán nem is, de lakossági fórumokon mindig terítékre kerültek a Fidesz által is hangoztatott toposzok. Az RMDSZ eddig is kettős beszédet folytatott: a Fidesz és médiája által erősen befolyásolt témákról nem nagyon beszélt, mert az sok esetben (eddig a háború ilyen volt: ez nem is jelent meg a párt központi felületein, inkább a kampánygyűléseken) feszültséget jelentett volna elitszkeptikus és a Fidesz által indoktrinált szavazói és a romániai politikai mainstream között. Amely politikai mainstreammel az RMDSZ koalícióra szokott lépni, és a decemberi választás után is erre készül.

„Bizonyos témákban az RMDSZ-nek két pályán kell játszania egyszerre – mondja Székely István Gergő –, és a bukaresti pályán nem feltétlenül jelent előnyt ezeknek a toposzoknak a pufogtatása. Elsősorban az ukrajnai háború az, aminek kapcsán szerintem az RMDSZ eléggé odafigyelt, hogy kettős játékot játsszon, viszont a saját szavazótábora irányában egyre inkább a Fidesz-féle békepárti retorika vált dominánssá.”

Az erdélyi magyar sajtó nagy részét a Fidesz már leuralta és az RMDSZ elveszítette, vagy maga is hozzájárult azáltal, hogy hangsúlyos szerepet vállalt egyéb független médiumok ledarálásában – mondja az elemző. „Ezáltal az a helyzet alakult ki, hogy az erdélyi magyar szavazóbázist már az anyaországi üzenetek előhangolják, és az RMDSZ-nek ehhez kell alkalmazkodnia. Tehát elveszti a kezdeményezést vagy az agenda-settinget, mivel már nem uralja a médiát.”

A genderkérdés Székely István Gergő szerint sem volt jelen a kampányban, de korábban igen. Jellemző a párt kétarcúságára, hogy amikor 2017-ben egy alkotmánymódosításról kellett szavazni a parlamentben, amely – hasonlóan a Fideszhez – férfi és nő kapcsolataként határozta meg a családot, képviselőinek egy része tartózkodott (köztük Kelemen Hunor), ketten ellene szavaztak, de a többség mellette. Volt olyan köztük, aki azt mondta, hogy jogászként nem szavazná meg, de „a választók nem mindig a rációra hallgatnak. Ezt a kérdést a közvélemény érzelmileg közelíti meg. A család meghatározásának módosítása nagyon sok ember számára a melegházasság tiltásával egyenértékű. Az én háromszéki választópolgáraim döntő többsége azt várja el, hogy a család egy férfi és egy nő kapcsolatát jelentse annak érdekében, hogy a közösség gyarapodjon. Engem azért küldtek a parlamentbe, hogy képviseljem a véleményüket.”

Sőt, 2021 végén a magyar homofób törvényt másoló tervezetet nyújtott be Romániában az RMDSZ-frakció hét tagja (a kezdeményező a szövetséges kispárt, az Erdélyi Magyar Szövetség két, a frakcióban ülő tagja volt).

Az RMDSZ vezető kampánytémája volt az általa – és az alt-right pártok által – „mélyzöldnek” nevezett uniós klímacélok, és az EU elfogadott Green dealje elleni fellépés is. Bár az EU centrumpártjai is rögtön megfutamodtak és bizonyos célok teljesítését későbbre tolták, amikor uniós gazdák kezdtek el tüntetni Brüsszelben (Orbán Viktor nem mulasztotta el személyesen parolázni velük a brüsszeli utcán), de azért Ursula von der Leyen a most véget ért ciklus legnagyobb eredményei közé sorolta a Zöld csomagot.

Bár lapunknak Kelemen Hunor csak a gazdaság versenyképességével érvelt ellene (lásd az interjúját másik cikkünkben), egyik szenátoruk arról beszélt a Marosvásárhelyi Rádiónak, hogy nem kellenek az uniós klímacélok, és „mese”, hogy a kőolaj égetése óriási veszélyt jelentene a klímára.

