Az orosz katonai toborzók határozottabban próbálják verbuválni a közép-ázsiai migránsokat, miközben Moszkva arra törekszik, hogy több férfit toborozzon az ukrajnai harcokhoz, éppen akkor, amikor egy orosz törvényhozó bírálta az orosz állampolgárságot kapó külföldieket, amiért nem hajlandók harcolni.
A moszkvai Szaharovo migrációs központ várótermében – amely gyakran zsúfolásig tele van munkavállalási vagy tartózkodási engedélyért folyamodó külföldi munkavállalókkal – egy tádzsik, üzbég és kirgiz nyelvű plakát lóg a falon.
„Érdekli-e Önt, hogy egyszerűsített módon, a fegyveres erők szerződéses állományába lépve megszerezze az orosz állampolgárságot?” – szól a kérdés.
A migrációs központot a hadsereg toborzói is gyakran látogatják, akik katonaköteles korú férfiakat szemelnek ki, hogy megpróbálják meggyőzni őket az Ukrajnában harcoló orosz fegyveres erőkhöz való csatlakozásról – állítja több tádzsik migráns.
„Miután beadtad a kérelmedet, a toborzók egy másik szobába visznek konzultációra. Ott elkezdenek hízelegni neked, hogy beleegyezz a háborúba” – mondta egy neve ellhallgatását kérő migráns a Szabad Európa tádzsik szolgálatának.
A katonai toborzók, akik „a múltban kissé diszkrétebbek voltak”, sokak szerint sokkal nyíltabban és határozottabban közelednek a közép-ázsiai migránsokhoz, mivel Oroszország igyekszik több harcost toborozni a 2022. februári teljes körű invázió kezdete óta hatalmas veszteségeket szenvedő hadseregbe.
Az újoncok csoportjának bővítése érdekében egy orosz törvényhozó a héten olyan jogszabályokat szorgalmazott, amelyek megkönnyítenék a hadsereg számára az orosz állampolgárságot szerző közép-ázsiai és kaukázusi emberek behívását.
Mihail Matvejev, a Duma tagja bírálta a honosított állampolgárok vonakodását attól, hogy Moszkváért harcoljanak, miközben szerinte „Oroszország őslakosai meghalnak a hazájukért”.
December eleje óta több mint húszezer orosz katona halt meg, és további nyolcvanezer megsebesült – közölte az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács a hónap elején. Más becslések szerint az orosz erők sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek. Moszkva nem közöl veszteségszámokat.
A veszteségek ellenére Oroszország idén nem jelentett be újabb sorozást, miután a szeptemberi „részleges katonai mozgósítás” miatt több ezer férfi menekült külföldre.
Ehelyett az orosz hatóságok fokozták a szerződéses katonák – mind az orosz állampolgárok, mind a vendégmunkások – bevonzására tett erőfeszítéseket, pénzzel és egyebekkel csábítva őket.
Igen a juttatásokra, nem a háborúra?
Moszkva brutális ukrajnai inváziójának első hónapjaitól kezdve az orosz toborzók a migránsokat célozták meg migrációs központokban, mecsetekben és kollégiumokban.
Matvejev május 10-én arra kérte Szergej Sojgu védelmi minisztert, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy 2022 eleje óta hány honosított állampolgárt – akiknek többsége Közép-Ázsiából és a Kaukázusból származik – soroztak be a hadseregbe.
A képviselő az elmúlt napokban hangosan elítélte, hogy a migránsokból lett állampolgárok nem hajlandók csatlakozni ahhoz, amit Moszkva különleges katonai műveletnek nevez, miközben készségesen felveszik az államtól a segélyeket és más szociális juttatásokat, ehelyett az oroszországi taxisofőrök, utcaseprők és építőipari munkások seregét gyarapítják – írta Matvejev Telegramon.
„Nem látjuk őket a harctéren – mondta. – Háború folyik, Oroszországnak katonákra van szüksége.”
A törvényhozó szerint a honosított állampolgárok – akiknek többsége vélhetően megtartotta eredeti állampolgárságát is – kényelmesen használják a kettős állampolgár státuszát, hogy ne kelljen háborúba menniük.
Matvejev megjegyzései – valamint több, más Telegram-felhasználók által megosztott hozzászólás – azt is megkérdőjelezték, hogy az orosz hatóságok haboztak-e a kettős állampolgárok Ukrajnába küldésével kapcsolatban bármilyen jogi, politikai vagy potenciális biztonsági következmény miatt.
Matvejev bejelentette, hogy tanulmányozza a szövetségi törvényeket, és törvénymódosításokat készít elő, hogy elhárítsa a kettős állampolgárok katonai mozgósítása előtt álló akadályokat. Azt nem közölte, hogy mikor terjesztik a parlament elé a törvényjavaslatot.
A törvényhozó a Sojgu miniszternek írt levelében javaslatokat kért „az orosz állampolgárságot szerző személyek köréből történő, az orosz fegyveres erők és tartalékosai mozgósítási igényeinek biztosítására vonatkozó szövetségi jogszabályok javítására”.
Elmondta, hogy 2016 óta több mint ötszázezer tádzsik kapott orosz útlevelet. Ezt követi 310 ezer kazah, 230 ezer örmény és 170 ezer üzbég – tette hozzá.
Az Oroszországba irányuló munkaerő-migrációs hullám az ukrajnai háború és gazdasági következményei ellenére folytatódik. Az orosz kormányzati statisztikák szerint csak az idei első negyedévben 1,3 millió migráns érkezett Oroszországba, 1,6-szer annyi, mint 2022 azonos időszakában.
Az újonnan érkezők mintegy fele üzbég állampolgár, őket követi 350 ezer tádzsik és valamivel több mint 172 ezer kirgiz.
„Harcolnék Oroszországért, ha nem lenne agresszor”
Negmat, a Tádzsikisztánból származó egykori tanár építőmesterként dolgozik egy magánépítő cégnél Moszkva külvárosában. Azt kérte, hogy családi nevét ne hozzuk nyilvánosságra. A hétfős család feje tavaly kapta meg az orosz állampolgárságot – családtagjaival együtt.
Orosz állampolgárként Negmat felesége egyszeri, mintegy tízezer dolláros kifizetést kapott, mivel az úgynevezett anyasági főváros, Moszkva ilyen intézkedést vezetett be az ország népességének erőteljes csökkenése miatt. A család a pénzt előlegként használta fel a Moszkva környéki régió egyik toronyházában található lakás megvásárlásához.
Emellett rendszeres családi pótlékot is kapnak. A 37 éves Negmat elismeri, hogy a Közép-Ázsiából származó honosított állampolgárok, „akik általában nagycsaládosok, több jóléti juttatást kapnak, mint az orosz nemzetiségűek”.
A férfi nem kapott katonai behívót. Öt gyermek apjaként talán megússza a sorozást – mondta a Szabad Európának május 12-én.
Negmat azt mondja, hogy „szeret Oroszországban élni”, és az otthonának nevezi. Arra a kérdésre, hogy ha a hadsereg behívná, elmenne-e a háborúba, habozás nélkül azt válaszolta, hogy nem.
„Lehet, hogy harcolnék Oroszországért, ha megtámadnák – mondta –, de ebben a háborúban Oroszország az agresszor. Nem érzem magam rosszul amiatt, hogy nem harcolok Oroszországért Ukrajnában.”