A Fidesz (az Erdélyi Médiatér Egyesület) által felvásárolt, legolvasottabb erdélyi médiumban az alt-right tradicionalista leegyszerűsítéseinek megfelelően „a józan ésszel és az emberi természettel ellentétes ideologikus ostobaságok” gyártásáról írtak, és arról, hogy „az állatvédelem ürügyével kiáltsuk ki bűnösnek a gazdákat és szorgalmazzuk a műhúsfogyasztást”.

Loholás a szavazók után

Mivel az RMDSZ-szavazók körében még az AUR-szimpatizánsoknál is 15 százalékkal magasabb az Ukrajnát és a nyugati országokat hibáztatók aránya, az RMDSZ ebben is pávatáncot folytat.

A párt szóvivője, Csoma Botond (aki egyébként hajlandó nyilvánosan is vitázni a párt politikájának kritikusaival és az alkotmánymódosítás ellen is szavazott) 2022-ben Tusványosan még azt mondta, hogy hamis és putyini az a geopolitikai érvrendszer a háború kapcsán, ami kontextualizálni akarja a konfliktust.

A Nincs mese! nevű erdélyi kampányturnén már arról volt szó, hogy nem Oroszországon kellene számon kérni az agressziót, hanem azok a felelősek, akik fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és késlekedés nélkül el kell kezdeni a béketárgyalásokat. Bár ez az orosz területfoglalást legitimálná, de a Transtelex tudósítása szerint Kelemen Hunor azt fejtegette, hogy a békepártiság nem oroszpártiságot jelent, ahogy ezt a „háborús propaganda” állítja, hanem életpártiságot.

A párt érthetően nem tud/akar (már) szembemenni azokkal a választóival, akiknek nagy része azt gondolja, amit sűrűn látunk kommentekben, például ebben: „Orbán Viktor a magyar nemzet megmentője. Nem volt még magyar miniszterelnök, aki annyit tett volna az elszakított magyarságért, mint Orbán Viktor.”

Ugyanakkor ha az RMDSZ is szügyig beleállna Orbán Viktor témáiba, akkor hamar a román szélsőségesekkel lenne közös fronton. „De a közeljövőben vagy középtávon benne van ez a levegőben, hogy amennyiben továbbra is a Fideszhez idomul és hasonul az RMDSZ, akkor bizonyos kérdésekben az AUR-ral kerülhet egy platformra” – mondja Székely István Gergő.

A politológus nem tudja még megítélni, hogy kampánytaktikai okokból váltotta-e föl nemrég az RMDSZ korábbi jobbközép önmeghatározását a markáns konzervatívként definiálás, és mennyiben egy hosszabb távú elmozdulás kezdete, de szerinte inkább az előbbi.

„Egyrészt nem megyek szembe a választóimmal, akik a Fidesz előhangolása miatt egyre inkább jobbra tolódnak. Másrészt egyszerűbbnek láthatták azt, hogy a Fidesz által már kipróbált üzenettel, kampánystílussal kellene dolgozni. Nem kell kitalálni egy saját, önálló kampányt, fel lehet szállni erre a vonatra, és bizonyára meg is volt mérve, hogy ezek az üzenetek mennyire fognak működni. Látjuk, hogy nagyon, sőt váratlanul jól működtek. Úgy gondolom, hogy túlnyerték magukat egy üzenettel, ami miatt ezek az üzenetek a jövőben is terítéken fognak maradni, ez a kampánystílus terítéken fog maradni, ami nem lesz jó, kívánatos helyzet.”

Mi várható?

A Magyar Szövetség, amely 2021-es megalakulásakor gyűjtőpártként határozta meg magát, a Híd kiszorításával és a populista pártok üzeneteinek használatával beszűkítette választói körét.

És még csak nem is a nem nagyon nemzeti érzésű, liberálisabb gondolkodásúak között. Hiába ugyanazokat az üzeneteket tolta, mint az a szlovák kormánykoalíció, amely mellé az elnökválasztáskor odaállt, „egy nemzeti kisebbségi párttól ez másképp jön le, mint egy, a többséget képviselő párttól. Még ha hasonlóan is gondolkodnak a választók, de ha egy nemzeti kisebbség egy másik, mondjuk egy nemi kisebbség kapcsán tesz negatív megnyilvánulásokat, az kétélű fegyver. Lehet rá mondani, hogy amikor bezzeg ti akartok valamit, akkor azt támogassuk, de amikor egy másik kisebbség követel jogokat, azt már nem szabad. És ezt már régóta űzik” – mondja Hangácsi István a szlovákiai MSZ-ről.

Mivel a Szövetség a szlovákiai magyarok harmadát tudja csak maga mögött, már nem országos párt, csak regionálisan tud erős lenni. El is indult a vita az etnikai politizálás feladásáról (igaz, nem azon a szinten, ahogy ez a közelmúltban zajlott Romániában a Transtelexen). „Sikertelenül próbálkozott a Szövetség a parlamenti választáson a magyar listával, beálltak a Pellegrini mögé az államfőválasztáson, de az utóbbiból jövő közvetett siker délibábnak bizonyult – mondja az elemző.

Berényi József, aki a pártelnököt, Forró Krisztiánt helyzetbe hozta, vezető szerepet játszott abban, hogy szétesett az eredeti hármas magyar pártösszeállás. – Így nem maradt meg a gyűjtőpárti jelleg, csak a magukat nagyon nemzeti alapon identifikáló magyarokat szólítja meg, a vegyes házasságban, vegyes területen élő, más nemzetiségekkel is szimpatizálókat már nem” – folytatja.

A Szövetségnek hamar definiálnia kellene magát – mondja –, mert egy tisztán etnikai párt nem lehet gyűjtőpárt. „A Híd kiűzése erről szólt. Ők nem annyira jó magyarok, mint mi, mások, liberálisok, más értékeket valló magyarok. Ha a Szövetség gyűjtőpárt akar lenni, akkor ezt nem teheti meg. És ezt nem volt képes a párt vezetése megérteni és a hibákból tanulni. Ugyanakkor a régóta a pártban politizáló, elhasználódott emberekkel és Gyimesi Györggyel nem lehet ezt a fordulatot meghozni. Mert Gyimesi György nem a kompromisszumok embere” – utal az először egy szlovák pártban felbukkanó, majd a „legmagyarabb magyar” és alt-right szövegekkel a magyarok körében nagy népszerűséget elérő politikusra, aki ma már az MSZ alelnöke, de valójában Ficónak és szövetségeseinek kampányol. Van, aki szerint a nem is olyan nagyon rég még magyarellenes párt egyik tagozatává tenné a Szövetséget.

Persze a Smer domesztikálását a magyarok számára még a Híd kezdte el, amely koalícióra lépett Ficóval. Rá is ment erre Bugár Béla multietnikus misszióval induló pártja. De a Híd kormányra kerülése – hasonlóan ahhoz, amikor az RMDSZ megy be az aktuális romániai kormánykoalícióba – azért segített a kisebbségeknek (Kisebbségi Alap, kétnyelvű táblák stb.), míg a Szövetség külső támogatása az új Fico-kormánynak csak néhány pozíciót hozhat a pártnak. Így mindenki azt várja, hogy a közmédia, az RTVS függetlenségének felszámolásával együtt az RTVS magyar adásának élére a magyar párthoz (és a Fideszhez) közeli igazgató kerülhet.

Ha a nagyon bezárkózó etnikai politizálás lassú elsorvadást eredményez, a szlovák párttal való összefogás vagy egy interetnikus párt kialakítása ellen hat a szlovákiai magyar közösség polarizálódása, amiben nagy szerepe van Gyimesinek is.

Szlovákiában korábban a magyarok mindig a Nyugat-barát, uniópárti, liberális demokrácia képviselőjét támogatták például az államfő-választásokon, most viszont asszisztálnak a liberális demokrácia ellen fellépő populista szlovák nacionalistáknak. A jelek szerint regionális párttá téve ezzel magukat.

Más a helyzet Romániában. Székely István Gergő szerint az RMDSZ-t – nem csak demográfiai okokból – egyelőre nem fenyegeti az a veszély, mint a Szövetséget: hogy követve saját Orbán-hívő szavazóit, illetve a budapesti patronázsrendszerbe való betagozódásuk miatt sok magyar szavazót elidegenítenek maguktól. „A mostani választási eredmény azt bizonyítja, hogy ez az etnikai törésvonal újra lett erősítve, be lett betonozva – mondja. – Nem gondolom, hogy ezek után az RMDSZ csúcsvezetésének különösebben fájni fog a feje attól, hogy néhány liberálisabb szavazó elfordul tőlük.”

Ugyanakkor ez az éles ellenségképzés a románokkal szemben (mert az AUR mögött azért ott lappang A román) akadálya lehet az RMDSZ romániai politizálásának. Kelemen Hunor maga árulta el nemrég, hogy azért szorították ki az RMDSZ-t a koalícióból, mert az államfő nem nyilvánosan kifogásolta, hogy Kelemen nem határolódott el nyilvánosan Orbán Viktor sokak által rasszistának tartott, kevert fajú népekről szóló 2022-es tusványosi beszédétől.

A politológus szerint viszont nem feltétlenül igaz az egyszerű közlekedőedény-effektus: minél inkább megnő a magyarországi befolyás, annál inkább lecsökken az RMDSZ koalíciós potenciálja, és fordítva. „Az biztos, hogy Bukarestben nem fognak tapsolni az RMDSZ eredményének, annak még kevésbé, hogy hogyan érte el. Erre rátevődik az is, hogy bizonyos vegyes zónákban – például Szatmárnémetit a magyar polgármesterjelölt közel kétharmados eredménnyel nyerte meg úgy, hogy a városban körülbelül 35 százalék a magyarok aránya – ezáltal lehet, hogy újraéleződik a helyi szintű etnikai törésvonal, mert a románok egy része azt fogja látni, hogy az RMDSZ ennek az egyébként kiváló eredménynek köszönhetően túlságosan sokat nyert.”

De a döntő kérdés az lesz, hogy milyen politikai konfiguráció alakul ki a parlamenti és államfőválasztás után, késő ősszel, kora télen. A most nagyot nyerő nagykoalíció meginoghat a következő hónapokban, és az RMDSZ koalíciós potenciálja megint nagyon felértékelődhet az államfőválasztás miatt.

Ami a nemzetközi színteret illeti, bár - Bárdi Nándor szavaival - a magyarságpolitika a budapesti kormányzat geopolitikai szuverenitásépítkezésének rendelődött alá, és a Fidesz a Brüsszellel szembeni önállóságért harcol, az RMDSZ-nek a kormányra kerülés mellett az európai fórumokra is szüksége van kisebbségvédelmi politikájához.

Amit nem könnyít meg, hogy a magyar kisebbségi törekvéseket az unióban egyre inkább elutasított orbáni politika stigmatizálja, ezért ami szavazói között hasznos, kontraproduktív a határon túl.

Így érthető, hogy Kelemen Hunor élesen kizárta annak lehetőségét, hogy az RMDSZ kövesse a Fidesz európai széljobb felé menetelését. A Tisza Párt belépését az Európai Néppártba elvileg megvétózhatnák, ahogy a KDNP is, de nagyon kockázatos lenne, már csak azért is, mert a Tisza jóval nagyobb létszámban érkezne, mint ők. A néppárti frakcióban kétharmados szavazás dönt az új tagok felvételéről.

Bár az RMDSZ ráült a magyar közösség Budapestről katalizált (de elitellenességében régebbi gyökerű) erősödő radikalizálódására, de a kormányra kerülés révén az interetnikus alkuk megnyíló lehetősége miatt ezt a radikalizálódást hűtenie is kell. Miközben ennek mobilizáló hatására év végén lesz csak szüksége igazán.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

XS
SM
MD
LG